10+1 kérdés és 10+1 válasz – interjú Gulyás Balázzsal, a HUN-REN elnökével
1. A magyar Kormány megtárgyalta a tudományos kutatóhálózatról szóló törvényjavaslatot és megkezdte annak egyeztetését az érintettekkel. A jogszabály-tervezet a HUN-REN kutatóintézeteihez is eljutott már, kialakíthatják róla a véleményüket. Mikor és miért kezdődött meg a jogszabály előkészítése? Milyen szerepet játszott ebben a HUN-REN?
A HUN-REN megújítási folyamata már év elején elindult, amikor közel 100 kiváló hazai és külföldi tudós bevonásával kezdetét vette a kutatóhálózat tudományos és szervezeti átvilágítása. Ez a folyamat nyár végén zárult le, miután több körben egyeztettünk valamennyi intézettel. Ez nem csak azért nagy lépés, mert a kutatóhálózat 75 éves története során ilyen átfogó felmérésre nem került sor, hanem azért is, mert sikerült olyan kiváló szakembereket bevonni a munkába, mint Alexander Zehnder, az egyik legjobb európai egyetem, az ETH Zürich professzora, vagy Sir Philip Campbell, a Nature folyóirat korábbi főszerkesztője, Prof. Dr. Ole Petter Ottersen, a stockholmi Karolinska Intézet, valamint az Oslói Egyetem korábbi rektora vagy Eugene Dairianathan, a szingapúri Nanyang Technológiai Egyetem Szenátusának korábbi elnöke. Az átvilágítás eredményeit szeptember végén tárgyaltuk át a HUN-REN vezetői és kutatói közösségével, majd az itt meghatározott alapelvekkel fordultam Hankó Balázs miniszter úrhoz, aki támogatásáról biztosított bennünket. Október közepén adott ki a HUN-REN Irányító Testülete állásfoglalást az új modell legfontosabb elemeiről. Azt kértem ekkor Miniszter úrtól, hogy a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) dolgozzon ki és terjesszen a Kormány elé egy ezeknek megfelelő törvénytervezetet. A KIM tervezetét a Kormány október végén tárgyalta meg, és így jutunk el a máig, amikor a HUN-REN kutatóintézetei is véleményezni tudják a tervezetet. Az együttműködés tehát szoros és aktív volt a Minisztériummal az elmúlt időszakban, de a prímet – ha mondhatom így – a HUN-REN vitte ebben a folyamatban és jó volt látni a minisztérium támogató hozzáállását. A folyamat elején vállaltam, hogy a HUN-REN közösségét folyamatosan tájékoztatom az előrehaladásról, így ennek megfelelően jártunk el és járunk el a jövőben is.
2. Miképpen kapcsolódik be a HUN-REN a törvényjavaslat véleményezési folyamatába?
A törvénytervezetet ma (november 7-én) kaptuk meg véleményezésre a KIM-től. A HUN-REN közössége véleményének kialakítására egy hetünk van, amit elegendő időnek tartok, hiszen az abban foglalt fontosabb elemekről már az elmúlt hetekben részletekbe menő egyeztetéseket folytattunk a vezetőkkel, és egyes kérdésekben kikértük a teljes kutatói közösség véleményét is. Azt kértem Miniszter úrtól, hogy a tervezetet még az őszi-téli törvényalkotási időszakban terjessze a Kormány az Országgyűlés elé, annak érdekében, hogy a 2025. évben már költségvetési oldalról is biztosított legyen a megújuláshoz szükséges új finanszírozási és vagyongazdálkodási környezet. Én pedig vállaltam, hogy november 14-ig megküldjük az észrevételeinket a minisztérium részére. A törvénytervezet véleményezése során azt kértük a kutatóközpontok és önálló intézetek vezetőitől, hogy gyűjtsék össze és küldjék meg az Irányító Testület részére közösségük egységes álláspontját. De természetesen nem csak írásban történik a véleményezés, november 8-án személyesen is találkozunk újra a kutatóközpontok vezetőivel, hogy szóban is egyeztessük észrevételeiket, valamint már a törvény szövegéről is beszéljünk. Természetesen, ha szükség van rá, jövő héten folytatjuk az egyeztetéseket, hiszen rendkívül fontosnak tartom a kutatói közösség bevonását, és azt, hogy egy olyan törvény kerüljön az Országgyűlés elé, amely mellett a kutatói közösség fel tud sorakozni.
