Ugrás a tartalomra

„Minőségben nem köthetünk kompromisszumot”

Kiemelt hírek

A Magyar Kutatási Hálózat szervezetének megerősítéséről és a júniusban befejeződött kutatóhelyi átvilágítás első eredményeiről is szó esett a HUN-REN IV. Stratégiai Workshopján, amelynek rangos meghívott előadói egyebek között a Nobel-díj odaítélésének különleges folyamatáról, valamint a globális innovációs rangsorban ma már az 5. helyen álló Szingapúr tanulságokkal teli fejlődéséről beszéltek.

„Nem stagnálunk, hanem stabilan megyünk előre. És mindezt dialógusban tesszük a hálózat minden tagjával, mindazokkal, akik aktívan részt vesznek a munkában. Különösen köszönjük fiatal kutatóink részvételét” ­– fogalmazott Gulyás Balázs, a HUN-REN elnöke a kutatóintézeti vezetők és meghívott vendégek előtt. A Humán Tudományok Kutatóházában tartott workshopon ismét jelentős bejelentések és összegzések hangzottak el, és mind a HUN-REN elnöke, mind vezérigazgatója kérte a kutatóhelyek vezetőit a hálózat egészét érintő információ továbbadására saját munkatársaik részére.

Gulyás Balázs elnök

„A HUN-REN Központ küldetése a kutatók támogatása, hogy még jobb kutatókká váljanak; hogy a kutatások még magasabb minőséget képviseljenek, és így még láthatóbbá váljunk a világban. A pénz nagyon fontos szempont, de először stratégia kell arról, amit meg akarunk valósítani, és utána lesz hozzá forrás. A pénzügyi és humánerőforrás-gazdálkodási működésünk hatékonyabbá tételéhez elengedhetetlen egy új IT platform, valamint egy korszerű szervezetirányítási és beszerzési rendszer, amely lehetővé teszi a kevesebb adminisztrációt is. Meg kell mutatnunk az utat, ahogyan egy ötletből gazdasági haszon lesz: intenzíven keressük a kapcsolatot az iparral, olyan egyablakos megoldást kívánunk létrehozni, amelyen keresztül megtalálnak bennünket az érdeklődők, akik az ötleteinkre üzletet képesek építeni” – foglalta össze Jakab Roland, a HUN-REN vezérigazgatója.

Jakab Roland

Híd a tudomány és a piac között

Jakab Roland vezérigazgató részletesen bemutatta az elmúlt néhány hónapban indított fejlesztéseket. Ezek közé tartozik a HISC nemzetközi tudományos campus: egy ún.  KFI szolgáltató központ (amely nem különálló intézet), és amelynek célja a jól hasznosítható KFI alapú termékek és szolgáltatások létrehozása, egyúttal egy világszintű fizikai és szellemi inkubátorház megteremtése a kutatási, felsőoktatási ökoszisztéma szereplőinek együttműködéséhez.

Elhangzott, hogy Magyarország egyik jelentős, alkalmazott kutatásokkal foglalkozó intézménye, a Bay Zoltán Kutatóintézet mostantól a HUN-REN hálózatában folytatja tevékenységét. Ez a Magyar Kutatási Hálózat számára többlet innovációs képességet és technológiatranszfert jelent, ugyanis a Bay Zoltán Kutatóintézet számottevő tapasztalattal rendelkezik nemzetközi konzorciumok építésében, uniós kutatási, fejlesztési, innovációs pályázatok írásában és elnyerésében, így képes hídszerepet betölteni a tudomány és a piac között.

A tavasszal elindított Mesterséges Intelligencia Akciótervnek megfelelően az MI Nagykövetek elkezdték a munkát a hálózatban, elindult az MI használatát népszerűsítő kísérleti projekt, a hamarosan „hadrendbe álló” MI szakértők támogatásával pedig ősszel a HUN-REN minden kutatója számára elérhetővé válik a kompetenciatámogató program.

