A kormányzat és a HUNOR magyar űrhajósprogram számíthat a HUN-REN-re, amely a HUNOR egyik legjelentősebb szakmai partnere és befogadója, azaz teljes tudományos hátteret képes adni a magyar űrkutatásnak – hangsúlyozta Gulyás Balázs elnök a Kapu Tibor kiválasztott kutatóasztronautát, illetve Cserényi Gyula tartalékos űrhajóst bemutató keddi rendezvényen.
Gulyás Balázs, a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat elnöke, Kapu Tibor kiválasztott kutatóűrhajós, Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztos, Sztáray Péter biztonságpolitikáért és energiabiztonságért felelős államtitkár, Cserényi Gyula tartalékos kutatóűrhajós és Jakab Roland, a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat vezérigazgatója (b-j) a HUNOR Magyar Űrhajós Program kiválasztási ceremóniával egybekötött sajtótájékoztatóján a Külgazdasági és Külügyminisztériumban 2024. május 28-án.
Fotó: MTI/Hegedüs Róbert
Gulyás Balázs felidézte, hogy a HUN-REN kutatóhelyei aktív részesei a programnak, és elkötelezettek a számos diszciplínát összefogó tudományos programok, így az űrkutatás megvalósítása mellett. Az elnök megemlítette, hogy a HUNOR-hoz kapcsolódó tudományos-kutatási tartalom kidolgozása még folyamatban van, de a hálózathoz tartozó kutatóhelyeken olyan magas szintű, az űrhajósprogramot támogató tudományos kutatások zajlanak, amelyekkel a HUN-REN hatékonyan képes hozzájárulni a magyar űrhajósprogramban meghatározott célokhoz. Példaként említette a budapesti Energiatudományi Kutatóközpont, azon belül az Űrkutatási Laboratórium, valamint a soproni Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet és a debreceni ATOMKI tevékenységét.
Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztos az asztronautákat bemutató ceremónián elmondta, a kiválasztási eljárás során hatalmas mennyiségű összegyűjtött adat segítségével elemezték a jelöltek képességeit és rátermettségét. Több mint ötven szempontnak kellett megfelelni a fizikai, orvosi, pszichológiai, kommunikációs és problémamegoldó készségek tekintetében, amelyek alapján Kapu Tiborra és Cserényi Gyulára esett a választás.
Sztáray Péter biztonságpolitikáért és energiabiztonságért felelős államtitkár kiemelte, a kiválasztott űrhajós nem űrturista lesz, hanem kutatóűrhajós, aki a program részeként komoly tudományos munkát végez majd. Az államtitkár korszakos kezdeményezésnek minősítette a HUNOR űrhajósprogramot, hozzátéve, hogy egy nemzet életében ritkán vannak olyan felemelő össznemzeti ügyek, mint ez a mostani: 44 évvel Farkas Bertalan űrrepülése után Magyarország újra a küszöbén áll annak, hogy űrhajóst küldjön az űrbe. „Magyarország négy évtized után újra saját tapasztalatokat szerezhet a világűrben, továbbá fel tudja használni a saját tudományos kutatásait, fejlesztéseit” – vélekedett. Az államtitkár ismertette még, hogy az elmúlt hat évben kidolgozott magyar űrprogram több lábon áll; a program egyik pillére az a 21 magyar egyetem együttműködésével létrehozott konzorcium, amelynek lényege, hogy a különféle műhelyekben folyó kutatómunkát koordinálják, hatékonyabbá tegyék, támogatva a világ tudományos életét, az emberiség jobblétét és a magyar társadalom és gazdaság fejlődését is.
A tájékoztatón elhangzott, hogy az űrprogram a várakozás szerint 2040-re mintegy ezermilliárd dollárnyi pénzt mozgat meg a globális gazdaságban, amelynek minden szegmensére kihat, és komoly szerepe van a magyar gazdaság versenyképességének növelésében is. A kutatói programot a magyar űrhajós a nemzetközi űrállomás többi űrhajósával teljesíti majd. Tapasztalatai katalizáló hatást gyakorolhatnak a magyar tudományosság fejlődésére is.