3. Mit tart a törvényjavaslat legfontosabb elemeinek?
Ha néhány kulcsszóban kellene kifejeznem, akkor azt mondanám: megbecsültség, mérhető teljesítmény, hatékonyság, versenyképesség, átláthatóság, szakmaiság – és mindezek erősítése. A megújítás egyik legfontosabb eleme, hogy létrehozzunk egy erős autonómiával rendelkező, stabil és hatékonyan működő szervezetet, amelyben a kutatóink nemzetközi mércével mérve is versenyképes körülmények között tudják végezni a munkájukat. Az önálló HUN-REN törvény keretében meghatározott, sajátos szabályokkal bíró, az államháztartás rendszerén kívül működő, nagyon erős garanciákkal megerősített szervezeti keret mindezt biztosítani tudja. Ez azt is magában foglalja, hogy a HUN-REN egy jogi személyként folytatja működését a jelenlegi széttagolt, 20 jogi személy helyett.
Az új szervezethez pedig új, hosszútávú, teljesítményalapú finanszírozási rendszert kapcsol a törvényjavaslat, már a jövő év áprilisától jelentősen, 18 milliárd forinttal, azaz 50 százalékkal emelkedő költségvetési támogatás mellett, ami 2027-ig a jelenlegi szint duplájára emelkedik, ami számottevő béremelésre nyit lehetőséget. De nemcsak a működési finanszírozás emelését vállalja a Kormány ezzel, hanem biztosítja az infrastrukturális feltételeket is: a Kormány elkötelezett a kutatóintézetek által használt, jelenleg a Magyar Tudományos Akadémia tulajdonában álló ingatlanok megvásárlására az Akadémiától és a HUN-REN részére történő – ingyenes – tulajdonba adásra.
A Kormány tehát biztosítja a finanszírozás döntő részét, biztosítja a munkakörülményeket és a kutatóhálózat függetlenségét. Cserébe egyetlen dolgot vár: a magyar kutatóhálózat a magyarok sikeréért, megbecsüléséért és hasznára dolgozzon. Segítsen megoldani a magyar társadalom előtt álló kihívásokat, úgy mint az egészséges öregedés, a környezetbarát energiatermelés vagy az agrárium vízgazdálkodási kérdései. És emellett legyen nemzetközi ismertsége és elismertsége.
A szervezeti átalakulásra feszes, de teljesíthető felkészülési időt hagy a törvénytervezet: 2025. április 1-jétől jön létre az új struktúra.
4. Milyennel közvetlen hatással lehet a jogszabály a HUN-REN kutatóira és más munkatársaira?
A HUN-REN kutatói és támogató munkatársai az új szervezeti keretek között hatékonyabban, nagyobb megbecsültség mellett és professzionálisabb környezetben tudják a munkájukat végezni. A kutatóintézetek az érdemi, szakmai munkára tudnak majd koncentrálni. Ehhez minden szükséges eszközt: épületet, finanszírozást, nyugalmat, kiszámíthatóságot biztosít a javasolt új környezet részükre.
A kutatói béreket már jövő év áprilisától jelentősen, átlagosan 50 százalékkal emelni tudjuk, 2027-re pedig eljutunk oda, hogy a kutatói átlagbérek meg tudják haladni a bruttó 1 millió forintot. Ez nagyon jelentős előrelépés és ezáltal már közelíteni tudjuk az európai országok kutatói bérszínvonalát. A jelenlegi Központ egy támogató-szolgáltató funkciót vállal fel és leveszi az adminisztratív terheket a kutatóintézetek és a kutatók válláról, természetesen úgy, hogy a szubszidiaritás elvének megfelelően és a hatékony működés érdekében minden ehhez szükséges hatáskört megtartunk az intézetek és az intézetvezetők szintjén.
