November végén beköltözött a tudomány a Szépművészeti Múzeumba. A Science Expón többi közt robotkutyával, őssejtekkel és látványos kísérletekkel mutatták meg a hazai tudományos szcéna főszereplői, milyen témákkal foglalkoznak nap mint nap.
A világ egyik legfontosabb tudománypolitikai konferenciája, a Tudományos Világkonferencia (World Science Forum) részeként rendezték meg november 21-23. között a Science Expót a Szépművészeti Múzeumban. A látványos tárlaton négy nagy témakörön keresztül (matematika, fizika, kémia, biológia) mutatták be a hazai kutatás kiemelkedő eredményeit a jövő lehetséges kutatóinak, és mindenkinek, aki érdeklődik a tudomány iránt.
A Szépművészeti Múzeum Román termében a kiállítói standokon izgalmas kutatásokkal ismerkedhettünk, míg a nagyszínpadon még izgalmasabb kísérletek zajlottak. Aki pedig a mélyebb és prózaibb tartalmakat részesítette előnyben, az a Schickedanz teremben aktuális témákról hallgathatott beszélgetéseket a kutatóintézetek, az egyetemek és a versenyszféra szakembereivel.
Bár szinte valamennyi kerekasztal-beszélgetésen szóba került az AI mint téma, talán az egyik legnépszerűbb panelbeszélgetés éppen magáról a mesterséges intelligenciáról szólt. A terület ismert szakértői azt vitatták meg, hogy az AI használatának etikai és jogi kérdéseit, illetve ezek felelős integrálását mindennapi életünkbe.
Noha a beszélgetés résztvevői közül volt, aki a mesterséges intelligenciát az evolúció következő lépésének nevezte, mondván, nem fogjuk tudni legyőzni, más a személyes adataink védelme miatt aggódott, addig Jakab Roland, a HUN-REN vezérigazgatója szebbnek látta a jövőt. Szerinte csak átmenetileg lassítható a technológia fejlődése, és inkább azt az egyensúlyt kell megtalálnunk, amely lehetővé teszi, hogy a mesterséges intelligenciát megbízható módon használhassuk életünk bizonyos helyzeteiben. „Számos új perspektívát teremthetünk: az AI egyrészt felgyorsít bizonyos folyamatokat, általa gyorsabban jutunk megoldásokhoz, másrészt új technológiákat hoz létre” – mondta Jakab Roland, majd hozzátette, az a legnagyobb kérdés, hogy egy ország hogyan tudja kezelni és biztosítani a mesterséges intelligencia elterjedését, milyen kereteket tud biztosítani, hogyan tudja ösztönözni a használatát és versenyképesebbé tenni a vállalatait általa, és hogyan tud kényelmet vagy jobb szolgáltatásokat nyújtani a polgárainak.
Egy másik kerekasztal-beszélgetésen a klímaváltozás sürgető kihívásait és a fenntartható jövő érdekében szükséges tudományos és politikai együttműködéseket járták körül. Garamszegi László Zsolt, a HUN-REN Ökológiai Kutatóintézet vezetője elmondta, a klímaváltozás az emberi tevékenységünk egyik mellékterméke, hiszen mellette még élőhelyeket használunk fel és veszünk el a környezetünktől, biodiverzitás-krízis van, járványok vannak, azaz nemcsak a klíma változik, hanem az ökológiai rendszerünk is, ami komoly hatással van ránk. A beszélgetés során a klímaszorongás jelenségéről Garamszegi László Zsolt úgy vélekedett, hogy nem feltétlenül rossz. Lehetnek ugyan negatív jelei, például “kevesebb lesz a banán, elfogy a kávé”, de ezeket felfoghatjuk figyelmeztető jelként, ami a társadalmat pozitív irányba terelheti. Szerinte a kutatók feladata, hogy a pozitív irányba vezető utat megmutassák, hogy alternatívát kínálhassanak, megoldásokat javasolhassanak a szükséges radikális változásokat illetően.
A tudományos expo második napján sok más mellett a művészetek és vallások írásbeliség előtti és utáni közösségformáló szerepéről is beszélgettek, amelyen a HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont két kutatója – Bánffy Eszter (Ősrégészeti Osztály) és Bollók Ádám (Történeti Korok Régészete Osztály) – is részt vett. A panelbeszélgetésben nemcsak azt vitatták meg, hogy a rítusoknak és szokásoknak évezredeken keresztül hatalmas szerepük volt a közösség formálásában, hanem azt is, hogy ezek komoly identitás-erősítő és reziliencia-növelő erővel is bírtak. Sőt, azt is megerősítették, hogy a mai digitális korban is fontos szerepük van a hagyományoknak és a szokásoknak, legyen ez akár egy közös vacsora, vagy a családi és vallási ünnepek megtartása. A szakértők elmondták, kutatások bizonyítják, hogy azok a gyerekek, akik a szokásaikon keresztül a hétköznapokban is válaszokat találnak a kérdéseikre, sokkal ellenállóbbak a társadalmi megpróbáltatásokkal szemben.
Az AI a Science Expo harmadik napján is előkerült, akkor a digitális technológiák szerepét boncolgatták a modern kapcsolati hálók és együttműködési modellek kialakításában. A panelbeszélgetés résztvevői megegyeztek abban, hogy szükség van a szabályozásra, ugyanakkor a versenyből kimaradhatnak azok, akik nem használják ki a digitalizáció adta előnyöket. Akár az egészségügyben, a biológiában, vagy bármely más szakterületen, azok az orvosok, kórházak lesznek sikeresek, akik és amelyek fel tudják venni a ritmust a digitalizációval, és együtt tudnak dolgozni a mesterséges intelligenciával. „Ők sokkal hatékonyabbak, gyorsabbak és pontosabbak lesznek az AI-nak köszönhetően” – mondták a kutatók.
A szakmai beszélgetések mellett sok izgalmas és látványos, már-már show-szerű programmal találkozhattak a tudomány iránt érdeklődők, például a HUN-REN Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet (HUN-REN SZTAKI) Macskafogó névre hallgató, csaknem 40 kilós robotkutyájának produkciójával a múzeum előtt. Érdekes volt a Bay Zoltán Kutatóközpont hazánk áramellátását szemléltető, interaktív terepasztala, amellyel modellezni lehetett Magyarország áramellátását a paksi atomerőművel vagy épp anélkül. A HUN-REN Természettudományi Kutatóközpont és a Kísérleti és Orvostudományi Kutatóintézet kutatói pedig bemutatták egy gyógyszer születését az ötlet megfoganásától a tabletta gyártásáig, de interaktív tanítórendszerek segítségével ismerhettük meg az őssejtek csodálatos világát is.
A Science Expo a Kulturális és Innovációs Minisztérium, a Nemzeti Innovációs Ügynökség, a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat, a Magyar Tudományos Akadémia, a Nemzeti Tudósképző Akadémia, valamint a legnagyobb hazai egyetemek együttműködésében valósult meg.
- Megújul a HUN-REN
-
A szervezetében korszerűsödő Magyar Kutatási Hálózat célja, hogy Európa egyik leghatékonyabb kutatói szervezetévé váljon. A HUN-REN új vezetésének célja egy jól finanszírozott, nyitott, a társadalmi és gazdasági problémákra fókuszáló tudományos intézményrendszer megteremtése, amely jelentős mértékben hozzájárulhat Magyarország társadalmi és gazdasági sikeréhez.
A Magyar Kutatási Hálózatban dolgozó kutatók hosszú távú, következetes, értékkövető és teljesítményelvű finanszírozási rendszerre, egymást erősítő struktúrára és működésre, hazai és nemzetközi szinten versenyképes bérekre, valamint kiszámítható kutatói életpályára számíthatnak egy olyan szervezetben, amelyben erős a vállalkozói és együttműködő szemlélet, a kutatók munkáját adminisztratív és beszerzési szolgáltatásokkal segítik, továbbá nagy hangsúlyt fektetnek a tudományos szférán kívüli kapcsolatokra is.