Két új üstököst fedezett fel júliusban egy magyar csillagász a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Piszkéstetői Obszervatóriumában. A magyar rekordnak számító felfedezés azért is értékes, mert Sárneczky Krisztián üstökösei a Naprendszerünk kialakulásáról is hordozhatnak fontos információkat.
Két új üstököst fedezett fel Sárneczky Krisztián kutatásvezető csillagász a Mátrában található Piszkéstetői Obszervatóriumban, az elsőt (C/2024 N3 (Sárneczky)) július 8-án, a másodikat (C/2024 N4 (Sárneczky)) július 14-én. Mindkét égitest északon, a Camelopardalis (Zsiráf) csillagképben látszik. Az égitestek 2026-ig velünk lesznek, és Magyarországról is megfigyelhetők maradnak.
A két új üstökös a következő év elején lesz majd napközelben, bár egyik sem jön közelebb, mint a Jupiter, azaz nagyon messze fognak elhaladni tőlünk. A fényesebbik sem lesz fényesebb, mint egy átlagos meggyújtott gyertya ezer kilométeres távolságból nézve. Halványságuk miatt szabad szemmel nem, csak nagyobb távcsövekkel és fotografikus rögzítéssel lehet megörökíteni az égi jelenségeket.
Hazánkban először 84 évvel ezelőtt azonosították az első üstököst, azt még 8 követte, a jelenlegi két utolsót egy héten belül fedezte fel Sárneczky Krisztián, ami magyar rekordnak is számít. Az üstökösök felfedezése ugyanazzal a 60 centiméteres korrekciós lencsével rendelkező Schmidt távcsővel történt, amellyel évtizedekkel korábban Lovas Miklós már 5 üstököst felfedezett, az utolsót 38 évvel ezelőtt.
„Az üstökösök egy nagyon elnyúlt pályán mozognak a Naprendszerben, nem tudunk periódusidőt mondani, lehet, csak egymillió év múlva jönnek vissza, és ráadásul a Naprendszernek egy olyan külső vidékéről érkeznek, amit Oort-felhőnek hívunk. Ebben a közel egy fényév átmérőjű térrészben jeges parányi égitestek vannak, amelyek a Naptól messze kifagyott állapotban léteznek, nem is látszanak. Ám amikor a Nap közelébe érnek, a napsugárzás hatására elkezdenek kipárologni, és ha elég nagyok és elég közel jönnek, szép nagy csóvát is ereszthetnek” – mondta Kiss László, a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) főigazgatója.
A történelmi időkben a Földet látványosan megközelítő és nagy csóvákat húzó üstökösök rendkívül híres és hírhedt égi jelenségek voltak. Sokáig úgy hitték, a királyok és a pápák halálát jelzik előre, valamint a háborúk kitörését is. De manapság sokkal földhöz ragadtabb dolgok miatt tartják nagyra ezen égitesteket. „Az üstökösök őrzik annak a nagy felhőnek a lenyomatát, amelyből 4,5 milliárd évvel ezelőtt a Naprendszerünk kialakult. Ha tudni szeretnénk, milyen anyagokból álltak össze a bolygók, a bolygók körüli holdak és maga a Nap, akkor az üstökösökből kiderülhet, mert archeológiai lenyomatként hordozzák annak az ősi por és gázfelhőnek az összetételét” – emelte ki Kiss László főigazgató.
A tervek szerint 2029-ben indul az Európai Űrügynökség űrmissziója, a Comet Interceptor, amelynek keretében 1,5 millió kilométerre küldenek fel egy űrszondát, hogy olyan üstökösökre várjon és fotózza azokat, amelyek akár már sok millió éve úton vannak, és az Oort-felhőből érkeznek a már említett archeológiai lenyomatot őrizve. Sárneczky Krisztián mostani felfedezése azért is nagyszerű, mert pontosan ilyen, az Oort-felhőből érkező üstökösöket sikerült találnia.
Kiss László szerint sok csillagász úgy tartja, az üstökösök hozták a Földre a vizet. Amikor kialakult a Naprendszer, a bolygóközi tér még nem volt annyira üres, mint most, és rengeteg ilyen gigantikus méretű üstökös keringett a Naprendszerben, amelyek vizet is hozhattak a Földre. Manapság elsősorban a magukkal hordozott üzenetek, a korábbi lenyomatok miatt érdekesek ezen égitestek. Ugyanakkor az üstökösök intersztelláris vándorrá is át tudnak alakulni, azaz annyira el tudnak távolodni a Naptól, hogy egy közelebbi csillag magához vonzhatja őket, és így azokról is kaphatunk információkat.
További érdekességek az üstökösökről az alábbi podcastben hallhatók.