A Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervén belül meghirdetett „Nemzeti Laboratóriumok létrehozása, komplex fejlesztése” című (RRF-2.3.1-2021) pályázat keretében létrejövő nyolc új, illetve hat további támogatást nyert Nemzeti Laboratórium közül négynek ELKH-s kutatóhely a szakmai vezetője, további hat projektben több ELKH-s kutatóhely is részt vesz konzorciumi tagként. Az ELKH részvételével megvalósuló Nemzeti Laboratóriumok rendelkezésére álló, több év alatt felhasználható támogatási keret összesen mintegy 60 milliárd forint.
A Nemzeti Laboratóriumok a felfedező és a kísérleti megközelítésű kutatások új, együttműködésen alapuló, nemzetközi viszonylatban is meghatározó, dinamikus színterei. A Nemzeti Laboratóriumok Program fő célkitűzése a kutatóhelyek, az egyetemek és az ipari szereplők összefogása, a világszínvonalú kutatási és innovációs programok megvalósítása érdekében jövőorientált technológiák támogatása, az ehhez szükséges kompetenciák fejlesztése, valamint a kutatási eredmények minél szélesebb körű hasznosítása. A pályázat célja olyan tudásközpontok kialakítása, illetve fejlesztése, amelyek a nemzetgazdaság számára különösen perspektivikus területek kiemelkedő tudományos csomópontjaivá válhatnak.
Az ELKH a Nemzeti Laboratóriumok Program meghatározó résztvevője, a Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Terve keretében idén támogatást nyert tíz ELKH-hoz kötődő projekt közül négy ELKH-s kutatóhely szakmai irányításával valósul meg. Az ipar és digitalizáció tématerületen az ELKH-hoz tartozó Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet által vezetett két 2020-ban indult projekt, a Mesterséges Intelligencia Nemzeti Laboratórium, valamint az Autonóm Rendszerek Nemzeti Laboratórium részesült további támogatásban. Az újonnan létrejövő Nemzeti Laboratóriumok közül az egészség tématerületen belül a Természettudományi Kutatóközpont szakmai vezetésével megvalósuló Nemzeti Gyógyszerkutatási és Fejlesztési Laboratórium, továbbá a biztonságos társadalom és környezet tematikán belül az Agrártudományi Kutatóközpont által vezetett Agrár-biotechnológia és Precíziós Nemesítés az Élelmiszerbiztonságért Nemzeti Laboratórium indulhat el 2022-ben.
ELKH-kutatóhelyek szakmai vezetésével, illetve konzorciumi részvételével megvalósuló új Nemzeti Laboratóriumok
| 1. | Agrár-biotechnológia és Precíziós Nemesítés az Élelmiszerbiztonságért Nemzeti Laboratórium |
| Konzorciumvezető: ELKH Agrártudományi Kutatóközpont | |
| ELKH-s konzorciumi tag: Szegedi Biológiai Kutatóközpont | |
| További konzorciumi tag: Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem | |
| Tématerület: biztonságos társadalom és környezet A projekt újszerűségét az integratív és multidiszciplináris megközelítés adja, amely az agrár-ökoszisztéma főbb elemeit foglalja magába. A kutatási témák között szerepelnek az agrár-ökoszisztéma alapját adó mikroba-növény-állat háromszög főbb összetevői, kiemelt hangsúlyt fektetve többek között a mikorrhiza-növény kölcsönhatások vizsgálatára, a kórokozókkal és stresszel szemben ellenálló fajtákra, valamint az antibiotikum-rezisztenciára. A projekt fő célja a stabil és biztonságos mezőgazdasági termelés, valamint az egészséges és jó minőségű élelmiszerek előállításának elősegítése. |
2. |
Nemzeti Gyógyszerkutatási és Fejlesztési Laboratórium (PharmaLab) |
| Konzorciumvezető: ELKH Természettudományi Kutatóközpont | |
| ELKH-s konzorciumi tagok: Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet, Szegedi Biológiai Kutatóközpont | |
| További konzorciumi tagok: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Pécsi Tudományegyetem | |
