A Magyar Kutatási Hálózat (HUN-REN) tizenöt kiemelt teljesítményt nyújtó kutatója vehetett át tudományos kitüntetést a 2023. évi HUN-REN Díjátadó Ünnepségen. A HUN-REN Titkárság a kutatók anyagi és erkölcsi megbecsülésének kifejezésére 2021-ben alapította meg a HUN-REN Kiválósági Díjat (korábban Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Díj) és a fiatal kutatók elismerésére szolgáló Bárány Róbert Díjat, ezenfelül elindította a kutató professor emeritus címek adományozását. A tudományos konferenciával egybekötött ünnepi eseményt november 9-én tartották a Pesti Vigadóban.
Gulyás Balázs elnök köszöntőbeszédében elmondta, a HUN-REN, a magyar kutatók egy többdimenziós szövetségi rendszer középpontja. Az egyik a múlt-jelen-jövő idődimenzió. „Nekünk, magyar kutatóknak a magyar tudomány összes múltbéli eredményét meg kell őriznünk, és egyben fel kell emelnünk a 21. századi szintre. A gyakorlatban alkalmaznunk kell elődeink kiemelkedő eredményeit, és tovább kell adnunk azokat a következő generációknak.” Másodikként a kutatók tudomány és társadalom között betöltött szerepét említette. „Nemcsak lefordítanunk kell a tudomány eredményeit, hanem bevinni az értékláncba és átadni a társadalom tagjai felé.” Harmadik dimenzióként a kutatók közötti belső szövetséget nevezte meg. „Azon dolgozunk, hogy értéket teremtsünk, teljesítményünk eredményei a kutatás-innováció-hatás értékláncon keresztül eljussanak a minket támogató magyar állampolgárokhoz. Érezzék, hogy életminőségük, egészségük javul, gazdasági erejük növekszik, kulturális hagyományaink, intellektuális életünk gazdagodik.” Végül gratulált a kitüntetetteknek, megköszönte nekik és a HUN-REN minden kutatójának értékteremtő munkájukat.
Johann-Dietrich Wörner professzor, az ESA (Európai Űrügynökség) előző elnöke, a németországi Acatech (Nemzeti Tudományos és Műszaki Akadémia) elnöke köszöntőbeszédében szintén a kutatási és innovációs eredmények értékláncba történő bevonásának, hasznosításának fontosságát emelte ki.
Az idei díjátadó ünnepségre Budapestre utaztak a díj névadójának, a Nobel-díjas Bárány Róbertnek dédunokái. Sigrid Marie Barany Svédországból, Ebba Louise Barany pedig Luxemburgból érkezett, hogy a Bárány Róbert Díjak átadásán személyesen részt vegyenek.
Az eseményen Jean-Pierre Changeux világhírű francia neurobiokémikus professzor „The brain as a chemical machine” („Az agy mint kémiai gép”) címmel tartott előadást. A díjak és címek átadását követően Kondorosi Éva, a HUN-REN Szegedi Biológiai Kutatóközpont kutatóprofesszora, a HUN-REN Kiválósági Díj idei nyertesének „Biológiai nitrogénkötés: út a fenntartható jövőhöz” című előadása hangzott el.
HUN-REN Kiválósági Díj
A HUN-REN Kiválósági Díj megalapításának és adományozásának célja elsősorban a HUN-REN Titkárság irányítása alá tartozó kutatóhelyeken dolgozó kutatók kiemelkedő szakmai munkájának erkölcsi és anyagi elismerése. A díjat évente egy olyan kutató nyerheti el, aki a tudományos közösségben széles körű megbecsülésnek örvend itthon és külföldön egyaránt, kiemelkedő szakmai életutat, kimagasló tudományos teljesítményt, kiváló kutatási eredményt, szabadalmat tudhat magáénak.
