A nemzetközi TOPO-EUROPE workshopnak adott otthont a HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet (HUN-REN FI) még októberben. Előtte a tihanyi obszervatóriumukban a penci Kozmikus Geodéziai Obszervatórium és a Budapesti Műszaki Egyetem kollégáikat látták vendégül.
A tavalyinál is nagyobb érdeklődést kapott a HUN-REN FI által megrendezett nemzetközi TOPO-EUROPE workshop, amelyen 10 európai országból több mint 60-an vettek részt, főleg kutatók, valamint az ipar és az alkalmazott tudományos szervezetek képviselői. (Az idei rendezvény megszervezését a Tudományos Mecenatúra program támogatta (MEC_SZ 149113).)
Az esemény (a részletes program itt érhető el) terepgyakorlattal kezdődött, amely során a résztvevők több környékbeli geológiai feltárást tekinthettek meg az osztrák-magyar határ mentén. A terepbejárást Tari Gábor (a bécsi OMV főgeológusa) és Porkoláb Kristóf (a HUN-REN FI tudományos munkatársa) vezette. A workshop előadói napját Gulyás Balázs, a HUN-REN elnöke nyitotta meg, amelyet az Academia Europaea volt elnöke Sierd Cloetingh nyilvános plenáris előadása követett „Quo vadis TOPO-EUROPE?” címmel.
Ezt követően tudományos előadások következtek rangos európai egyetemek, kutatóintézetek és ipari szereplők közreműködésével. A workshop két fő témakör köré csoportosult; az egyik a föld mélyén és a földfelszínen zajló folyamatok kölcsönhatásaira koncentrált, a másik pedig a geoenergetika és földtani kockázatok témaköreire volt kihegyezve.
Az előadói nap után csoportos megbeszéléseken a kutatók és ipari szereplők konkrét projektötleteket vitattak meg, illetve egy, a tavalyi TOPO-EUROPE workshopon született, jelenleg már futó EU-COST pályázat (EUROBIG) tevékenységeit foglalták össze. A workshop eredményeképp beadtak egy újabb COST pályázatot természetes hidrogén kutatás témakörében, továbbá egy széles körű doktori program elindítását célzó, szintén Európai Uniós pályázat is szerveződik, tudtuk meg a HUN-REN FI-től.
A TOPO-EUROPE workshopon és a Nemzetközi Litoszféra Program krakkói találkozóján bemutatott eredményekből született valamennyi tudományos publikációt a rangos Global and Planetary Change folyóiratban szervezett különszám foglalja majd össze. A soproni eseményhez kapcsolódóan rendezték meg a holland-magyar-román Topo-Transylvania együttműködés aktuális találkozóját is, amely Európa szeizmikus szempontból egyik legveszélyesebb területe a Vráncsa-zóna geodinamikájának vizsgálatával foglalkozik.
A sikeres tavalyi és idei TOPO-EUROPE találkozók nyomán egyértelművé vált, hogy a HUN-REN FI soproni intézete a TOPO-EUROPE éves workshopjainak állandó helyszíne. A következő találkozó 2025 őszén várható.
- A TOPO-EUROPE
-
egyik fő célkitűzése az európai léptékű multidiszciplináris kutatás előmozdítása és ösztönzése, a kutatói mobilitás növelése és az utánpótlásképzéshez való hozzájárulás. A kezdeményezés lehetőséget teremt a résztvevők számára, hogy aktívan bekapcsolódjanak az európai geodinamikai és geofizikai kutatásokba a TOPO-EUROPE által megcélzott „természetes laboratóriumokban”. A műhely-beszélgetésekre épülő együttműködések jelentősen hozzájárulnak a HUN-REN céljaihoz a megújuló energia, a klímaváltozás és a földtani veszélyek kutatása terén.
Az októberi workshop előtt a penci Kozmikus Geodéziai Obszervatórium (KGO) és a Budapesti Műszaki Egyetem kollégái tettek látogatást a HUN-REN FI tihanyi obszervatóriumában.
A látogatás az első lépés a három intézet közötti hosszú távú együttműködés kialakításában, tájékoztatott bennünket a HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet. A felek egy integrált műholdas geodéziai állomás telepítésének részleteit tárgyalták meg, amely a KGO által fejlesztett és fenntartott hazai Integrált Műholdas Magassági Alapponthálózat (IMMA) egyik pontja lenne. Az alappont két fő tartozéka egy permanens GNSS állomás, illetve egy ún. iker-radarreflektor, mely a Sentinel–1 műholdak által kibocsátott mikrohullámokat veri vissza nagy koherenciával.
- A GNSS (Global Navigation Satellite System)
-
közismertebb nevén GPS, egy műholdas helymeghatározási rendszer, melynek “gerincét” a Föld körül keringő műholdak adják. A GNSS műszerekkel regisztrált mérési adatok feldolgozásával lehet az antenna pozícióját és hosszú távú mérésekkel a mozgását nagy pontossággal meghatározni. A Sentinel-1 műholdak a Sentinel műholdcsalád tagjai. A COPERNICUS program az Európai Bizottság által jóváhagyott és finanszírozott és az Európai Űrügynökség (European Space Agency, ESA) által megvalósított műholdas földmegfigyelő program. Az iker-reflektorok a Sentinel-1 műhold által készített képeken stabil szórópontként jelennek meg, lehetővé téve a Sentinel-1 műholdképek feldolgozásával a reflektorok relativ elmozdulásainak megfigyelését.
A GNSS állomást a KGO biztosítja, a radarreflektor pár pedig a FI-BME együttműködés során kifejlesztett dizájn alapján gyártanák és telepítenék. Az integrált állomás mindhárom intézet számára szolgálhatna értékes adatokkal. A valós idejű GNSS adatok bekerülnének a KGO GNSS szolgáltatásába, a közel valós idejű adatokat pedig a semleges légkör (troposzféra) és ionizált felső légkör (ionoszféra) kutatásában használhatná fel a BME és az FI. A KGO által végzett hosszú távú GNSS adatanalízissel megbecsülhetővé válik az állomás abszolút elmozdulása, amely egyrészt a Sentinel–1 felvételek segítségével meghatározott radarreflektor mozgás validálására használható, másrészt beépíthető a KGO által fejlesztett országos felszínmozgás modellbe.
A látogatás zárásaként a résztvevők közös szándékukat fejezték ki a telepítési munkálatok megtervezésére és egy hosszabb távú együttműködést megalapozó szerződés kidolgozására.
- Megújul a HUN-REN
-
A szervezetében korszerűsödő Magyar Kutatási Hálózat célja, hogy Európa egyik leghatékonyabb kutatói szervezetévé váljon. A HUN-REN új vezetésének célja egy jól finanszírozott, nyitott, a társadalmi és gazdasági problémákra fókuszáló tudományos intézményrendszer megteremtése, amely jelentős mértékben hozzájárulhat Magyarország társadalmi és gazdasági sikeréhez.
A Magyar Kutatási Hálózatban dolgozó kutatók hosszú távú, következetes, értékkövető és teljesítményelvű finanszírozási rendszerre, egymást erősítő struktúrára és működésre, hazai és nemzetközi szinten versenyképes bérekre, valamint kiszámítható kutatói életpályára számíthatnak egy olyan szervezetben, amelyben erős a vállalkozói és együttműködő szemlélet, a kutatók munkáját adminisztratív és beszerzési szolgáltatásokkal segítik, továbbá nagy hangsúlyt fektetnek a tudományos szférán kívüli kapcsolatokra is.