A HUN-REN Szegedi Biológiai Kutatóközpont (HUN-REN SZBK) munkatársainak új tanulmánya áttörést hozhat az agyi gyógyszerbevitel vizsgálatában. A Deli Mária professzor (Biológiai Barrierek Kutatócsoport) által vezetett nemzetközi kutatás azt vizsgálta, hogyan alakul ki agyi ereink sajátos védelmi rendszere, az úgynevezett vér-agy gát. A tanulmány a rangos PNAS folyóiratban jelent meg.
Az agyi hajszálerek különleges szerkezete miatt a legtöbb gyógyszer nem képes a vérkeringésből az agyszövetbe jutni, hogy ott kifejtse hatását. Ez óriási akadályt jelent olyan idegrendszeri betegségek kezelésében, mint az Alzheimer-kór vagy az epilepszia. Már a gyógyszerkutatások korai szakaszában fontos előre jelezni, hogy egy adott hatóanyag képes lesz-e átjutni az emberi vér‑agy gáton, erre azonban a jelenlegi sejttenyészetes modellek nem alkalmasak.
A szegedi kutatók friss közleménye a vér-agy gát fejlődésében szerepet játszó három jelátviteli út eddig ismeretlen kölcsönhatásáról számol be. Az útvonalak együttes célzásához a szerzők egy cARLA névre keresztelt kismolekula-koktélt hoztak létre, amellyel a vér-agy gát tulajdonságok minden eddiginél jobban kialakíthatók az ereket formáló endotélsejtekben.
A kismolekula-koktél használatával gyógyszerek vizsgálatára alkalmas vér-agy gát modell nyerhető.
„Az új eljárás segítségével az eddigieknél jelentősen megbízhatóbb vér‑agy gát modellek hozhatók létre emberi őssejtekből. Ezek a modellek hozzájárulhatnak az agyi hajszálerek élettani és kóros folyamatainak pontosabb megértéséhez, valamint alkalmasak lehetnek gyógyszerek és gyógyszerhordozók agyi bejutásának vizsgálatára” – foglalta össze a kutatás lényegét Porkoláb Gergő, a HUN-REN SZBK PhD-hallgatója, a tanulmány első szerzője.