A HUN-REN Kiválósági Díj 2023. évi kitüntetettje
Kondorosi Éva
HUN-REN Szegedi Biológiai Kutatóközpont
Fő kutatási területe a Rhizobium baktériumfajok és a pillangósvirágú növények szimbiózisa, amely nitrogénkötő gyökérgümők fejlődését eredményezi, lehetővé téve a növények külső nitrogénforrás nélküli növekedését. Ez a speciális kutatási terület számos általános értékű felfedezéshez vezetett, amelyek ismerete elengedhetetlen a környezetbarát, fenntartható mezőgazdaság és élelmiszer-biztonság szempontjából. Kutatásai középpontjában jelenleg a nitrogénkötés hatékonyságának növelése és a szimbiotikus sejtekben termelődő több száz növényi peptid funkciójának megértése áll, amelyek közül több ígéretes új antibiotikum-jelölt. Az általa vezetett kutatócsoport a növényi molekuláris biológiai, kémiai ökológiai és szimbióziskutatás egyik vezető nemzetközi műhelye.
Eredeti és korábbi dogmákat megcáfoló felfedezéseiért számos nagy presztízsű akadémia, például az USA Nemzeti Tudományos Akadémiája, az Academia Europaea, a Leopoldina és a Francia Mezőgazdasági Akadémia választotta tagjai közé. Tudományos elismertsége révén került az ENSZ-főtitkár tudományos tanácsadó testületébe és az Európai Bizottság fő tudományos tanácsadó csoportjába. Az Európai Kutatási Tanács (ERC) alelnöke volt, jelenleg az Academia Europaea Élettudományi Osztályának elnökeként meghatározó szerepet játszik a tudományos bizonyítékokon alapuló tudománypolitikai javaslatok előkészítésében.
Kutató professor emeritus cím
A kutató professor emeritus cím megalapításának és adományozásának célja a HUN-REN kutatók eredményes kutatói pályájának, valamint a tudományszervezés területén végzett jelentős tevékenységének elismerése.
A 2023. évben kutató professor emeritus címet kaptak:
Bóta Attila
HUN-REN Természettudományi Kutatóközpont
Bóta Attila az MTA doktora, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem egyetemi magántanára, korábban hosszú ideig fizikai kémiát tanított. Több évtizedes jelentős tudományos pályafutása során kiemelkedő eredményeket ért el többek között a kolloidika és a biofizikai kémia, különösen a hatóanyag-szállító nanorendszerek fejlesztése területén. Iskolateremtő szerepet játszott a kisszögű röntgenszórás (SAXS) méréstechnikájának hazai alkalmazásában és fejlesztésében. Vezetésével épült meg a HUN-REN Természettudományi Kutatóközpontban az országban unikális, egyedi tervezésű SAXS berendezés, amely hazai és nemzetközi kutatások számára is jelentős infrastruktúrát biztosít. Az általa 2009-ben létrehozott Biológiai Nanokémia Kutatócsoport célja, hogy összekösse a hagyományos kolloidkémiát a biológia és az orvostudomány területén jelentkező új kihívásokkal.
Harrach Balázs
HUN-REN Állatorvostudományi Kutatóintézet
Harrach Balázs az MTA rendes tagja, címzetes egyetemi tanár, az Állatorvostudományi Egyetem doktori iskolájának törzstag emeritusa. A HUN-REN Állatorvostudományi Kutatóintézet korábbi igazgatója, a hazai állatorvosi molekuláris virológia fejlesztésének iskolateremtő egyénisége. Irányításával több mint száz adenovírus mellett számos új cirko-, herpesz- és parvovírust fedeztek fel. Az adenovírusok evolúcióját vizsgálva tisztázták azok genetikai viszonyait a víruscsaládon belül, amelyet javaslataik alapján jelenleg hat nemzetségre osztanak. A Nemzetközi Vírusrendszertani Bizottság elnökségének tagjaként részt vett a vírusrendszertan és -nevezéktan közelmúltban bevezetett megújításában, amelynek során a vírusfajok pontos definiálása és magasabb rendszertani kategóriák kialakítása történt meg.