Mivel a tervezet alapján az új HUN-REN minden tekintetben a jelenlegi intézmények jogutódja lesz, így az átmenet zökkenőmentesen valósulhat meg. A Központ és az intézmények részéről a következő hónapokban ezzel lesz teendőnk bőven, de állunk a munka elébe: elsődleges feladat a következő 5-6 hónapban a nyugodt, kiszámítható átmenet biztosítása.
5. Nyilván az egyik legfontosabb kérdés az, hogy milyen költségvetési támogatás várható a HUN-REN működéséhez.
Ahogy említettem, a kutatóhálózat jelenlegi 48,5 milliárd forintos költségvetési támogatása három éven belül a kétszeresére, 97 milliárd forintra emelkedik. Ezzel eljutunk oda, hogy míg 2020-ban 17 milliárd forint költségvetési támogatást kapott a hálózat, 2027-ben már közel 100 milliárd forintot kap, és ebben nincsenek benne a pályázati, vállalati és egyéb bevételek. Ez közel hatszor magasabb kormányzati finanszírozást jelent. Mindez hosszú távra, közfeladat-finanszírozási szerződésben rögzítve az állam és a HUN-REN között. Ez adja meg a korábban soha nem látott intézményi stabilitást számunkra. Emellett pedig egy nagyon jelentős, több mint 20 milliárd forintos kerettel tervez a kormányzat elindítani a kutatóhálózat részére egy kutatási infrastruktúra fejlesztési pályázatot, amelyre a terveket az elmúlt hónapokban összeállítottuk, és reményeink szerint hamarosan a pályázatok is benyújthatók lesznek. Ebből a támogatásból nagyon jelentős fejlesztések valósulhatnak meg az intézetekben.
De a finanszírozás bővülése mellett legalább ennyire fontos, hogy végre a saját ingatlanjainkban, vagyonunkkal önállóan és felelősen gazdálkodva végezhetjük a munkánkat azáltal, hogy a Kormány elkötelezett az ingatlanok Akadémiától történő megvásárlása mellett.
Ha ezeket mind összeadom és figyelembe vesszük a jelenlegi költségvetési környezetet, akkor összességében hatalmas sikernek könyvelem el, hogy sikerült a kormányzatot meggyőzni arról, hogy érdemes a HUN-REN-be, a magyar tudományba és kutatásba fektetni az adófizetők pénzét. Ez egyben nagy felelősség is, amivel jól kell tudnunk élni a következő években.
6. Joggal vetődhet fel a kérdés, hogy a működési modell megváltozása nem jelent-e túlzott centralizációt?
Éppen ellenkezőleg látom: levesszük a kutatóintézetekről azokat az adminisztratív terheket, amelyek most őket terhelik, de megtartunk náluk minden olyan hatáskört, amely a gyors és hatékony kutatási tevékenységhez szükséges. Ide tartoznak – a törvény és az új szervezeti struktúra adta keretek között – a munkáltatáshoz, munkairányításhoz kapcsolódó jogok, a pénzügyi gazdálkodás biztosítása, ideértve a szerződések és megállapodások megkötését, az önálló pályázói jogot, a beszerzési igények meghatározását, a szervezeti teljesítményösztönzési rendszer működtetését, a hasznosító vállalkozások fölötti rendelkezést és természetesen a kutatási munka megszervezését, hogy csak a legfontosabbakat említsem. Ezek szükségesek ugyanis a hatékony működéshez.
Emellett pedig kiépülnek azok a központi támogató funkciók – akár a gazdálkodás, a HR, a beszerzések, az egységes szervezetirányítás területén, valamint a modern technológiák, mint a mesterséges intelligencia, adaptálása révén –, amelyek a teljes HUN-REN működési hatékonyságát tudják jelentősen fokozni.
