Négy hiánypótló kutatás indulhat el 2023-ban az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Titkársága (ELKH Titkárság) által finanszírozott projekt keretében a hálózat bölcsészet- és társadalomtudományi kutatóhelyei közül a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézetében és Régészeti Intézetében, a Nyelvtudományi Kutatóközpont Történeti Nyelvészeti és Uralisztikai Intézetében, továbbá a Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézetében. Az ELKH Titkárság – a Tudományos Tanács humán tudományi szakmai kollégiuma javaslatára – 2022-ben felhívással fordult a szakterületi kutatóhely-vezetőkhöz, hogy tekintsék át és gyűjtsék össze az irányításuk alatt álló kutatóhely illetékességi körébe tartozó, eddig háttérbe szorult vagy befejezetlen, mind hazai, mind nemzetközi viszonylatban érdeklődésre számot tartó kutatási témákat. A beérkezett javaslatok alapos szakmai elemzését követően választotta ki az ELKH Titkárság azokat a témákat, amelyek műveléséhez a projekt keretében anyagi támogatást nyújt.
Maróth Miklós, az ELKH elnöke elmondta: „A kezdeményezés célja a klasszika-filológia, a nyelv- és történettudomány, az irodalom-, valamint a filozófia- és művészettörténet területén korábban nem folytatott vagy befejezetlen, nemzetközi érdeklődésre is számot tartó hazai kutatások előmozdítása. A tudomány és a magyar társadalom szempontjából egyaránt kiemelt jelentőségű, a nemzeti múlttal és identitással kapcsolatos kutatások a tudomány számára eddig ismeretlen területek feltárásával járulnak hozzá kulturális értékeink sikeres átadásához a jövő nemzedékei számára.”
A 2023-ban induló hiánypótló kutatások rövid bemutatása:
- A Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézete által vezetett hároméves projekt célja az ismeretlen 18. századi magyarországi latin nyelvű irodalom átfogó feltárása, tanulmányozása és a Neolatin Költők Tára című sorozat keretében történő kiadása. A kutatásban részt vesznek az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Szegedi Tudományegyetem kutatói is.
A magyar irodalomtörténet és kultúra szempontjából meghatározó alapkutatás távlati célja, hogy a maga korában Európa-szerte ismert és elismert magyarországi neolatin irodalom, főként a költészet azóta elfeledett szövegkorpusza ismét életre keljen.
Jelen projekt keretében az első 3 kötet készül el nemzetközileg is terjeszthető, angol–magyar kétnyelvű formában. Szintén fontos feladat a teljes 18. századi neolatin irodalom bibliografikus adatbázisának létrehozása, valamint a sorozat folytatásához szükséges, további 17 szerző munkásságát feltáró kézirat-katalógus elkészítése és honlapon történő publikálása.
- A Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézete vezetésével három év alatt megvalósuló projekt célja a magyarországi népvándorlás kori leletanyag feldolgozásának és forráskiadásának folytatása új elméleti és gyakorlati módszerek alapján, a leletkorpusz online és nyomtatott formában történő közzététele. A kutatásban az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Szegedi Tudományegyetem és a Magyar Nemzeti Múzeum munkatársai is részt vesznek.
A népvándorlás kori régészeti leletkorpusz-sorozatok munkálatai a teljes 4-11. századi magyarországi leletanyag összegyűjtésére, feldolgozására és a leletkorpusz létrehozására irányulnak. A projekt keretében olyan emblematikus lelőhelyek leletanyagának közlésére is sor kerül, amelyek régészeti értékelése meghatározó lehet a jövőbeli kutatások számára.
Az intézmények közötti széles körű együttműködésben elkészülő 10 új kötet a Magyarország honfoglalás kori és kora Árpád-kori sírleletei, valamint a német és angol nyelvű Monumenta Avarorum Archaeologica, Monumenta Germanorum Archaeologica Hungariae és Monumenta Archaeologica Barbarorum inter Pannoniam Daciamque korpuszsorozatokban jelenik meg. A kutatás feladatai közé tartozik továbbá a korábbi kötetek anyagának adatbázis-alapú megőrzése és közzététele.
- A Nyelvtudományi Kutatóközpont Történeti Nyelvészeti és Uralisztikai Intézete ötéves projektjének célja, hogy a magyar nyelv történeti fonológiájának kutatását a fonológia kurrens modelljeinek és a hangváltozások újabb keletű elméleteinek keretébe ágyazza.
A kutatók új szempontok szerint elemzik az innováció, a fonologizálódás, a morfologizálódás körébe tartozó jelenségeket, így a magyar nyelv történeti fonológiájának részletei ismét bekerülhetnek a hangrendszerek változásait vizsgáló – és az elmúlt időszakban nagy lendületet kapott – nemzetközi tudományos diskurzusba.
Az eredményeket angol nyelvű folyóiratcikkekben ismertetik és szintén angol nyelven írt monográfiában összegzik, amely összefoglaló módon mutatja be a témát a tudományos közösségnek, a hozzá tartozó digitalizált adatbázis pedig egyedülálló módon vizualizálja a magyar történeti fonológia jelentősebb folyamatait és adatait.
- A Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézete hároméves projektjének célja a történeti alkotmány fogalmának, alkotmányos berendezkedésének, a korszakkal foglalkozó kiadatlan tudományos műveknek, illetve a történeti alkotmány és a hatályos alkotmányjogi berendezkedés viszonyának a jogtudomány módszereivel történő feltárása, értelmezése és bemutatása. A kutatás a közjogtörténeti tudás gyarapítása mellett a tételes alkotmányjogi dilemmák értékeléséhez is jelentősen hozzájárul.
A projekt során prioritást élvez a történeti alkotmány egyes korszakaival, intézményeivel, berendezkedésével foglalkozó közjogászok ‒ pl.: Polner Ödön, Csekey István, Szontagh Vilmos, Buza László ‒ irathagyatékában fennmaradt, javarészt eddig ismeretlen kéziratok – szaktanulmányok és közjogi, illetve alkotmányjogi összefoglalók – tudományos apparátussal és szerzői életrajzzal ellátott közzététele. A tervezett publikációk között szerepel az Alkotmánybíróság történeti alkotmányt érintő eddigi gyakorlatának átfogó igényű elemzése és bemutatása is. Az eredményeket hazai és idegen nyelvű tanulmányokban, folyóiratcikkekben, valamint összefoglaló kötetekben jelentetik meg. Hiánypótlónak tekinthető annak a Magyarország történeti alkotmányát bemutató kézikönyvnek az összeállítása is, amely az oktatásban hasznosítható.