| Tématerület: egészség | |
| A Nemzeti Gyógyszerkutatási és Fejlesztési Laboratórium legfontosabb céljai között szerepel a nemzetközi piacon is versenyképes technológiák, terápiás és diagnosztikai eljárások fejlesztése, a kismolekulás gyógyszerkutatás megerősítése, valamint biologikumok és diagnosztikumok előállítása. RNS-, DNS- és immunológiai alapú diagnosztikai tesztek kifejlesztése laboratóriumi és betegágy melletti (Point-of-Care) alkalmazásokra szintén a projekt célja. A továbbiakban kis-, közép- és nagyvállalati partnerekkel együttműködve preklinikai és generikus célú kémiai, biológiai, biotechnológiai, farmakológiai és gyógyszertechnológiai fejlesztéseket is terveznek. |
3. |
Egészségbiztonság Nemzeti Laboratórium |
| Konzorciumvezető: Szegedi Tudományegyetem | |
| ELKH-s konzorciumi tagok: Agrártudományi Kutatóközpont, Állatorvostudományi Kutatóintézet, Ökológiai Kutatóközpont, Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet, Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet, | |
| Szegedi Biológiai Kutatóközpont, Társadalomtudományi Kutatóközpont | |
| További konzorciumi tagok: Állatorvostudományi Egyetem, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, Neumann Nonprofit Közhasznú Kft., | |
| Óbudai Egyetem, Pécsi Tudományegyetem, Semmelweis Egyetem | |
| Tématerület: egészség Az Egészségbiztonság Nemzeti Laboratórium célja, hogy hazánkban megteremtse az adatokra és elemzésekre épülő döntés-előkészítések tudományos bázisát az egészségügy, a járványvédekezés és az ökológiai rendszerek terén. A projekt keretében többek között a járványmatematika, a járványökológia, az invázióbiológia és az adatvezérelt egészség területein végeznek kutatásokat. A laboratórium a „One Health” („Egy az egészség”) koncepció mentén összefogja és koordinálja az országban e téren eddig szigetszerűen működő kutatócsoportokat, ezzel a hálózatosodást és egy hatékonyan együttműködő, nemzetközi viszonylatban is versenyképes kutatói közösség létrehozását is támogatja. A legkomplexebbnek számító Egészségbiztonság Nemzeti Laboratórium négy független nemzeti laboratórium összekapcsolásával jön létre, melyben az Invázióbiológiai és Járványökológiai önálló divízióként működik az Ökológiai Kutatóközpont vezetésével. |
4. |
Fertőző Állatbetegségek, Antimikrobiális Rezisztencia, |
| Állatorvosi Közegészségügy és Élelmiszerlánc-biztonság Nemzeti Laboratórium | |
| Konzorciumvezető: Állatorvostudományi Egyetem | |
| ELKH-s konzorciumi tag: Állatorvostudományi Kutatóintézet | |
| További konzorciumi tag: Széchenyi István Egyetem | |
| Tématerület: biztonságos társadalom és környezet A laboratórium létrehozásának kiemelt nemzetgazdasági jelentősége van, hiszen hazánk nagy haszonállat-létszáma, valamint az ebből származó bevételek évről évre történő növekedése miatt különösen fontos a fertőző betegségek gyors felismerése, illetve a hatékony megelőzés és gyógykezelés. A projektben emellett fontos szerepet játszik az antimikrobiális rezisztencia egyre ijesztőbb mértékű terjedésének vizsgálata, különös tekintettel annak állatról emberre történő átjutásának lehetőségére. A laboratórium innovatív kompetenciái és korszerű infrastrukturális kapacitása nemcsak a nemzeti humán- és állategészségügyet szolgálják, hanem a hazai állattenyésztés nemzetközi versenyképességét is növelik. |
5. |
Megújuló Energiák Nemzeti Laboratórium |
| Konzorciumvezető: Pécsi Tudományegyetem | |
| ELKH-s konzorciumi tagok: Energiatudományi Kutatóközpont, Természettudományi Kutatóközpont | |
