Bár az elmúlt hetekben zavaróan zümmögő árvaszúnyogok lepték el a Balaton-partot, a napközben a partmenti növényzeten pihenő, zöldes színű rovar egyáltalán nem csíp, így nem kell tőlük tartanunk.
Augusztusban a Chironomus balatonicusok, azaz a balatoni árvaszúnyogok is „kivették rendes nyári szabadságukat”, és milliószámra lepték el a part menti területeket. Noha jelenlétük nem túl kellemes, főleg az esti órákban, a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI) kutatói szerint lényeges szerepet töltenek be a tó anyagforgalmában. Ugyanis az árvaszúnyogok az algákat elfogyasztva, azon felnőve alapvető táplálékot biztosítanak a halak és a víz mentén élő madarak, kétéltűek számára.
Az árvaszúnyogok lárvái a tó üledékében nevelkednek, és onnan rajzanak ki jellemzően két nagyobb hullámban, tavasz végén és nyár elején, valamint augusztusban és szeptemberben. Mennyiségük általában nagyon eltér a tó egyes területei között, főleg a Szigligeti- és a Keszthelyi-medencékben gyakoribb, de évente is változhat a mennyisége. A BLKI szerint ez azért van, mert e faj mennyiségét a táplálékukként szolgáló mikroszkopikus algák mennyisége befolyásolja. Ahol és amikor nagyon kevés volt az alga a megelőző időszakban, ott szinte alig találkozhattunk árvaszúnyogokkal. Miután azonban az algák mennyiségét jellemző klorofill-a koncentráció átlépi a 20 mikrogramm/liter értéket, az árvaszúnyogok nagyon felszaporodhatnak, magasabb algatermés esetén akár tömeges szintet is elérve.
Érdekesség, hogy a Chironomus balatonicus az 1980-as és az 1990-es években nagyon gyakori volt a tóban, gyakran az embereket is zavaró (az ideinél is sokkal nagyobb) mértékű rajzásokkal. A vízminőség javulásával párhuzamosan visszaesett az algák száma, így az 1990-es évek végétől napjainkig csak viszonylag ritkán és inkább csak a tó nyugati részein találkozhattunk e fajjal, írják a BLKI honlapján. Idén a tartósan magas vízhőmérsékletnek is köszönhetően a tó egészében több lett az alga az előző évekhez képest, ez pedig a szokásosnál nagyobb árvaszúnyog-állomány kialakulását eredményezte.
Bár ezek a szúnyogok nem csípnek, már pusztán hangos jelenlétük is kellemetlen lehet. Ezt napközben úgy tudjuk elkerülni, hogy a pihenőhelyükként szolgáló bokrokat és fákat nem bolygatjuk, illetve figyelembe vesszük, hogy éjjel ezeket a rovarokat erősen vonzza a fény.