A HUN-REN észrevételei egyes főigazgatók
HUN-REN-re vonatkozó nyilatkozatára

A HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat (HUN-REN) célja és küldetése egyértelmű: a kiválóságra, az eredményekre törekvés, hogy a kutatás és az innováció a legjobbat hozza a magyar emberek számára, hogy felvegyük a versenyt a kutatás és az innováció nemzetközi világában. A HUN-REN a teljes kutatási és innovációs tudásával és tapasztalatával segíti a mindenkori döntéshozókat a tudománypolitikai célkitűzésekben. Ez nemcsak érdeke, hanem jogszabályi kötelessége is. Azok a célok, amelyek megjelennek a leendő kormány prioritásai között a HUN-REN eddigi törekvéseiben is tükröződnek, a céljaink illeszkednek. Bizakodással várjuk az új kormánnyal a kapcsolatfelvétel lehetőségét és azt a közös munkát, amely a tudományt és a kutatást még magasabb szintre emeli, az innovációt még sikeresebbé teszi, és mindezekkel hozzájárul Magyarország fejlődéséhez.

Az elmúlt napokban számos vélemény jelent meg a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózatról is. Kétségtelenül ezek közül a legmeglepőbb a HUN-REN kutatási intézményeit vezető főigazgatóknak – két kivétellel – a közös nyilatkozata, akiknek ugyan a HUN-REN építése és a sikerre vitele a feladata és felelőssége, de most mégis a HUN-REN megszüntetését javasolják és másfajta működési modelljét ajánlják. Erről a nyilatkozatuk közzététele előtt egy órával tájékoztatták a saját szervezetüket.

A HUN-REN az Országgyűlés által 2024-ben elfogadott törvény alapján működik, önálló és független, bírósági nyilvántartásba vett szervezetként, a kiváló kutatási intézményeink hálózataként. A HUN-REN-ben az egyes kutatási intézmények is önálló jogi személyiséggel rendelkeznek, teljes kutatási és tudományos autonómiával, saját szervezettel, önálló költségvetéssel, bevétellel, gazdálkodással, nemzeti és uniós pályázati lehetőségekkel, és minden intézményt főigazgató irányít. A HUN-REN Irányító Testületében olyan köztiszteletben álló tudósok és innovációs kiválóságok ülnek, akiket a Magyar Tudományos Akadémia elnöke (Freund Tamás) és az innovációért felelős miniszter közösen jelölt, és akiknek nagyon fontos szerepük van a hálózat stratégiai irányításában, de a kutatási intézmények napi munkájába nem szólnak bele. Az Irányító Testület elnöke és tagjainak többsége az MTA tagja, az elnök Szingapúrból az innovációs miniszter és az MTA elnökének közös meghívására tért haza, hogy vezesse a HUN-REN-t.

A tények kedvéért fontos, hogy a főigazgatók több száz fős létszámmal, sok milliárd forintos költségvetéssel rendelkező HUN-REN kutatási intézményeket vezetnek teljes szakmai, működési és költségvetési önállósággal és függetlenséggel. Ezt a nyilatkozatukban maguk is elismerik. Ugyanakkor a HUN-REN Hálózat működéséből fakadó természetes együttműködést, hatékonyságot, közös célrendszert, a kutatási intézmények hálózati dinamizálását, illetve bármilyen ellenőrzésüket levetnék magukról. A kutatási intézményeket visszahelyeznék a Magyar Tudományos Akadémia keretébe, ezzel lényegében visszatérve a 2019 előtti modellhez. Egy olyan modellhez, amely nem követelte meg a teljesítményalapú működést és a társadalmi hasznosulást, és amely ma már leginkább néhány volt szocialista, illetve közép-ázsiai országban jellemző, de nem követi az európai és nemzetközi trendeket sem. A főigazgatók a nyilatkozatukat akkor tették közzé, amikor – főigazgatói megbízatásaik többszöri meghosszabbítását követően – ezekre a pozíciókra nemzetközi nyílt pályázat indult, a versenyből fakadóan lehetőséget adva a legkiválóbb hazai és nemzetközi jelentkezőknek.

A HUN-REN a jelenlegi szervezeti formájában a legsikeresebb európai kutatási hálózatok modelljének felel meg, így például a német Max Planck, a francia CNRS, vagy a skandináv mintákat követve egy teljesítményalapú, stabil és intézményi autonómiára épülő, modern rendszert valósít meg. A HUN-REN-nek országszerte 15 kutatási intézménye működik, ez 3 400 kutatót, összesen pedig 5 000 munkavállalót jelent. A HUN-REN a magyar kutatási és innovációs ökoszisztéma legmeghatározóbb szereplője és jogosan várják el tőle az adófizetők, hogy minden szempontból a legkiválóbb kutatási eredményeket és innovációs sikereket hozza. A HUN-REN tárgyalásainak eredményeként az idei évtől teljesítményen is alapuló közfeladat-finanszírozási szerződés biztosítja a kutatási hálózatban az állami forrásokat, ami 2026-ban 76,8 Mrd forint, közel kétszerese a 2024-es és több mint négyszerese az MTA-tól való elváláskor biztosított állami forrásoknak. Mindezeknek a háromnegyede a hálózaton belül közvetlenül, a többi teljesítményarányosan vagy közvetetten kerül a kutatási intézményekhez. A HUN-REN ugyanakkor nyitott arra, hogy az új kormányzattal a HUN-REN közfeladat-finanszírozási szerződést áttekintse. Bizakodásra ad okot a kutatásra biztosított állami források további emelésének híre.

A főigazgatói nyilatkozattal ellentétben a HUN-REN-ben nincs centralizáció és adminisztratív irányító központ sem. A több mint 5 000 fős szervezeten belül mintegy 140 fő foglalkozik a hálózat egészét érintő feladatokkal, hogy támogassák és segítsék a szervezet működését és működtetését, fejlesszék a hálózatot, valamint kövessék a nemzetközi trendeket, kihívásokat, támogatást nyújtsanak olyan területeken, mint a pályáztatás, az innováció, a piaci hasznosítás, a tehetségek bevonzása, a mesterséges intelligencia lehetőségeinek kiaknázása, közfeladat-finanszírozással kapcsolatos feladatok, a tudomány népszerűsítése és kommunikációja, a nemzetközi kapcsolatok, a felsőoktatási és ipari együttműködés, a működtetési optimalizálás.

A HUN-REN a rá vonatkozó jogszabályok és szabályok szerint működik, feladata és felelőssége a hálózat stabilitásának biztosítása. A HUN-REN nyitottsággal és együttműködésben vesz részt minden olyan szakmai egyeztetésben, amely a magyar kutatás és innováció érdekét szolgálja, eredményességét segíti. Magyarországnak egy európai és nemzetközi mércével is mérve modern, hatékony, versenyképes, jövőbe mutató önálló és független kutatási hálózat jelenti a fejlődést, amelyben a kutatás és az innováció eredményei számítanak.