Iglói Ferenc
HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpont
Iglói Ferenc Széchenyi-díjas fizikus, a fizikai tudomány doktora, egyetemi tanár. A HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpont Szilárdtestfizikai és Optikai Intézetének tudományos tanácsadója, 1977 óta dolgozik az intézetben és jogelődjeiben. Fő kutatási területe a soktestrendszerek kollektív viselkedésének statisztikus fizikai vizsgálata elméleti és számítógépes módszerekkel. Kutatómunkáját széles körű hazai és nemzetközi együttműködésben végzi. Kiemelkedő eredményeket ért el a rend-rendezetlenség típusú fázisátalakulások klasszikus, kvantumos és nem egyensúlyi rendszerekben mutatott tulajdonságainak leírásában. Példamutató iskolateremtő tevékenységének köszönhetően kiválóan működő statisztikus fizikai csoport jött létre a HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpontban és a Szegedi Tudományegyetemen.
Tegze Miklós
HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpont
Tegze Miklós Széchenyi-díjas fizikus, az MTA doktora, a fizikai tudomány kandidátusa, a HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpont Szilárdtestfizikai és Optikai Intézetének tudományos tanácsadója. Fő kutatási területe a kristályos és amorf anyagok, valamint biológiai molekulák atomi szintű szerkezetének meghatározása röntgendiffrakciós módszerekkel. Ezen belül nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő eredményeket ért el a fullerének kutatása, valamint a röntgenszórási technikák fejlesztése és alkalmazása területén. Munkatársaival elsőként mutatta ki a C60 molekulák kristályszerkezetben történő polimerizációját, és részt vett az atomi felbontású röntgenholográfia kifejlesztésében. Jelenleg a röntgen-szabadelektron lézerek (XFEL) atomi szintű szerkezetkutatásra való alkalmazásával foglalkozik.
Török Szabina
HUN-REN Energiatudományi Kutatóközpont
Török Szabina fizikus, az MTA doktora. Nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő eredményeket ért el a környezeti monitorozás és a radioaktív hulladékok területén. Több mint négy évtizedig a HUN-REN Energiatudományi Kutatóközpontban végzett kutatásokat. A Környezetfizikai Laboratórium vezetőjeként számos új kutatási téma megalapozója volt. Egyetemi doktori iskolák témavezetőjeként fontos szerepet vállalt kutatási területének utánpótlás-nevelésében, az ELTE Környezettudományi Doktori Iskolájának alapító törzstagjaként öt doktorandusza szerezte meg a PhD-címet. A Lundban épülő Európai Spallációs Forrás Target projektjében a beszállítók fórumának elnöke. Projektvezetője a spalláció során keletkező radioaktív berendezések távirányítással történő kiemelésére szolgáló rendszer megépítésének.
Bárány Róbert Díj
A Bárány Róbert Díj megalapításának és adományozásának célja a HUN-REN 40 év alatti fiatal kutatóinak kiemelkedő tudományos munkájának elismerése. A díjak odaítélésekor az elért eredmények mellett figyelembe veszik a tudományos munka innovatív megközelítését, valamint a benne rejlő potenciált és továbblépési lehetőségeket, így például a különböző projektekben való részvételt, illetve bekapcsolódást nemzetközi együttműködésekbe. A 14 év alatti kiskorú gyermeket nevelő kutatónők esetében a pályázat korhatára gyermekenként 2 évvel, de legfeljebb 4 évvel meghosszabbodik.