További fejlemény, hogy a hálózat kincsének tekintett kutatási adathalmaz kezelését immár adatgazdászok segítik minden kutatóhelyen. Szó volt arról is, hogy a támogatott kutatócsoportok rendszere átalakul azzal a határozott céllal, hogy fiatal kutatókat vonjon be és a HUN-REN-ben dolgozó kutatók is hozzáférjenek a forrásokhoz. Az átalakítás egyúttal kísérlet a multidiszciplinaritás, a különböző tudományterületek közötti együttműködés ösztönzésére. A korábbi Proof of Concept pályázatok helyét átvevő, már megnyílt HUNRENTECH program a kutatóhelyek innovációs tevékenységeit támogatja és segíti az eredmények hasznosítását, az ipari szereplők bevonását.

Megmunkálásra váró aranyrögök

„Ahhoz, hogy megértsük, kik vagyunk, először meg kell tudnunk, a világ kutatótársadalma miként lát minket. A nemzeti kutatási ökoszisztéma zászlóshajója kívánunk lenni, meg kell találnunk azokat a közös pontokat, ahol intézeteink, kutatóink, kutatócsoportjaink az ehhez szükséges munkát a leghatékonyabban tudják kifejteni” – nyomatékosította Gulyás Balázs, a HUN-REN elnöke a kutatóhelyek nemzetközi átvilágításának tanulságait összegezve. Beszélt arról is, hogy az értékelés részeként egy ún. benchmark analízis keretében számos nemzetközi kutatóintézet-hálózattal hasonlították össze a HUN-REN-t. A helyszíni értékeléseket követően a HUN-REN Központban megkezdődik a szervezeti és tudományos szintlépéshez szükséges cselekvési terv kidolgozása, valamint a munkacsoportokban folyó munka eredményeként az intézményi stratégia-alkotás.  

„Meg kell találnunk a legjobb embereket – mert tőlük lesz jó egy szervezet –, akik ráadásul nemcsak jók, hanem ténylegesen el is végzik a feladatokat” – adta meg a felütést mondandójának Prof. Em. Alexander J.B. Zehnder, a HUN-REN Tanácsadó Testületének elnöke, a nemzetközi értékelések projektvezetője. A kutatási hálózat tudományos átvilágítása kapcsán úgy fogalmazott: „Megmunkálásra váró aranyrögöket, valamint sok lelkes és fiatal kutatót találtunk, akik ugyan még nem keresnek annyit, amennyi az optimális lenne, mégis nagyon elhivatottak, mert szeretik a tudományt” – emelte ki Zehnder professzor, hozzátéve, hogy e fiatal tehetségek alkotta kutatói közösséggel hosszú utat lehet bejárni, és nemcsak hazai, hanem régiós, nemzetközi szinten is idővel a legjobbak közé kerülhetnek. A Svájcban élő kutató az intézetek működésével kapcsolatban elmondta, a kutatóhelyek javaslatait is várják a saját teljesítményük mérésére. A cél, hogy nemzetközileg validáltakká váljanak, és hogy elismertek legyenek a maguk kutatási területén, mert a minőségben nem lehet kompromisszumot kötni. (Zehnder professzor előadásáról egy külön összefoglalóban számolunk be.)

Alexander Zehnder

Telefonhívás és Nobel-díj

A workshopon meghívott vendégelőadóként Thomas Perlmann, a svédországi Karolinska Intézet professzora, a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díjat odaítélő bizottság titkára a rangos tudományos elismerés történetét, jelentőségét és odaítélésének módját mutatta be „Út a Nobel-díjhoz” címmel.

Thomas Perlmann

Évente mintegy 700 pályázat érkezik a díjra, amelynek odaítélését több hónapig tartó, alapos mérlegelés és értékelés előzi meg – fejtette ki Perlmann professzor. A díj kezdetektől fogva – tükrözve az alapító, Alfred Nobel szándékát – új tudományos felfedezések, találmányok honorálására szolgál. A világ talán legprominensebb tudományos kitüntetése identitásformáló erejű a díjazottak számára, ezért igazi mérföldkő az a bizonyos telefonhívás minden év októbere első hétfőjének hajnalán, amikor ő, mint a bizottság titkára személyesen hívja fel a nyertest (Exkluzív interjúnk a professzorral külön cikkben olvasható honlapunkon.)

