Az Európai Űrügynökség nemrég tette közzé a Euclid űrtávcsővel készített első, látványos felvételeket, amelyek négyszer élesebbek a földi teleszkópok képeinél. Bemutatták továbbá az első Euclid publikációkat is, amelyek a küldetés tudományos programját, műszereit és szimulációs módszereit írják le. Hazánkból a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (HUN-REN CSFK) kutatói idén csatlakoztak a Euclid konzorciumhoz.
Az Európai Űrügynökséggel (European Space Agency) együttműködve a Euclid konzorcium közel 20 ország részvételével tervezte, építette és működteti a sok szempontból egyedülálló Euclid űrtávcsövet. A misszió hat éven keresztül egyedi adatokat szolgáltatva térképezi fel az extragalaktikus égboltot, így megismerhetjük a rejtélyes sötét anyag és a sötét energia tulajdonságait. Az űrtávcsövet 2023. július 1-jén indították el, majd 2024. február 14-én kezdte meg a felméréseket.
Számos fiatal magyar kutató dolgozhat a programban
A HUN-REN CSFK munkatársai nemcsak a szimulált galaxis katalógusokat elemzik és a korai adatokat tesztelik a konzorcium keretében, hanem az együttműködés tudománykommunikációs programjában is vezető szerepet töltenek be a Svábhegyi Csillagvizsgáló kommunikációs csapatának tapasztalataira és tudására építve.
A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Lendület programjának támogatásával megvalósuló munkában Csabai Istvánnal, az ELTE Komplex Rendszerek Fizikája Tanszékének egyetemi tanárával, a Jet Propulsion Laboratory-ban dolgozó Rácz Gáborral, valamint a University of Hawaii-n kutató Szapudi Istvánnal is együttműködnek a Lendületes kutatók, számos fiatal magyar kozmológusnak és csillagásznak lehetőséget biztosítva a tapasztalatszerzésre a nemzetközi térben.
Az első tíz Euclid ERO-kép.
Fotó kredit: ESA/Euclid/Euclid Consortium/NASA, képfeldolgozás: J.-C. Cuillandre (CEA Paris-Saclay),G. Anselmi
Minél nagyobb térkép a látható univerzumról
„A Euclid kollaboráció legfőbb tudományos célja az univerzum 95%-át alkotó két legrejtélyesebb kozmikus komponensnek, a galaxisokat körülvevő sötét anyagnak és az üres térben lakozó sötét energiának a megértése” – mondja Kovács András, a HUN-REN CSFK tudományos munkatársa, a magyar Euclid-csoport vezetője. „Éppen azért hívják ezeket sötétnek, mert a közvetlen vizsgálatuk rendkívül nehéz. Csupán az atomos anyag alkotta galaxisok eloszlásából és alakjából következtethetünk a jelenlétükre gravitációs hatásuk révén.”
A Euclid projekt alapötlete szerint minél nagyobb térképet készítünk a belátható univerzumról és minél távolabbra tekintünk, annál jobban fel tudjuk vázolni a világegyetem fejlődéstörténetét is, hiszen ezáltal egyre messzebbre és messzebbre nézünk időben visszafelé, akár milliárd éves skálákon.
A tavaly útnak indított Euclid űrteleszkóp tesztüzeme során már ismert égi objektumokról készült hihetetlenül jó minőségű képek azt bizonyítják, hogy ezzel az eszközzel új korszak kezdődhet a világűr legalapvetőbb tulajdonságainak megértésében.
Az űrtávcső fedélzetén két különböző detektor található. A VIS berendezés a látható fény tartományában végzi megfigyeléseit, és rendkívül éles fényképeket készít a galaxisokról és a csillagokról, viszont a harmadik dimenziót, az égitestek távolságát csak nagy hibával tudja megbecsülni. Ezzel szemben a NISP berendezés egy infravörös tartományban érzékeny detektor, amellyel a Euclid kollaboráció a galaxisok vöröseltolódását is meg tudja vizsgálni, hogy sokkal pontosabban megbecsülhessék a távolságukat, és létrejöhessen egy valódi háromdimenziós térkép az univerzumról.
Példátlan eredmények
Az ERO (Early Release Observations) korai megfigyelési program 17 csillagászati objektumot célzott meg, a közeli gáz- és porfelhőktől a távoli galaxishalmazokig, betekintést nyújtva a Euclid fő kozmológiai felmérésébe.
A Euclid űrtávcső mindössze egy nap alatt készítette el ezt a katalógust, látható fényben több mint 11 millió objektumot, infravörös fényben pedig további 5 milliót feltárva. Ezek a képek legalább négyszer élesebbek, mint amilyeneket földi teleszkópokkal készíthetünk, valamint nagy égrészeket fednek le páratlan mélységben, messzire tekintve a távoli univerzumba mind látható, mind infravörös fényben.
Jövőbeli mérföldkövek
A Euclid konzorcium következő adatközlése már a tényleges kozmológiai felmérésére fókuszál. Az első ilyen kisebb adatközlés 2025 márciusára várható, míg egy szélesebb adatközlés 2026 júniusára van ütemezve. Összesen legalább öt további adatközlés várható 2031 előtt, ami névlegesen a Euclid égbolt-felmérésének végét jelzi majd.
Néhány lélegzetelállító kép az új katalógusból:
Ez az egyedülálló kép a Messier 78 katalógusszámú objektumot mutatja (a központi és legfényesebb régiót), a csillagközi porral borított csillagkeletkezés vibráló bölcsőjét. Ez az első felvétel erről a fiatal csillagkeletkezési régióról, amely ilyen szélességben és mélységben készült.
Credit: ESA/Euclid/Euclid Consortium/NASA, image processing by J.-C. Cuillandre (CEA Paris-Saclay), G. Anselmi; CC BY-SA 3.0 IGO or ESA Standard Licence.
A Dorado galaxiscsoport a déli félteke egyik leggazdagabb galaxiscsoportja. Itt a Euclid a galaxisok fejlődésének és összeolvadásának jeleit rögzíti "működés közben" gyönyörű árapály csíkokkal és kagylókkal, amelyek a folyamatos kölcsönhatások eredményeként láthatóak.
Credit: ESA/Euclid/Euclid Consortium/NASA, image processing by J.-C. Cuillandre (CEA Paris-Saclay), G. Anselmi; CC BY-SA 3.0 IGO or ESA Standard Licence.
Az Abell 2390 egy galaxishalmaz, amely a Tejútrendszerhez hasonlóan sok galaxis óriási csoportja. Több mint 50 000 galaxis látható itt, amelyek távolságát az új megfigyeléseknek köszönhetően meg lehet mérni.
Credit: ESA/Euclid/Euclid Consortium/NASA, image processing by J.-C. Cuillandre (CEA Paris-Saclay), G. Anselmi; CC BY-SA 3.0 IGO or ESA Standard Licence.