A Wolf-díjas Noga Alon professzor nyitotta meg a Sum(m)it 280 címmel megrendezett matematikai konferenciát Budapesten. A HUN-REN Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet és a Bolyai János Matematikai Társulat által közösen szervezett találkozón négy, nemzetközileg elismert magyar matematikus, Frankl Péter, Füredi Zoltán, Győri Ervin és Pach János munkássága előtt tisztelgett a világ minden részéről érkező több mint 200 meghívott.
„A cím egy szójáték, hiszen a négy matematikus mindegyike a hetvenedik születésnapját ünnepli, ami összeadva 280. Másrészt a Sum(m)it jelenti a csúcstalálkozót, de arra is bíztat, adjuk össze a számokat – világította meg a címadás hátterét Miklós Dezső matematikus, a konferencia egyik szervezője. Füredi Zoltán, Győri Ervin és Pach János jelenleg is a Rényi Intézetben dolgoznak, mindhárman a Magyar Tudományos Akadémia tagjai, Frankl Péter pedig, aki az akadémia köztestületi tagja, 1988 óta Japánban tevékenykedik. Együtt összesen 1459 nagyhatású cikket írtak már.
A születésnaposokat nem-csak tanáruk, Katona Gyula Széchenyi-díjas matematikus, a Rényi korábbi igazgatójának személye fogja össze, hanem a diszkrét matematika is. A „diszkrét” ebben az esetben nem a tapintatosságot jelöli, hanem azt, hogy e matematikai ág művelői folytonos vonallal nem lerajzolható objektumokkal, például különálló pontokkal, halmazokkal, egyenesekkel dolgoznak, amelyek egymástól elválasztva, azaz diszkréten helyezkednek el. Az ötnapos konferencián több mint 100 előadást hallgathattak meg a résztvevők a témakörben, elsősorban a kombinatorika, a gráfelmélet, a diszkrét geometria kérdéseiről. A 12 plenáris előadó közül nyolcan az ünnepeltek tanítványai, akik már maguk is elismert matematikusok.
A konferencia két csúcselőadója Noga Alon, valamint Lovász László, a HUN-REN Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet kutatóprofesszora volt. Noga Alon, a Princeton Egyetem és a Tel-Aviv Egyetem professzora kombinatorikában alkotott maradandót, idén pedig (öt nappal a budapesti előadása előtt) megosztva nyerte el a Wolf-díjat, amelyet 1978 óta adományoz a Ricardo Wolf által létrehozott alapítvány. Az izraeli professzor, aki sok szállal kötődik hazánk kutatóihoz, nyitóelőadásában a magyar matematikát és a négy kiemelkedő magyar barátját méltatta. A szintén Wolf-díjas Lovász László pedig a matroidok (a modern matematika egy újnak számító fogalma) szubmoduláris funkcióiról és korlátairól beszélt előadásában. A kiemelkedő magyar matematikust egyébként nemrég a Yale Egyetem tiszteletbeli doktorává választották. A méltatás szerint zseniális matematikus és elméleti informatikus, akinek a kombinatorikában végzett úttörő tevékenysége az emberiséget szolgáló valós informatikai, műszaki és statisztikai alkalmazásokhoz vezetett.
„A magyar matematika elismertsége átlagon felüli a világban, s azon belül éppen a diszkrét matematika a koronaékszer: világszínvonalú iskola volt, van, és reményeink szerint lesz is Magyarországon. Elég csak Szemerédi Endrére és a már említett Lovász Lászlóra gondolnunk, akik a matematikai Nobel-díjnak számító Abel-díj birtokosai is, és akik Magyarországon kutatva érték el ezt a hatalmas sikert” – fejtette ki a HUN-REN portál érdeklődésére Miklós Dezső, akit arról is kérdeztünk, mennyire „tette be a lábát” a mesterséges intelligencia erre a tudományterületre.
Mint megtudtuk, a Rényi Intézetben egy folyamatosan erősödő mesterségesintelligencia-csoport dolgozik, amely a teljes spektrumot átfogva próbálja kutatni, hol és hogyan használható az MI. A lehetőségnek két aspektusa van: az egyik az, hogy a kutatók megpróbálják „rávenni” az MI-t arra, végezze el egy matematikai tétel bizonyítását. Ez valójában még nem működik, ám olyan segédfeladatok megoldásában, amelyekre az emberi agy kapacitásának végessége miatt nem képes, már alkalmazható az új technológia. Összességében tehát az mondható, hogy az MI segíteni tud, de megoldani – egyelőre – még nem.