| További konzorciumi tagok: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Debreceni Egyetem, Miskolci Egyetem, Neumann János Egyetem, Pannon Egyetem, Széchenyi István Egyetem, Szegedi Tudományegyetem | |
| Tématerület: biztonságos társadalom és környezet | |
| A Megújuló Energiák Nemzeti Laboratóriumot többek között a kis lábnyomú energiatechnológiák, különösen a hidrogénelőállítás, -szállítás, -tárolás és -felhasználás, valamint a szén-dioxid-hasznosítás tudományos, technológiai, jogi, gazdasági és iparjogvédelmi alapjainak megteremtésére hozzák létre, ezáltal hozzájárulva a fenntartható energiagazdálkodás és vegyipar kiépítéséhez. A további célok között szerepel egy demonstrációs üzem megtervezése és megvalósításának előkészítése is, amellyel e-szintézisgázt, majd abból e-kerozint lehet előállítani. Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású forrásokból származó villamos energia felhasználásával előállított szintetikus e-üzemanyagok jelentős mértékben hozzájárulhatnak az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentéséhez. |
6. |
Transzlációs Idegtudományi Nemzeti Laboratórium |
| Konzorciumvezető: Pécsi Tudományegyetem | |
| ELKH-s konzorciumi tagok: Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet, Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet, Természettudományi Kutatóközpont | |
| További konzorciumi tagok: Semmelweis Egyetem, Szegedi Tudományegyetem, Richter Gedeon Vegyészeti Gyár Nyilvánosan Működő Rt. | |
| Tématerület: egészség | |
| A Transzlációs Idegtudományi Nemzeti Laboratórium keretében két program valósul meg, amelyek célja az idegrendszeri kutatások eredményeinek gyakorlatba történő átültetése. Az „Idegrendszeri fejlődési zavarok” projektben új diagnosztikai és intervenciós megoldásokat dolgoznak ki a korai életszakaszban bekövetkező idegrendszeri elváltozások hátterében álló betegségmechanizmusok átfogó kutatása révén. A „Felnőttkori idegrendszeri zavarok” projekt célja az idegrendszeri betegségek mechanizmusának megértése és a terápiás módszertan fejlesztése. |
7. |
Víztudományi és Vízbiztonsági Nemzeti Laboratórium |
| Konzorciumvezető: Pannon Egyetem | |
| ELKH-s konzorciumi tagok: Agrártudományi Kutatóközpont, Balatoni Limnológiai Kutatóintézet, Ökológiai Kutatóközpont | |
| További konzorciumi tagok: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Debreceni Egyetem, Miskolci Egyetem, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Országos Meteorológiai Szolgálat, Országos Vízügyi Főigazgatóság, | |
| Széchenyi István Egyetem | |
| Tématerület: biztonságos társadalom és környezet | |
| A Víztudományi és Vízbiztonsági Nemzeti Laboratóriumot – Magyarország elhelyezkedését, vízgazdálkodását és vízkészletét figyelembe véve – a vízminőség védelméhez hozzájáruló víztudományi és vízbiztonsági kutatások végzésére hozzák létre. A projekt keretében többek között egy mesterségesintelligencia-alapú monitoringrendszert fejlesztenek ki a nagy tavak, például a Balaton vizsgálatára, újszerű módszerekkel kutatják az invazív állatfajok térbeli és időbeli dinamikáját, emellett új koncepciókat dolgoznak ki a talajvíz felhasználására a mezőgazdaság vízigényének kielégítése céljából. A laboratóriumban emellett innovatív módszereket dolgoznak ki az aszály, az öntözés és a melioráció kezelésére a vízellátási és -tárolási kapacitás növelése, a vízgyűjtők éghajlatváltozással szembeni ellenálló képességének javítása érdekében, továbbá egy nagy felbontású, 5G-alapú csapadékfigyelő rendszer, valamint az ivóvízellátó hálózatot lefedő vízminőség-ellenőrző rendszer kifejlesztését is tervezik. |