A Bárány Róbert Díj 2023. évi nyertesei:
Matematikai és természettudományok
Piszter Gábor
HUN-REN Energiatudományi Kutatóközpont
Piszter Gábor anyagtudományi módszerekkel vizsgálja a kék lepkék szárnyain előforduló fotonikus nanoszerkezeteket, és optikai spektrometriával jellemzi a létrejövő szerkezeti színek tulajdonságait. Legfontosabb eredménye a szerkezeti színek, a nanoszerkezeti tulajdonságok, valamint ezek biológiai funkciója és genetikai jellemzői közötti kapcsolat feltárása, ami a lepkeszárnyak gáz- és gőzérzékelő szenzorként, illetve fotokatalizátor-hordozóként való alkalmazásában hasznosul. A fotonikus nanoszerkezetek komplex optikai jellemzésében szerzett tapasztalatait az anyagtudomány más területein is eredményesen kamatoztatta, amint azt kollégáival a Nature Nanotechnology folyóiratban a közelmúltban publikált tanulmánya is bizonyítja.
Tóth Gábor
HUN-REN Természettudományi Kutatóközpont
Tóth Gábor kutatásainak célja tumoros elváltozások molekuláris jellemzése glükózaminoglikánok (GAG-ok) tömegspektrometriás vizsgálata révén. Eddigi munkája során szöveti eredetű GAG-ok minőségi és mennyiségi jellemzésére fejlesztett átfogó műszeres analitikai módszertant. Kutatási eredményei elősegíthetik számos tumoros elváltozás, köztük a krónikus májbetegségek és a prosztatarák molekuláris lefolyásának pontosabb megismerését, ezáltal új terápiás célpontok felfedezését. Az általa kifejlesztett módszertant számos folyamatban lévő projektben alkalmazzák a szöveti glükózaminoglikánok jelátviteli folyamatainak feltérképezésére.
Várdai Róbert
HUN-REN Természettudományi Kutatóközpont
Várdai Róbert kiemelkedő eredményeket ért el a kompozitfejlesztés területén. Kutatótársaival olyan többkomponensű, úgynevezett hibrid kompozitokat készítettek, amelyekben az egyes komponensek előnyös tulajdonságainak kiaknázása érdekében a merev szálak mellett hajlékony polimer szálakat is alkalmaztak. Kutatási eredményeik szerint a kompozitokban olyan, az ütésállóság növekedését eredményező deformációs mechanizmusok játszódnak le a tönkremenetel során, amelyek a hajlékony polimer szálakhoz köthetők. A merőben új, korábban sehol sem használt koncepció révén sikerült egyaránt nagy merevséggel és ütésállósággal rendelkező kompozit anyagokat fejleszteniük. Az eredmények alapján a Borealis AG osztrák ipari partner szabadalmi bejelentést nyújtott be.
Élettudományok
Dobson László Imre
HUN-REN Természettudományi Kutatóközpont
Dobson László Imre az elmúlt 8 évben a számos betegséggel kapcsolatba hozható transzmembrán fehérjéket vizsgálta biofizikai és mesterséges intelligenciát használó módszerekkel. Legfontosabb eredménye egy olyan topológiabecslő módszer kidolgozása, amely képes megbecsülni, mely szegmensek ágyazódnak be a membránba, illetve megadja a köztes régiók membránhoz viszonyított helyzetét. Az úgynevezett Consensus Constrained TOPology (CCTOP) eljárásra épülő programot azóta számos kutatásában alkalmazta, és a tudományos közösség is rendszeresen használja. Eredményeinek köszönhetően több nemzetközi pályázatot is elnyert, Marie Curie-ösztöndíjasként 2 évig dolgozott az Európai Molekuláris Biológiai Laboratóriumban, ahol a Leishmania-fertőzést elősegítő fehérjéket vizsgálta.
Lovas-Kiss Ádám
HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont
Lovas-Kiss Ádám jelentős eredményeket ért el a terjedésbiológia, ezen belül a vízimadarak különböző élőlények terjesztésében betöltött szerepének vizsgálata terén. Kutatásai során több növény- és állatfajról bebizonyította, hogy szaporító- és terjesztőképleteik a vízimadarak tápcsatornáján áthaladva megőrzik életképességüket, így akár sok száz kilométeres távolságra is eljuthatnak. Ez jelentős szerepet játszik az idegenhonos fajok terjedésében és az élőlények változó éghajlathoz történő alkalmazkodásában, vándorlásában, ami különösen fontossá teszi a téma kutatását. Lovas-Kiss Ádám több nemzetközi kutatócsoporttal dolgozik együtt, publikációs teljesítménye a hasonló korú hazai kutatók között kiemelkedő.