7. Nemzetközi összevetésben hogyan ítéli meg a törvénytervezet által javasolt rendszert?
A kutatásban a nemzetközi verseny erősebb, mint valaha. Olyan országokkal kell versenyeznünk, amelyek méretükből adódóan képesek jelentős forrásokat kutatásra és innovációra fordítani – velük kell tartanunk a lépést. Ehhez állandóan fejlődnünk kell. Szakmai pályafutásom során láttam a világ minden táján, hogy miképp működnek a legkiválóbb kutatóintézetek – Angliától Belgiumon és Svédországon át Szingapúrig, és tudom, hogy mit érdemes tanulni ezektől az intézményektől, illetve melyek azok a működési elemek, amelyeket a hazai környezet ismeretében érdemes átvenni.
A megújítási folyamat során nem csak a saját intézményrendszerünket mértük fel mélységében, de megvizsgáltunk több mint 20 kutatóhálózatot a világ minden tájáról: Európából, Izraelből, Kelet-Ázsiából. Az új modellt úgy alakítottuk ki, hogy megfeleljen a nemzetközi sztenderdeknek: éppen ezért döntöttünk a saját HUN-REN törvény, az egységes jogi formában történő működés és a hosszútávú, teljesítményalapú finanszírozási környezet megteremtése mellett, hiszen így működnek a világ legjobb kutatóhálózatai Ausztriában, Németországban, Franciaországban, Svájcban, sőt, Japánban, Dél-Koreában és Szingapúrban is. Azt gondolom, hogy sikerült egy nemzetközi mércével mérve is versenyképes működési környezetre javaslatot tennünk, amit jól megjelenik a törvényjavaslatban is.
8. Hogyan képzeli el az új rendszerű HUN-REN működésében a tudományos kutatómunka értékelését? Milyen értékelési szempontokat lehet bevezetni a jogszabály hatálybalépése után?
A tudomány világában lehet mérni, hogy ki mennyit publikál, kire hivatkoznak, ki vállal szerepet a tudományos utánpótlás nevelésében, kinek mennyi nemzetközi együttműködése, szabadalma, hasznosító vállalkozása, adott esetben piaci partnere van. Természetesen tudjuk, hogy – amint más területen is – vannak nehezen vagy egyáltalán nem számszerűsíthető elemei a teljesítménynek, ezért komplex értékelési rendszerben gondolkodunk, és különös figyelmet fordítunk az ún. nemzeti tudományterületekre. Azokat a kutatókat támogatjuk, akik teljesítményt hoznak.
Alapvető fontosságúnak tartom, hogy világos teljesítményelveken nyugvó kutatói életpályát biztosítsunk a HUN-REN-ben. Ez nagy adóssága a hálózatnak: jelenleg ahány intézet, annyi modell. Ezt mindenképp egységesíteni szeretnénk, természetesen az egyes tudományterületek eltérő sajátosságainak figyelembevételével. A legfontosabb, hogy ezáltal egy hosszútávon kiszámítható, a teljesítményt elismerő, magas megbecsültséggel járó életpályát hozzunk létre.
Fontos szerepe lesz kutatók értékelésében a tudományos teljesítmény mellett az együttműködések ösztönzésének, miközben az egyetemekkel és a vállalati szektorral is szorosabbra kell fűznünk a viszonyunkat. Az egyetemek viszik közelebb a kutatást a fiatalokhoz, az ipar pedig a hasznosuláshoz. A hazai együttműködések mellett fejlesztenünk kell a nemzetközi együttműködéseket is, valamint kutatóinknak nagyobb mértékben részt kell vállalniuk a tudományos utánpótlás nevelésben, a doktori képzésekben. Ezek mellett pedig az innovációra is több figyelmet kell fordítanunk, ahogy ez már mindenhol kiemelt téma a kutatóintézetekben a világban.
