Hazánk uniós csatlakozás utáni innovációs eredményeit vitatták meg a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) két évtizedes EU-tagságunkat értékelő rendezvénysorozata keretében. A beszélgetésen részt vett Szabó István, a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat stratégiai és innovációs vezérigazgató-helyettese, az MKT Innovációs Szakosztályának elnöke is.
„Innovációs eredményeink az EU-csatlakozás óta” címmel szervezett szakmai kerekasztal-beszélgetést a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT). A június végi eseményt az EU-tagságunk eredményeit, tapasztalatait értékelő programsorozat keretében tartották meg a HUN-REN Természettudományi Kutatóközpontban (HUN-REN TTK). Szabó István, a Magyar Kutatási Hálózat stratégiai és innovációs vezérigazgató-helyettese az új stratégiánkról osztotta meg gondolatait.
A hazánk uniós éveinek innovációs eredményeit értékelő rendezvényen Csath Magdolna, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem kutatóprofesszora, az MKT Innovációs Szakosztályának alelnöke, a Versenyképességi és az Informatikai Szakosztályok elnökségi tagja Magyarország innovációs eredményeit ismertette. Rottenbacher Ádám, az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) igazgatóhelyettese az EIT eredményeit és lehetőségeit mutatta be a magyar innovációs ökoszisztéma fejlesztésében, míg Ábrahám László, a Sensirion Kft. ügyvezetője az innovatív cégek helyzetét illusztrálta több személyes példával.
Visszaadni a kutatói munka megbecsülését
„Magyarország szellemi tőkéjének nagy része ma a HUN-REN 19 kutatóközpontjába koncentrálódik, mintegy 3500 kutató dedikáltan csak kutatással foglalkozik” – kezdte előadását Szabó István, majd hozzátette, bár a kutatás fontossága vitathatatlan, ugyanolyan fontos, hogy legyen hatása, akár innovációs, akár egyéb téren is. Ugyanakkor a végső célnak annak kellene lennie, hogy ismét rang lehegyen, ha valaki Magyarországon kutatóként dolgozik.
Célunk a hatékonyabb és magasabb színvonalú kutatás és innováció
Szabó István elmondta, jelenleg egy komplex szervezeti innovációs projekt zajlik a HUN-REN-nél, melynek célja mind a Hálózat, mind a Központ szintjén olyan változtatások elindítása, melyek eredményeként jobban és hatásosabban lehet majd a kutatásokat végezni a HUN-REN-ben.
„Először arra kértük az intézeteket, készítsenek önértékelést, amelyben azt is megkérdeztük, milyen hatásaik voltak a kutatásaiknak, illetve egy SWOT-elemzést is ki kellett tölteniük. A kutatóhelyeket külföldi és hazai szaktekintélyekből álló testületek értékelték, akik külső és értő szemmel tudnak nézni a kutatói tevékenységekre és a működési folyamatokra. Az értékelések a múlt héten értek véget, hamarosan összegzik az eredményeket, és javaslatokat tesznek a hatékonyabb működésre. Konkrét cselekvési tervek pedig, a Központ Stratégiai Projektjével is összhangban szeptemberre várhatók.
AI és szakpolitika
Az intézetek előtt álló feladatok kapcsán Szabó István két dolgot emelt ki: a mesterséges intelligencia a kutatók munkáját jelentősen megkönnyítheti, mert gyorsabban és pontosabban lehet ezzel dolgozni. Ugyanakkor úgy vélte, egy erre vonatkozó központi támogatásra is szükség van, hogy az valóban jól működhessen, ennek keretében indult el az AI nagyköveti Program. A másik kiemelt terület a szakpolitikai támogatásé. Szabó István szerint fontos lenne, hogy a szakpolitika megismerje, mi az, amivel a kutatói hálózatban foglalkoznak, mert nem mindig jutnak el hozzájuk a legfrissebb kutatási információk, ebben is a HUN-REN Központ tud érdemben segíteni.
Szabó István Csath Magdolna a napirend szerint korábban elhangzott előadásában hallottakra reflektálva elmondta, hogy egy 2008-as adat szerint hazánk a 21. helyet foglalta el az Európai Innovációs Rangsorban, és ma is nagyjából ugyanott állunk. „Tizenhat év alatt felnőtt egy kutatógeneráció, de a rangsorokban nem sikerült előre lépnünk. Nem kellene még 16 évet várnunk arra, hogy elmozduljunk, hogy előre léphessünk” – tette hozzá a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat stratégiai és innovációs vezérigazgató-helyettese.
A fiatalokért (is) kell dolgozni
A hatás kapcsán elmondta, akadnak kutatók, akik elkeserednek, mert nem lehet szabadalmaztatni a kutatásukat, holott a munkájuk lényege nem ebben, hanem a társadalmi hatásban nyilvánul megami legalább annyira fontos.
„Ha 12-14 éves gyerekeknek elmeséljük, például mit csinálnak itt, a HUN-REN TTK-n, és megmutatjuk nekik a szomszéd teremben működő agyi képalkotó laboratóriumot, lehet, akad köztük egy, aki azt mondja, „hát, ez engem érdekel”. És ha százból csak egy ilyen gyerek is elmegy kutatónak, akkor már megéri” – mondta Szabó István, hozzátéve, hogy rengeteget kell ezen dolgozni, de ez a HUN-REN-nél nagyon erős és dedikált feladat.