Az Országgyűlés Kulturális Bizottsága elfogadta a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat, korábbi nevén Eötvös Loránd Kutatási Hálózat 2021-2022. évekre vonatkozó beszámolóját

A 2019-ben létrehozott, független központi költségvetési szervként működő Magyar Kutatási Hálózat (HUN-REN) – korábbi nevén Eötvös Loránd Kutatási Hálózat – kétévente köteles tevékenységéről számot adni az Országgyűlés illetékes bizottságának. Az Országgyűlés Kulturális Bizottságának tagjai legutóbbi ülésükön az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat 2021-2022. évi működéséről szóló országgyűlési beszámolót vitatták meg. Gulyás Balázs elnök mindenekelőtt pontosította a megjelentek számára, hogy a Hálózat vezetését 2023. május 1-én vette át, így a beszámolási időszakban a szervezetet Maróth Miklós korábbi elnök vezette, akivel máig élénk szakmai kapcsolatot tart fenn.

A HUN-REN elnöke beszámolt arról, hogy új vezetőként a nemzetközi értékelések nagytekintélyű külföldi szakemberek bevonásával történő megszervezését tartotta elsődleges feladatának, hogy kiderüljön a hálózat teljesítménye és helye a nemzetközi tudományos térben. A nemzetközi értékelések idén őszi lezárultával kirajzolódott a HUN-REN előtt álló szervezeti megújulás legfontosabb feladatainak köre, a lényeges lépések sora, és világossá vált az átfogó cél is: „megőrizve felemelni” a kutatási hálózatot, hogy az a leginkább versenyképes kutatási szervezetek mellé sorakozhasson fel – hangsúlyozta Gulyás Balázs. „Kutatói közösségünk rendelkezik a szükséges tehetséggel és felkészültséggel, de a szervezeti hatékonyságot megkerülhetetlenül javítani kell” – fűzte hozzá. Képviselői felvetésre annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a megújulás nyomán több lesz a rangos nemzetközi ösztöndíjban részesülők aránya, több lesz a publikáló kutatók száma, és a kutatóhelyeken uralkodó szemlélet is változhat: egyre többen azonosulnak a társadalmi hasznosulás és a teljes értéklánc mentén történő gondolkodással.

Gulyás Balázs elnök külön kiemelte a nemzeti kutatások jelentőségét, hozzátéve, hogy megkerülhetetlen a magas minőségű nemzeti kutatások láttatása, majd eredményeik nemzeti és nemzetközi kommunikációja. Megemlítette, hogy a kelet-közép-európai régió országai is következetesen és rendszeresen hozzák nyilvánosságra nemzeti kutatásaik tudományos eredményeit, ami a humán tudományok magyar művelőitől is elvárható.

A jelen lévő képviselők egy része érdeklődött a vonatkozó két év innovációs eredményei, és a tudományos ismeretterjesztés módjai iránt, mások az elnök véleményét kérdezték a kutatóhelyek teljesítményének méréséről, a nemzetközi kapcsolatok építéséről és a kutatóhelyek beszámoltatásáról. A HUN-REN elnöke minden kérdésre részletes tájékoztatást nyújtott – azokra is, amelyek nem a 2021-2022. évre vonatkozó beszámoló részleteit firtatták. Pósán László bizottsági elnök felhívta a képviselők és az előterjesztő figyelmét a válaszadás önkéntességére a 2022. év utáni szervezeti munkát illetően. Gulyás Balázs vállalásaként az Országgyűlés Kulturális Bizottsága valóban kimerítő beszámolóban részesülhetett a HUN-REN megújulási folyamatáról is.

A HUN-REN vezetésének idei feladatai között az elnök beszámolt a hatékony és rugalmas működést biztosító keretek kialakításáról, a többi között egy kiszámítható, hosszútávú, versenyképes, teljesítményalapú finanszírozási rendszer kidolgozásáról, amely lehetővé teszi majd a  kutatási kiválóság további erősödését, a kutatói együttműködések növekedését és a kutatóhelyek potenciáljának jobb kihasználását – azaz, a hálózatot finanszírozó adófizetők pénzének hatékonyabb és átlátható hasznosítását a társadalom tagjainak javára.

A HUN-REN vezetői elkötelezettek a Magyar Kutatási Hálózat megújítása mellett, amelynek célja, hogy a HUN-REN a kutatást végző leghatékonyabb szervezetek közé emelkedjen, és képes legyen kapacitásait, valamint tudásbázisát még inkább a nemzeti prioritások, az ország jövőjének szolgálatába állítani.