9. Mi lesz a Kormány szerepe a tervezett új rendszerben?
A Kormány az új modellben jóval nagyobb függetlenséget biztosít számunkra a jelenlegi állapotnál, hiszen a HUN-REN kikerül az államháztartás rendszeréből, sajátos jogállású, de magánjogi szereplővé válik, és a kormányzat egy feladatfinanszírozási szerződésen keresztül 25 éves időtartamra kötelezi el magát a megemelt összegű és értékkövető finanszírozás biztosítása mellett. A törvénytervezet alapján a Kormány létrehozza az új HUN-REN-t, majd egyből át is adja az alapítói jogokat a HUN-REN Irányító Testületének.
Újra hangsúlyozom, hogy a Kormány ezért cserében egyetlen dolgot vár, ahogy ez a világban mindenhol máshol is így van: a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat a magyarok sikeréért, megbecsüléséért és hasznára dolgozzon, illetve működjön közre a közösség előtt álló kérdések megválaszolásában, hiszen tudjuk, hogy ezekben a kutatás, a tudomány és az innováció központi szerepet játszik.
10. Hogyan, milyen lépéseken keresztül zajlik a következő fél évben az átalakítási folyamat?
Ahogy említettem, november közepéig van időnk a törvénytervezet véleményezésére és reményeink szerint még novemberben benyújtja a Kormány az Országgyűlésnek a HUN-REN közösség által támogatott törvénytervezetet. Ebben az esetben várhatóan idén dönthet róla az Országgyűlés és január elején léphet hatályba a törvény azzal, hogy az új modellben működő HUN-REN április 1-jével kezdi meg működését.
Már felállítottuk a Központban azt a programirodát, amely a transzformációért felelős, közvetlenül a vezérigazgatónk, Jakab Roland irányítása alatt. Ennek az egységnek lesz az a feladata, hogy az intézetek bevonásával a közvetkező 5 hónapban előkészítse az átalakulás minden egyes lépését. Itt számos kérdés van, amiről beszélnünk kell még a kutatói közösséggel, természetesen ezt a következő időszakban is megtesszük, ahogy eddig is megtettük.
És ha minden jól megy, akkor április elsejétől veheti kezdetét a munka az új, hatékonyabb szervezeti keretek között.
+1. Kérem, vázolja fel, hogy az átalakítás milyen sikereket eredményezhet a magyar tudományos kutatóhálózat számára az elkövetkező öt esztendőben!
Magyarország számára a kutatás-fejlesztés, az innováció stratégiai ágazat, ahogy arról a Kormány, majd az Országgyűlés által elfogadott Neumann János Program is rendelkezik. 10 milliós országként, nyitott gazdaságként nincs nyersanyagunk, tengerünk, ipari és mezőgazdasági lehetőségeink korlátozottak. Viszont, ha okosak vagyunk, az fejlődést hoz nekünk. De nem csak adottságaink, hagyományaink is köteleznek: mi okos nemzet vagyunk, keressük a kihívásokat, újítunk. Jól mutatja ezt, hogy az egy főre jutó Nobel-díjasok számában a 11. helyen állunk a világban, a matematikai diákolimpiák érem-rangsorában az 5. helyen, a fizikaiban a 9. helyen.
Éppen ezért fontos, hogy a kutatás és innováció területén a HUN-REN zászlóshajó szerepet töltsön be. A megújulás eredményeként elérhetünk oda, hogy 5 éven belül a kutatóhálózat felveszi a versenyt nem csak tudományos, de innovációs téren is Európa és a világ legjobb kutatóhálózataival és központi szereplővé válik a hazai innovációs ökoszisztémában, mélyen beágyazva nem csak a hazai gazdaságba, de a nemzetközi kutatási térbe is. A kutatóink versenyképes infrastrukturális és pénzügyi körülmények mellett tudják végezni a kutatásaikat, és meghozzuk a fiatalok kedvét ahhoz, hogy a kutatói hivatást válasszák. Ezzel hozzájárulunk ahhoz is, hogy a legtehetségesebb fiatalokat itthon tartsuk, a külföldön dolgozókat hazacsábítsuk, és tehetségeket vonzzunk ide a világ minden tájáról.