Az előterjesztő Gulyás Balázs elnökkel Jakab Roland vezérigazgató és Hegedüsné Katalin vezetői kabinetfőnök vett részt az ülésen
A 2019-ben létrehozott, független központi költségvetési szervként működő Magyar Kutatási Hálózat (HUN-REN) – korábbi nevén Eötvös Loránd Kutatási Hálózat – kétévente köteles tevékenységéről számot adni az Országgyűlés illetékes bizottságának. Az Országgyűlés Kulturális Bizottságának tagjai legutóbbi ülésükön az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat 2021-2022. évi működéséről szóló országgyűlési beszámolót vitatták meg. Gulyás Balázs elnök mindenekelőtt pontosította a megjelentek számára, hogy a Hálózat vezetését 2023. május 1-én vette át, így a beszámolási időszakban a szervezetet Maróth Miklós korábbi elnök vezette, akivel máig élénk szakmai kapcsolatot tart fenn.
A HUN-REN elnöke beszámolt arról, hogy új vezetőként a nemzetközi értékelések nagytekintélyű külföldi szakemberek bevonásával történő megszervezését tartotta elsődleges feladatának, hogy kiderüljön a hálózat teljesítménye és helye a nemzetközi tudományos térben. A nemzetközi értékelések idén őszi lezárultával kirajzolódott a HUN-REN előtt álló szervezeti megújulás legfontosabb feladatainak köre, a lényeges lépések sora, és világossá vált az átfogó cél is: „megőrizve felemelni” a kutatási hálózatot, hogy az a leginkább versenyképes kutatási szervezetek mellé sorakozhasson fel – hangsúlyozta Gulyás Balázs. „Kutatói közösségünk rendelkezik a szükséges tehetséggel és felkészültséggel, de a szervezeti hatékonyságot megkerülhetetlenül javítani kell” – fűzte hozzá. Képviselői felvetésre annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a megújulás nyomán több lesz a rangos nemzetközi ösztöndíjban részesülők aránya, több lesz a publikáló kutatók száma, és a kutatóhelyeken uralkodó szemlélet is változhat: egyre többen azonosulnak a társadalmi hasznosulás és a teljes értéklánc mentén történő gondolkodással.
Gulyás Balázs elnök külön kiemelte a nemzeti kutatások jelentőségét, hozzátéve, hogy megkerülhetetlen a magas minőségű nemzeti kutatások láttatása, majd eredményeik nemzeti és nemzetközi kommunikációja. Megemlítette, hogy a kelet-közép-európai régió országai is következetesen és rendszeresen hozzák nyilvánosságra nemzeti kutatásaik tudományos eredményeit, ami a humán tudományok magyar művelőitől is elvárható.
A jelen lévő képviselők egy része érdeklődött a vonatkozó két év innovációs eredményei, és a tudományos ismeretterjesztés módjai iránt, mások az elnök véleményét kérdezték a kutatóhelyek teljesítményének méréséről, a nemzetközi kapcsolatok építéséről és a kutatóhelyek beszámoltatásáról. A HUN-REN elnöke minden kérdésre részletes tájékoztatást nyújtott – azokra is, amelyek nem a 2021-2022. évre vonatkozó beszámoló részleteit firtatták. Pósán László bizottsági elnök felhívta a képviselők és az előterjesztő figyelmét a válaszadás önkéntességére a 2022. év utáni szervezeti munkát illetően. Gulyás Balázs vállalásaként az Országgyűlés Kulturális Bizottsága valóban kimerítő beszámolóban részesülhetett a HUN-REN megújulási folyamatáról is.
A HUN-REN vezetésének idei feladatai között az elnök beszámolt a hatékony és rugalmas működést biztosító keretek kialakításáról, a többi között egy kiszámítható, hosszútávú, versenyképes, teljesítményalapú finanszírozási rendszer kidolgozásáról, amely lehetővé teszi majd a kutatási kiválóság további erősödését, a kutatói együttműködések növekedését és a kutatóhelyek potenciáljának jobb kihasználását – azaz, a hálózatot finanszírozó adófizetők pénzének hatékonyabb és átlátható hasznosítását a társadalom tagjainak javára.
A HUN-REN vezetői elkötelezettek a Magyar Kutatási Hálózat megújítása mellett, amelynek célja, hogy a HUN-REN a kutatást végző leghatékonyabb szervezetek közé emelkedjen, és képes legyen kapacitásait, valamint tudásbázisát még inkább a nemzeti prioritások, az ország jövőjének szolgálatába állítani.
- Megújul a HUN-REN
-
A szervezetében korszerűsödő Magyar Kutatási Hálózat célja, hogy Európa egyik leghatékonyabb kutatói szervezetévé váljon. A HUN-REN új vezetésének célja egy jól finanszírozott, nyitott, a társadalmi és gazdasági problémákra fókuszáló tudományos intézményrendszer megteremtése, amely jelentős mértékben hozzájárulhat Magyarország társadalmi és gazdasági sikeréhez.
A Magyar Kutatási Hálózatban dolgozó kutatók hosszú távú, következetes, értékkövető és teljesítményelvű finanszírozási rendszerre, egymást erősítő struktúrára és működésre, hazai és nemzetközi szinten versenyképes bérekre, valamint kiszámítható kutatói életpályára számíthatnak egy olyan szervezetben, amelyben erős a vállalkozói és együttműködő szemlélet, a kutatók munkáját adminisztratív és beszerzési szolgáltatásokkal segítik, továbbá nagy hangsúlyt fektetnek a tudományos szférán kívüli kapcsolatokra is.