„A szingapúri sikerrecept szerint a legfontosabb kérdés: Miért csinálod a kutatást?” – hívta fel a hun-ren.hu olvasóinak figyelmét Dr. Jui Lim, a szingapúri SGInnovate vezérigazgatója, az úgynevezett deeptech start-up cégek létrehozásának és működtetésének szakértője, aki a HUN-REN IV. Stratégiai Workshopján tartott plenáris előadást.
Dr. Jui Lim a 2016-ban alapított, kormányzati tulajdonú SGInnovate innovációs ügynökség vezetője, a platform tevékenységének középpontjában Szingapúr innovációs tevékenységeinek megszilárdítása áll. Szingapúr stratégiai jelentőségű ország a magyar innováció számára a globális innovációban betöltött vezető szerepe okán. Emellett a robbanásszerű fejlődésen átesett, és azóta is élenjáró állam egyúttal kaput nyit Magyarország számára a kelet-ázsiai régióra is. Jui Lim a világviszonylatban is példaként szolgáló szingapúri innovációs ökoszisztémából érkezve úgy látja, hogy a sikernek vannak ugyan jól azonosítható összetevői, de a motiváció és a határozott vezetés földrajzi elhelyezkedéstől és kultúrától függetlenül képes megteremteni az ideális feltételeket az innováció-vezérelt gazdaság megalapozásához és működtetéséhez.
„Szingapúrban a kezdő motiváció 1965-ben, a függetlenné válásunk idején az üres gyomor volt. Addig egy álmos kis halászfalu voltunk, különösebb ambíciók nélkül. Gondolhatják, hogy a kormány számára is kihívás volt e hozzáállás megváltoztatása. Természetesen segített, hogy az emberek megélhetése forgott kockán, ami ösztönözte a kezdeti mobilizációt. Idővel, ahogy jöttek a sikerek, az emberek látták, hogy a vezetés teljesíti, amit megígért.”
Szegénységből indulva, oktatásba, tudomány és technológiába invesztálva jutott el Szingapúr mai elismertségéig, és kapta az ázsiai régió egyik „kistigrise” elnevezést. Tanulságos, hogy a hosszú távú gazdasági stratégiát egy, már a kezdetektől jellemző nemzeti konszenzus alapozta meg. Dr. Lim megerősítette, hogy hazájában nem volt különösebben nehéz az egyetértés megteremtése ezen a téren (sem).
„Azt mondanám, hogy az innovációvezérelt gazdaság, a tudásintenzív gazdaság „eladása” valójában nem nehéz. Ki ne akarna izgalmasabb munkát? Ki ne akarna magasabb fizetést, igaz? A nehéz feladat a mindenkori kormány oldalán van, nekik teljesíteniük kell a társadalomnak tett ígéreteiket. Úgy vélem, hogy az innovációs konszenzus kialakítása nem kellene, hogy óriási probléma legyen. Senki nem fog jelentkezni, hogy rosszul fizető munkát szeretne” – állítja Dr. Lim.
Az újításokra összpontosító szingapúri gazdaságban Jui Lim a legújabb technológiai áttörések piacra vitelét segíti az általa igazgatott, sok szempontból inkább vállalati formákat öltött intézmény szakembergárdájával. Hosszú évek tapasztalata áll rendelkezésére a sikeres technológiai transzfer előfeltételeinek és egyéb tényezőinek megtalálásában és az adódó következtetések összegzésében.
„Az első akadály, ami a siker útjában állhat, a szabadalom megszerzése. Ez nehéz feladat, hiszen minden országban erősen védik a szellemi tulajdonjogokat. A következő lépcső, ha a szabadalom megvan, a licenc megszerzése. Utóbbi azért fontos, mert ha valaki licencet akar venni tőled, az azt jelenti, hogy piaci kereslet is van a termékedre. A siker egy következő tényezője pedig az, hogy mennyit fizetnek neked a licencért. Aztán van az is, hogy tudsz-e céget alapítani a termékre, konkrétan, tudsz-e erre pénzt szerezni. Technológiai cégekről beszélek, a pénzszerzés pedig még Szingapúrban sem egyszerű, bármilyen hihetetlenül hangzik is ez. Ebben is segítünk mi, az SGInnovate. Ugyancsak sikerjelző, hogy ha és amikor kilépnek a kezdeti befektetők, tud-e azután növekedni a cég.”
Az SGInnovate 10-20 százalékos tulajdonrésszel, korai befektetőként jelenik meg a támogatásával létrehozott deeptech cégekben. Később, ahogy újabb befektetők társulnak, és bővül a vállalkozás, úgy csökken a beleszólásuk a cég ügyeibe. Dr. Lim azt mondja, a versenyképesség további fenntartásának kulcstényezője, hogy a befektetők mindig megtérülést szeretnek látni, és ezért biztosítják a növekedés feltételeit.
„Persze nem minden esetben tudja a kockázati tőkés, hogy pontosan mit is csinál. Nézzük meg például az Apple, az Airbnb vagy az Uber történetét – előfordul, hogy az üzleti modell annyira új, hogy még az úgynevezett szakértők sem képesek megfelelő tanácsokat adni. Új vállalkozások rendre kockázatosak. Vegyük mondjuk Elon Muskot – céget alapítani a Mars-utazásra? Kinek jutna ilyen eszébe? Ez mutatja, hogy gyakran éppen az egyéni bátorság a siker legfontosabb összetevője.”
A természetesen felvetődő kérdésre, hogy milyen tanáccsal tud szolgálni Magyarország és a magyar kutatók számára, Dr. Lim a cikk elején idézett kérdéssorral válaszol:
„Arra keresd a választ, hogy miért csinálod a kutatást. Személyes ambíciók, személyes tudásvágy kielégítésére? Vagy úgy hiszed, hogy a tudománynak célja van, mégpedig az emberek életének jobbá tétele? Ha így véled, akkor megkerülhetetlenül el kell gondolkodnod a kutatásod gyakorlati, kereskedelmi hasznosításáról – valakinek le kell gyártania, el kell szállítania, el kell adnia stb., hiszen másképp nem tud a köz javára válni az eredménye. Hitvallásom, hogy a valódi innováció nem önmagáért való, hanem köz javát szolgálja.”