Akiktől tanulhatunk

Jui Lim, a szingapúri, deeptech start-up cégek létrehozásában és működtetésében támogatást nyújtó SGInnovate vezérigazgatója a szigetország innovációs ökoszisztémájának fejlődéséből és jelenlegi működéséből adott ízelítőt a hallgatóságnak. Az 1965-ös függetlenné válása idején rendkívül szegény, munkaintenzív iparágakra támaszkodó ország mára az 5. helyet foglalja el a Global Innovation Index rangsorban, és gazdasága túlnyomó részt tudásintenzív, innovációvezérelt gazdaság, ahol intellektuálisan ösztönző, jól fizető munkahelyeket teremtettek, és szinte naponta új lehetőségek nyílnak.

Jui Lim

Mindehhez az alig több mint fél évszázados fejlődési ívhez elsősorban politikai stabilitásra és nemzeti konszenzusra volt szükség arról, hogy mibe fektesse Szingapúr az eleinte hitelből származó forrásait. Az elsődleges befektetési cél az oktatás és a kutatás-innováció volt, sőt, ma is az. Szingapúr felsőoktatási intézményei mára Ázsia és a világ vezető egyetemei között vannak, huszonéves korosztályának több mint fele diplomás, és kutatóhelyei jelentős, 28 milliárd dolláros kutatási és innovációs állami büdzséből gazdálkodnak. Ennek az összegnek 55 százalékát fordítják alap-, valamint misszióvezérelt kutatásokra, 21 százalékát pedig innovációra és vállalkozások létrehozására, támogatására, ami a Dr. Lim által vezetett intézmény feladata. (Exkluzív interjúnk Dr. Limmel külön cikkben olvasható honlapunkon.)

Szabadon a kihívásokról

A délután folyamán több szekcióra osztva, ún. science café formájában vitatták meg az intézetek igazgatói és kutatói azokat a HUN-REN szempontjából fontos kérdéseket, amelyeket a Magyar Kutatási Hálózat fejlesztési koncepciójának kidolgozását segítő nyolc munkacsoport fogalmazott meg. Egyebek mellett az alábbi kérdésekre keresték a választ: mennyire hatékony a HUN-REN közbeszerzési, illetve adminisztrációs mechanizmusa, mennyire alkalmasak a jelenleg alkalmazott minőségi mutatók a teljesítmény fokozására, vagy mekkora jelentőségű a középiskolás diákok érdeklődésének felkeltése a kutatói karrier iránt a HUN-REN rekrutációs stratégiája szempontjából?

Szabó István

Szabó István, a HUN-REN stratégiai és innovációs vezérigazgató-helyettese a feldolgozott témák összegzéseként elsősorban reflexiókat fogalmazott meg. Véleménye szerint az értékelési folyamatban láthatóvá vált, hogy néhány intézményben máris működnek teljesítményalapú értékelési rendszerek. Ezeket érdemes összehangolni, és közösen kidolgozni a valóban jól működő, de nem uniformizált rendszert, ami a bérezés tekintetében is premizálja a jól teljesítő kutatókat. A kutatóhelyek piacképes innovációs projektjeinek támogatása érdekében pedig sokkal aktívabban lesz jelen az innovációmenedzsmentet is felvállaló HUN-REN Központ. Úgy vélekedett, hogy a középiskolások érdeklődésének felkeltése a HUN-REN egyik dedikált feladata: „Meg kell mutatni a diákoknak, hogy mi zajlik a kutatóhelyeken. Ez olykor valóban nem egyszerű, de belőlük lesz a jövő kutatónemzedéke” – hívta fel a figyelmet Szabó István vezérigazgató-helyettes.