Klímaváltozással és folyóink ökológiai állapotával foglalkozó HUN-REN-es kutatásokat díjazott az MTA

2026.07.03.

Milyen szerepe lehet az ökoszisztéma-helyreállításnak a klímaváltozás mérséklésében, és hogyan alakítja a csökkenő csapadékmennyiség folyóink élővilágát? Többek között ezekre a kérdésekre keresik a választ Csikós Nándor, a HUN-REN ATK és Nemes-Kókai Zsuzsanna, a HUN-REN ÖK kutatói, akik idén elnyerték a Magyar Tudományos Akadémia Környezetvédelmi Tudományos Ifjúsági Pályadíját.

2010-ben hozta létre a Magyar Tudományos Akadémia a Környezetvédelmi Tudományos Ifjúsági Pályadíjat a tudományos élet területén dolgozó fiatal kutatók környezetvédelmi kutatási eredményeinek elismerésére. A díj célja, hogy a tudomány eszközeivel és lehetőségeivel elősegítse a lokális és globális emberi környezet megóvását, a biológiai sokszínűség védelmét, környezetbarát technológiák kifejlesztését, meghonosítását.

A pályázatra olyan öt évnél nem régebbi, folyóiratban közölt, környezetvédelmi témájú pályamunkával lehet jelentkezni, amely jelentős tudományos értéket képvisel. A végső rangsort májusban állította fel a Szathmáry Eörs evolúcióbiológus vezette Fenntartható Fejlődés Elnöki Bizottság. A díjat idén HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat kutatói közül ketten is átvehették.

Csikós Nándor a HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani Intézetének tudományos főmunkatársa egy tavalyi, a Nature Geoscience-ben megjelent cikkével pályázott (Limited carbon sequestration potential from global ecosystem restoration). A tanulmány alapját adó kutató az ökoszisztéma-restauráció kérdéseit vizsgálja.

Csikós_Nándor

Fotó: mta.hu

A degradált ökoszisztémák helyreállítását gyakran a klímaváltozás elleni küzdelem egyik fontos természetalapú megoldásaként említik, azonban globális szénmegkötési potenciáljuk továbbra is bizonytalan. Csikós Nándor és kutatótársai egy gépi tanuláson alapuló modellezési keretrendszer segítségével becsülték meg a globális ökoszisztéma-restauráció reális szénmegkötési lehetőségeit a 21. század végéig. Eredményeik szerint a restauráció 2100-ig legfeljebb 85–97 gigatonna szén megkötéséhez járulhat hozzá, ami lényegesen alacsonyabb a korábbi optimista becsléseknél. Vizsgálatuk arra is rámutatott, hogy a klímaváltozás hatásai tovább csökkenthetik ezt a potenciált. Ugyanakkor a restauráció a biodiverzitás megőrzése, az ökoszisztéma-szolgáltatások fenntartása és a helyi környezeti viszonyok javítása szempontjából továbbra is kiemelt jelentőségű.

Nemes-Kókai Zsuzsanna, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont Funkcionális Algológiai Kutatócsoportjának tudományos munkatársa a csökkenő csapadékmennyiség hatását vizsgálta a Rába bentikus kovaalga-közösségének összetételére és hatására.

Nemes-Kókai_Zsuzsanna

Fotó: mta.hu

Az Ecological Indicators című folyóiratban 2023-ban megjelent cikk (Continuous precipitation loss induced more pronounced compositional and diversity changes in the lotic phytobenthos than one-off drought events)  a Rába fitobenton-összetételének hosszú távú, 15 évre visszanyúló változásainak vizsgálatával arra kereste a választ, hogy az egyszeri aszályok és az elmúlt évekre jellemző tendenciózus csapadékcsökkenés a folyó vízgyűjtőjén hasonló vagy éppen eltérő változásokat okoz-e e vízfolyás kovaalga-közösségében. Az eredmények azt mutatták, hogy míg az egymástól független aszályos évek alig befolyásolták a kovaalga-közösség összetételét és diverzitását, addig a folyamatosan csökkenő csapadékmennyiségnek igen erőteljes szabályozó szerepe volt mind a taxonok, mind pedig a traitek eloszlásában, valamint a taxonómiai diverzitás és a funkcionális gazdagság jelentős csökkenését okozta.

Megosztás