Emlő- és tüdődaganatok korai azonosítását lehetővé tevő eljáráson dolgozik a HUN-REN Szegedi Biológiai Kutatóközpont egy kutatócéggel közösen. Konzorciumuk csaknem 1 milliárd forintból fejleszthet új tumordiagnosztikai eljárásokat. A hároméves projekt a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal 694 millió forintos vissza nem térítendő támogatásából valósulhat meg.
Annak ellenére, hogy az elmúlt 30 évben a tumorbiológiai kutatások területén rengeteg felfedezés és előrelépés történt, a különböző tumoros megbetegedések továbbra is a vezető halálokok közé tartoznak világszerte. A kutatók szerint ezért is van szükség új és hatékonyabb terápiás eljárások fejlesztésére. Ugyanakkor nagyon fontosnak tartják a tumordiagnosztika fejlesztését is, hiszen minél korábbi stádiumban azonosítják a daganatos sejteket a betegekben, annál nagyobb esélyük van a túlélésre.
A közelmúltban indult el az a hároméves projekt a HUN-REN Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK) és a szintén szegedi Avidin Kft. között, amelyhez 694 millió forint támogatást kaptak a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivataltól (NKFH) új tumordiagnosztikai eljárások fejlesztésére. Az Avidin szakemberei főként a vérben keringő, úgynevezett sejtmentes genomi DNS-sel foglalkoznak, és ennek vizsgálatával azonosítják az új tumordiagnosztikus markereket. Az SZBK-nál Szebeni Gábor és munkatársai, valamint a Czimmerer Zsolt által vezetett Makrofág Polarizáció Kutatócsoport a vérben keringő immunsejtek vizsgálatát vagy a vérben keringő immunsejtekben látható elváltozásokat használják fel erre a célra.
„A vérből végzett diagnosztikai eljárásokra azért van szükség, mert gyorsabban és sokszor nagyobb felbontóképességgel tudjuk kimutatni ezeket a tumorokat” – mondta Czimmerer Zsolt, a kutatás vezetője. Az elmúlt években egyre több tudományos eredmény jelent meg arról, hogy a tumorsejtek, illetve sztrómasejtek nemcsak a tumorban képesek átprogramozni az immunsejteket, hogy azok ne gátolják a tumornövekedést, hanem sok esetben segítik is azokat. Ez az átprogramozás már a keringésben elkezdődhet a vérsejteknél, a szakemberek szerint azonban erről még nagyon kevés információval rendelkezünk. Amellett, hogy nagyon fontos megismerni, hogy ez az átprogramozás hogyan járul hozzá a tumorok növekedéséhez vagy a tumorellenes immunválasz gátlásához, ezek a változások akár diagnosztikus markerként is felhasználhatók.
„Ebben a pályázatban nemcsak azt vállaltuk, hogy új potenciális biomarkereket azonosítunk, hanem azt is, hogy egy olyan reagenskészletet fejlesztünk, amelyek segítségével ezek a biomarkerek gyorsan és gazdaságosan mérhetők lesznek” – mondta az SZBK kutatója.
Bár az NKFIH-tól elnyert támogatásból 3 évig tudják finanszírozni a fejlesztést, a szegedi kutatók minél előbb szeretnének biztató eredményekkel szolgálni. Egyelőre az egérkísérletes fázisban járnak, az egerekben azonosított potenciális biomarkereket csak ezután tudják validálni emberi vérmintákon, illetve fehérvérsejtes mintákon. Ezzel párhuzamosan pedig olyan fejlesztések zajlanak, amelyekkel gyorsítható lesz ez a folyamat. Az SZBK kutatócsoportja e biomarkerek azonosítását, illetve ennek a készletnek a kifejlesztését vagy kidolgozását végzi a projekt keretében.
„Úgy gondolom, ez nem a jövő hónapban lesz elérhető a betegek számára, de nagyon reménykedünk benne, hogy rövid időn belül tudunk majd biztató eredményekkel szolgálni. Ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy ez egy hároméves projekt” – fűzte hozzá Czimmerer Zsolt.