Mészáros-Molnár Kinga
HUN-REN Szegedi Biológiai Kutatóközpont
Mészáros-Molnár Kinga munkatársaival a legfrissebben megjelent tanulmányukban igazolta, hogy az agyi asztrociták által kiváltott gyulladásos folyamatok elősegítik a mellrák agyi áttétjeinek progresszióját. Egy másik tanulmányukban, mely a rangos Molecular Oncology szakfolyóirat címlapján szerepelt, elsőként írták le az agyi periciták erőteljes pro-metasztatikus hatását. Így olyan útvonalakat tártak fel, amelyek új stratégiákat jelenthetnek az agyi áttétek terápiájában. Mészáros-Molnár Kinga számos elismerésben részesült, többször elnyerte az Új Nemzeti Kiválósági Ösztöndíjat, tudományos munkáját Junior Prima díjjal is jutalmazták.
Bölcsészet- és társadalomtudományok
Bene Márton
HUN-REN Társadalomtudományi Kutatóközpont
Bene Márton a politikai kommunikáció közösségi médiának köszönhető átalakulását vizsgálja. Ennek egyik központi eleme az általa a politikai kommunikáció viralizációjának elnevezett jelenség, amely számos nemzetközi és hazai tanulmányának, illetve egy magyar monográfiájának is témája. Kutatásainak célja a politikai viralizáció következményeinek feltárása, elsősorban annak vizsgálata által, hogy a közösségi oldalak mely politikai tartalmaira fogékonyak az állampolgárok. Eredményeinek kiemelkedő színvonalát hazai és külföldi konferencia-előadások és rangos nemzetközi publikációk jelzik. Kutatásai alapvető fontosságúak és gyakran hivatkozottak a kortárs politikai folyamatok politika- és demokráciaelméleti következményeinek vizsgálata területén.
Tóth Gergő
HUN-REN Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont
Tóth Gergőnek a hálózatelemzés és az ökonometria módszereit ötvöző kutatásai középpontjában az ok-okozati kapcsolatok állnak. A HUN-REN Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont egyik legdinamikusabban fejlődő kutatócsoportjának alapító tagja. A csoport vezetőjével, Lengyel Balázzsal eddig hat közös publikációjuk jelent meg nemzetközi folyóiratokban, emellett több további úttörő tanulmányon dolgoznak együtt a térbeli társas kapcsolathálózatok témakörében. Jelentős tudományos eredmény, hogy a szociális fragmentáció univerzális társadalmi jelenségét kizárólag magyarországi adatok felhasználásával bemutató elsőszerzős tanulmányát a rangos Nature Communications folyóirat közölte.
Újlaki-Nagy Réka Tímea
HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont
Újlaki-Nagy Réka tavaly megjelent, Christians or Jews? Early Transylvanian Sabbatarianism (1580–1621) című angol nyelvű monográfiájának témája az erdélyi reformáció és a 16‒17. századi erdélyi eszmetörténet egy izgalmas szelete, a korai székely szombatosság első korszaka. Forrásfeltáró munkája során számos 16‒19. századi kéziratot tett elérhetővé, amelyek révén jobban megismerhetjük a szombatosok vallási életét és gondolkodását. Monográfiája alapmű a reformáció és a vallásközi kapcsolatok nemzetközi kutatói számára. A kötet az egyik legrégebben működő német tudományos könyvkiadó, a göttingeni Vandenhoeck & Ruprecht közismert Refo500 című sorozatában jelent meg, ezáltal számos könyvtárban és intézményben elérhető világszerte.
.
.
