Rólunk
A HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat Magyarország meghatározó nemzeti kutatási szervezete, valamint a hazai kutatási és innovációs ökoszisztéma egyik központi pillére. A HUN-REN hálózata 15 kutatási intézményt és két gazdálkodó szervezetet fog össze, több mint 5000 munkatárssal, köztük mintegy 3400 kutatóval, akik a STEM-területek, az élettudományok és a határtudományok széles spektrumát lefedve végeznek kutatásokat.
A HUN-REN jövőképe, hogy Magyarország Európa egyik legelismertebb és leginkább jövőorientált kutatási és innovációs ökoszisztémájává váljon. Ennek keretében tevékenységünk középpontjában áll:
- az aktív hozzájárulás a globális kihívások kezeléséhez
- a gazdaság megújulásának előmozdítása
- a társadalom ellenállóképességének erősítése
- jelentős tudományos áttörések elérése
A HUN-REN küldetése három pillérre épül:
- Kutatás: a világszínvonalú tudományos kiválóság megteremtése az alapkutatásoktól a gyakorlati alkalmazásokig, valamint a tudományos autonómia megvédése.
- Innováció: a nemzeti kutatási és innovációs képességek fejlesztése, a kutatási infrastruktúra modernizálása, a tehetségek bevonzása és megtartása, a nemzetközi jelenlét és együttműködések erősítése, valamint világszínvonalú kapacitások építése egyes stratégiai terüleken.
- Hatás: a kutatási tevékenység pozitív társadalmi és gazdasági hatásának erősítése, az innovációalapú gazdasági növekedés támogatása, Magyarország versenyképességének, fenntarthatóságának és a társadalom egészségi állapotának javítása.
A HUN-REN tudományos stratégiája illeszkedik Magyarország kutatási és innovációs programjához, a Neumann János Programhoz, amely négy kiemelt területre összpontosít: a digitális átállásra és a mesterséges intelligenciára; az egészség- és élettudományokra; a fenntartható környezetre és energiára; valamint a biztonság és védelem kérdéseire.
MŰKÖDÉS
A HUN-REN jogállását a 2024. decemberében elfogadott HUN-REN törvény (2024. évi XCI. törvény) szabályozza. E törvényi felhatalmazás nyomán született meg 2025-ben a megújult HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat, amely egységes nemzeti keretbe foglalta a Magyar Tudományos Akadémia nagy múltú kutatóintézeteit. E történelmi léptékű átalakulás nem csupán a szervezeti rendet szilárdította meg, hanem minden korábbinál határozottabban bástyázta körül a kutatói munka szabadságát és az intézményi függetlenséget.
A pénzügyi stabilitás és a hosszú távú stratégiai tervezés biztosítékát a HUN-REN és a magyar állam között létrejött, huszonöt évre szóló közfeladat-finanszírozási keretmegállapodás jelenti, amely egymást követő, hatéves ciklusokra bontott finanszírozási szerződéseken keresztül ölt testet.
A finanszírozási szerződés meghatározott teljesítményindikátorok eléréséhez köti az állami finanszírozást. A Hálózat teljesítményét 18 indikátor mentén értékeljük; az indikátorok között (egyebek mellett) megtalálható a tudományos teljesítmény (publikációk száma, idézettség), a nemzetköziesítés (külföldi társszerzős publikációk száma, nemzetközi pályázatok, konferenciarendezések), a kutatói utánpótlás (középiskolások, egyetemisták, doktoranduszok bevonása a kutatásba) és az innováció (szabadalmak száma, IP hasznosításból származó bevétel, spin-off cégek száma). A teljesítményalapú finanszírozás a kutatói kiválóság és az innovációs tevékenység ösztönzését is lehetővé teszi.
Az új működési modell átfogó, koherens és teljesítményalapú keretben egyesíti a kutatási kiválóságot, a nemzetközi együttműködéseket, a tudományos utánpótlás gondozását és az innováció előmozdítását. Célja a hazai kutatói közösség szakmai elismerésének és motivációjának erősítése, Magyarország nemzetközi tudományos láthatóságának és versenyképességének növelése, valamint a HUN-REN hosszú távon fenntartható és stabil működésének biztosítása.
A HUN-REN belső működését az Alapító Okirat és a Szervezeti és Működési Szabályzat szabályozza.
VEZETŐSÉG, SZERVEZET
A HUN-REN élén nemzetközileg elismert tudományos háttérrel rendelkező elnök áll, míg a napi működést nemzetközileg is elismert vállalatirányítási tapasztalattal bíró vezérigazgató irányítja. A stratégiai felügyeletet és a döntéshozatalt a héttagú Irányító Testület gyakorolja, amelynek elnöke a HUN-REN elnöke.
A kutatási intézmények tudományos és innovációs tevékenységét a tudományterületi alelnökök koordinálják. A három alelnök egy-egy szakmai tudományterületért felel: műszaki és természettudományok (STEM); élettudományok (LIFE) és a határtudományok (Frontier Science).
A HUN-REN 15 kutatási intézménye a magyar jog szerint önálló jogi személyként működik, saját szervezeti felépítéssel, költségvetéssel és vezetéssel. Az intézményeket a főigazgatók vezetik, akiket a HUN-REN elnöke nevez ki az Irányító Testület egyetértésével, nemzetközi pályázati eljárást követően. A főigazgatók nem csak saját intézményük képviseletét látják el teljeskörűen (beleértve a tulajdonosi jogok gyakorlását), hanem a Hálózat hatékony működésében is kulcsszerepet töltenek be,
A HUN-REN kutatási intézményei a következők:
- HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont
- HUN-REN Állatorvostudományi Kutatóintézet
- HUN-REN Atommagkutató Intézet
- HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet
- HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont
- HUN-REN Energiatudományi Kutatóközpont
- HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet
- HUN-REN Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet
- HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont
- HUN-REN Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet
- HUN-REN Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet
- HUN-REN Szegedi Biológiai Kutatóközpont
- HUN-REN Támogatott Kutatócsoportok
- HUN-REN Természettudományi Kutatóközpont
- HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpont
A HUN-REN gazdálkodó szervezetei: