Közeli kapcsolatba kerülhettünk a legújabb hazai kutatásokkal és a kutatókkal

A világ egyik legfontosabb tudománypolitikai konferenciája, a Tudományos Világkonferencia (World Science Forum) részeként rendezték meg november 21-23. között a Science Expót a Szépművészeti Múzeumban. A látványos tárlaton négy nagy témakörön keresztül (matematika, fizika, kémia, biológia) mutatták be a hazai kutatás kiemelkedő eredményeit a jövő lehetséges kutatóinak, és mindenkinek, aki érdeklődik a tudomány iránt.

A Szépművészeti Múzeum Román termében a kiállítói standokon izgalmas kutatásokkal ismerkedhettünk, míg a nagyszínpadon még izgalmasabb kísérletek zajlottak. Aki pedig a mélyebb és prózaibb tartalmakat részesítette előnyben, az a Schickedanz teremben aktuális témákról hallgathatott beszélgetéseket a kutatóintézetek, az egyetemek és a versenyszféra szakembereivel.

Bár szinte valamennyi kerekasztal-beszélgetésen szóba került az AI mint téma, talán az egyik legnépszerűbb panelbeszélgetés éppen magáról a mesterséges intelligenciáról szólt. A terület ismert szakértői azt vitatták meg, hogy az AI használatának etikai és jogi kérdéseit, illetve ezek felelős integrálását mindennapi életünkbe.

Noha a beszélgetés résztvevői közül volt, aki a mesterséges intelligenciát az evolúció következő lépésének nevezte, mondván, nem fogjuk tudni legyőzni, más a személyes adataink védelme miatt aggódott, addig Jakab Roland, a HUN-REN vezérigazgatója szebbnek látta a jövőt. Szerinte csak átmenetileg lassítható a technológia fejlődése, és inkább azt az egyensúlyt kell megtalálnunk, amely lehetővé teszi, hogy a mesterséges intelligenciát megbízható módon használhassuk életünk bizonyos helyzeteiben. „Számos új perspektívát teremthetünk: az AI egyrészt felgyorsít bizonyos folyamatokat, általa gyorsabban jutunk megoldásokhoz, másrészt új technológiákat hoz létre” – mondta Jakab Roland, majd hozzátette, az a legnagyobb kérdés, hogy egy ország hogyan tudja kezelni és biztosítani a mesterséges intelligencia elterjedését, milyen kereteket tud biztosítani, hogyan tudja ösztönözni a használatát és versenyképesebbé tenni a vállalatait általa, és hogyan tud kényelmet vagy jobb szolgáltatásokat nyújtani a polgárainak.

Egy másik kerekasztal-beszélgetésen a klímaváltozás sürgető kihívásait és a fenntartható jövő érdekében szükséges tudományos és politikai együttműködéseket járták körül. Garamszegi László Zsolt, a HUN-REN Ökológiai Kutatóintézet vezetője elmondta, a klímaváltozás az emberi tevékenységünk egyik mellékterméke, hiszen mellette még élőhelyeket használunk fel és veszünk el a környezetünktől, biodiverzitás-krízis van, járványok vannak, azaz nemcsak a klíma változik, hanem az ökológiai rendszerünk is, ami komoly hatással van ránk. A beszélgetés során a klímaszorongás jelenségéről Garamszegi László Zsolt úgy vélekedett, hogy nem feltétlenül rossz. Lehetnek ugyan negatív jelei, például “kevesebb lesz a banán, elfogy a kávé”, de ezeket felfoghatjuk figyelmeztető jelként, ami a társadalmat pozitív irányba terelheti. Szerinte a kutatók feladata, hogy a pozitív irányba vezető utat megmutassák, hogy alternatívát kínálhassanak, megoldásokat javasolhassanak a szükséges radikális változásokat illetően.

A tudományos expo második napján sok más mellett a művészetek és vallások írásbeliség előtti és utáni közösségformáló szerepéről is beszélgettek, amelyen a HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont két kutatója – Bánffy Eszter (Ősrégészeti Osztály) és Bollók Ádám (Történeti Korok Régészete Osztály) – is részt vett. A panelbeszélgetésben nemcsak azt vitatták meg, hogy a rítusoknak és szokásoknak évezredeken keresztül hatalmas szerepük volt a közösség formálásában, hanem azt is, hogy ezek komoly identitás-erősítő és reziliencia-növelő erővel is bírtak. Sőt, azt is megerősítették, hogy a mai digitális korban is fontos szerepük van a hagyományoknak és a szokásoknak, legyen ez akár egy közös vacsora, vagy a családi és vallási ünnepek megtartása. A szakértők elmondták, kutatások bizonyítják, hogy azok a gyerekek, akik a szokásaikon keresztül a hétköznapokban is válaszokat találnak a kérdéseikre, sokkal ellenállóbbak a társadalmi megpróbáltatásokkal szemben.

Az AI a Science Expo harmadik napján is előkerült, akkor a digitális technológiák szerepét boncolgatták a modern kapcsolati hálók és együttműködési modellek kialakításában. A panelbeszélgetés résztvevői megegyeztek abban, hogy szükség van a szabályozásra, ugyanakkor a versenyből kimaradhatnak azok, akik nem használják ki a digitalizáció adta előnyöket. Akár az egészségügyben, a biológiában, vagy bármely más szakterületen, azok az orvosok, kórházak lesznek sikeresek, akik és amelyek fel tudják venni a ritmust a digitalizációval, és együtt tudnak dolgozni a mesterséges intelligenciával. „Ők sokkal hatékonyabbak, gyorsabbak és pontosabbak lesznek az AI-nak köszönhetően” – mondták a kutatók.

A szakmai beszélgetések mellett sok izgalmas és látványos, már-már show-szerű programmal találkozhattak a tudomány iránt érdeklődők, például a HUN-REN Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet (HUN-REN SZTAKI) Macskafogó névre hallgató, csaknem 40 kilós robotkutyájának produkciójával a múzeum előtt. Érdekes volt a Bay Zoltán Kutatóközpont hazánk áramellátását szemléltető, interaktív terepasztala, amellyel modellezni lehetett Magyarország áramellátását a paksi atomerőművel vagy épp anélkül. A HUN-REN Természettudományi Kutatóközpont és a Kísérleti és Orvostudományi Kutatóintézet kutatói pedig bemutatták egy gyógyszer születését az ötlet megfoganásától a tabletta gyártásáig, de interaktív tanítórendszerek segítségével ismerhettük meg az őssejtek csodálatos világát is.

A Science Expo a Kulturális és Innovációs Minisztérium, a Nemzeti Innovációs Ügynökség, a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat, a Magyar Tudományos Akadémia, a Nemzeti Tudósképző Akadémia, valamint a legnagyobb hazai egyetemek együttműködésében valósult meg.