Az évnek ezen időszakát különösen nagyon várják a tudomány rajongói, hiszen ilyenkor jelentik be, mely tudományágban ki vagy kik kapják a Nobel-díjat. Idén jóformán azért is drukkolhattunk, melyik Nobel-díjhoz kapcsolódik a mesterséges intelligencia, vagy megfordítva: melyikhez nem.
Mert a mesterséges intelligencia szinte már megkerülhetetlen. Ott van a hétköznapok egyszerű munkafolyamataiban (fordítunk velük, segítséget kérünk tőlük, leíratjuk a szövegeinket), ott van az esti filmnézéseink közben (tudja, mit szeretnénk nézni) és a közösségimédia-használataink során, de ugyanúgy ott van a tudományos munkákban is. Hogy mely tudományos munkákban? Szinte már mindegyikben. Tudósok, kutatók felfedezték, hogy a mesterséges intelligenciával sokkal gyorsabban és sokkal hatékonyabban lehet dolgozni, mint nélküle. Hogy nem elveszi a munkájukat, hanem időt ad másra is. Hogy nem tartani kell tőle, hanem bátran lehet használni. Hogy nem csökkenti az ezzel elvégzett munka minőségét, hanem képes még magasabb szintre is emelni azt.
A HUN-REN honlapján szinte hetente jelenik meg olyan hír, hogy kutatóink mi mindenhez használják már a mesterséges intelligenciát. Van, akinek a növénynemesítésben segít, másnak az új kisbolygókat számolja össze hihetetlen pontossággal, megint másnak pedig a rákkutatásban segít kiszűrni a beteg sejteket. És a nap végén nem azt mondják a kutatóink, hogy kevesebb lett a munkájuk, vagy hogy mit vett el tőlük az AI, hanem azt, mennyivel lett több és jobb az az elvégzett feladat.
Természetesen, ahogy mindennek, az AI-nak is két oldala van. A velejáró sok jó mellett nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy csak értő, de talán a legfontosabb, hogy csak jószándékú kezekben válhat arannyá a vele való munka. Éppen ezért a használatának támogatása mellett ugyanolyan fontos, hogy megfelelően szabályozzuk az AI működését és használatát, valamint, hogy biztonságban lehessen fejleszteni. Mert a mesterséges intelligencia csakis így válhat az emberiséget szolgáló eszközzé.
A fizikai Nobel-díjat a mesterséges intelligencia kutatásának úttörői kapták idén, míg a kémiai Nobel-díjasok a mesterségesintelligencia-modelljük segítségével számíttatták ki az összes emberi fehérje szerkezetét, valamint meg tudták jósolni gyakorlatilag a kutatók által addig azonosított összes, csaknem 200 millió fehérje szerkezetét. Talán az irodalmi Nobel-díj az, ahol az alkotás művészi folyamatában nélkülözni kell a mesterséges intelligenciát (bár a szövegek gondozásánál, a jegyzetelésnél biztosan nagy segítséget tud nyújtani), de nem lepődnék meg, ha a hétfői közgazdasági Nobel-díjhoz is lenne köze a mesterséges intelligenciának.
És hogy a kutatóink is kapnak-e a jövőben Nobel-díjat? Reméljük, igen. De ez a remek eszköz már ugyanúgy ott van a kezükben, a távcsövük vagy a mikroszkópjuk mellett. És ott van az AI 4 Science programunk is, amely októbertől segít nekik, hogy megtalálják a számukra megfelelő alkalmazást, szoftvert, eszközt, hogy a magas tudásukkal még magasabbra törhessenek.
Sokan hisznek a jelekben és bizonyos együttállásokban. A tudomány sajátossága, hogy ott az egzakt adatok számítanak. Bármelyikben is hiszünk, higgyük el azt is, jó útra léptünk, jó úton járunk. Az AI már nem egy szép és biztató jövő, hanem már egy sokkal szebb és biztosabb jelen. Ha kétkednénk ebben, akkor nézzük meg az idei fizikai és kémiai Nobel-díjasokat.
(Jakab Roland, a HUN-REN vezérigazgatója jegyzete)