2020-ban indult, komplex fejlesztésre támogatást nyert ELKH-kutatóhelyek szakmai vezetésével, illetve konzorciumi részvételével megvalósuló Nemzeti Laboratóriumok
| 1. | Autonóm Rendszerek Nemzeti Laboratórium |
| Konzorciumvezető: ELKH Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet | |
| További konzorciumi tagok: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Széchenyi István Egyetem | |
| Tématerület: ipar és digitalizáció | |
| Az Autonóm Rendszerek Nemzeti Laboratórium kiemelt alap- és alkalmazott kutatásai elsősorban az autonóm közúti, illetve légi járművekre, továbbá az autonóm robotikára és gyártórendszerekre összpontosítanak. A projekt céljai között szerepel önvezető járműplatformok fejlesztése érzékelők, beavatkozók és kommunikációs eszközök felhasználásával, valamint a létrehozott rendszerek és prototípusok kísérleti vizsgálatára, tesztelésére és demonstrációjára alkalmas infrastruktúra kialakítása és állandó fejlesztése. További cél a hazai és nemzetközi partnerhálózat kiépítése, illetve a ZalaZone tesztpályához kapcsolódó szolgáltatások kidolgozása. |
2. |
Mesterséges Intelligencia Nemzeti Laboratórium |
| Konzorciumvezető: ELKH Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet | |
| ELKH-s konzorciumi tagok: Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet, Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet, Társadalomtudományi Kutatóközpont | |
| További konzorciumi tagok: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Magyar Államkincstár, Nemzetbiztonsági Szakszolgálat, Semmelweis Egyetem, | |
| Szegedi Tudományegyetem, Széchenyi István Egyetem | |
| Tématerület: ipar és digitalizáció | |
| A Mesterséges Intelligencia Nemzeti Laboratórium célja Magyarország szerepének erősítése a mesterséges intelligencia területén. Kiemelt tevékenységei közé tartozik többek között a mesterséges intelligencia és a mélytanulás matematikai alapjainak kutatása, a gépi látás és a természetes nyelvfeldolgozás fejlesztése, a személyes adatok védelmét biztosító adatfeldolgozó technológiák kutatása, a társadalmi hatások elemzése, valamint alkalmazkodási, illetve bevezetési módok fejlesztése. A létrejövő kutatási eredmények az agrár- és élelmiszeriparban, az egészségügyben, a közlekedésben, a távközlésben és számos egyéb iparágban hasznosulnak. |
3. |
Éghajlatváltozás Multidiszciplináris Nemzeti Laboratórium |
| Konzorciumvezető: Pannon Egyetem | |
| ELKH-s konzorciumi tagok: Balatoni Limnológiai Kutatóintézet, Ökológiai Kutatóközpont | |
| További konzorciumi tagok: Eötvös Loránd Tudományegyetem, Miskolci Egyetem, Országos Meteorológiai Szolgálat, Semmelweis Egyetem | |
| Tématerület: biztonságos társadalom és környezet | |
| Az Éghajlatváltozás Multidiszciplináris Nemzeti Laboratórium résztvevői az éghajlatváltozás jellemzőit, valamint elemeinek az emberi egészségre, a természeti, gazdasági rendszerekre és a társadalomra gyakorolt hatásait tanulmányozzák. A technológiai, gazdasági és társadalmi adaptáció területén kutatás-fejlesztési tevékenység végzése szintén a célok között szerepel. A konzorciumi tagok egy olyan tudásközpont létrehozását tervezik, amely szakértő partnerként segíti az országspecifikus stratégiák tudományos megalapozását, megalkotását, illetve finomhangolását a beavatkozási területeken (pl.: energiahatékonyságot növelő infrastrukturális fejlesztések). A működés során elérni kívánt szakmai eredmények Magyarország számára konkrét gazdasági és társadalmi haszonnal járnak az éghajlatváltozás következményeire való felkészülés és a káros hatások mérséklése terén. |