Publikációk - HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont
BTK Filozófiai Intézet
2023/II. félév
Gángó, Gábor: Johann Christian von Boineburg, Samuel Pufendorf, and the foundation myth of modern natural law. History of European Ideas, 49 (2023), 3, 523–542.
A tanulmány célja, hogy hozzájáruljon Samuel Pufendorf útjának jobb megértéséhez, amely a korai, 1660 őszén publikált Elementa jurisprudentiae universalis-tól az 1672-es De jure naturae et gentium nyolc „könyvéig” vezetett. Az utóbbiban Pufendorf módszertani fordulatot hajtott végre a more geometrico módszertől egy a bölcsészettudományok széles skálájára, közte a történelemre, alapozott univerzális jogtudomány felé. Ebben az összefüggésben Pufendorf többet hivatkozott Hugo Grotiusra és De jure belli ac pacis című művére, mint a korábbi munkájában. A tanulmány újradefiniálja a szerepet, amelyet Pufendorf kapcsolatai a mainzi udvari miniszterrel, Johann Christian von Boineburggal és annak legközelebbi munkatársaival, Hermann Conringgal és Johann Heinrich Boeclerrel játszottak Pufendorf az "univerzális jogtudományhoz" való megközelítésmódjának változásában. Boineburg eddig kevéssé vizsgált levelezése Boeclerrel lehetővé teszi a polémia rekonstrukcióját, amelyet Boineburg kezdeményezett és szított Pufendorf és Boecler között. Pufendorf reflexiói az eseményekre a De jure naturae et gentium első kiadásának előszavában, illetve később Christian Thomasius beszámolója Paulo plenior, historia juris naturalis című művében a modern természetjog alapító mítoszának a lényegi részévé tették a közjátékot.
Hofer-Szabó, Gábor: Sequential Measurements and the Kochen–Specker Arguments. Journal for General Philosophy of Science 54 (2023). https://doi.org/10.1007/s10838-023-09655-4
A dolgozatban megmutatjuk, hogy a Peres-Mermin négyzet akkor engedi meg az érték-definit, nem kontextuális rejtett-változós modelleket, ha az operátorokhoz tartozó megfigyelhető értékek csak szekvenciálisan, de nem egyidejűleg mérhetők. A szekvenciális mérések ugyanis olyan nem kontextuális modelleket tesznek lehetővé, amelyekben a rejtett állapotok egymást követő mérések között frissülnek. Két újabb kísérletet, amely a Peres-Mermin négyzetet szekvenciális mérésekkel valósítja meg, szintén elemezni fogjuk, valamint más rejtett-változós modelleket, amelyek ezeket a kísérleteket figyelembe veszik.
2023/I. félév
Németh, Attila: Seneca and the Narrative Self. British Journal for the History of Philosophy, 31 (2023), 5, 845–865.
Ez a tanulmány Seneca szelf fogalmának narratív aspektusára összpontosít. Összehasonlítja Seneca nézőpontját a narratív szelf néhány modern fogalmával, hogy rávilágítson néhány párhuzamra és jelentős különbségre az ókori és a modern felfogás között, és megalapozza a De Brev. Vit. egyes részeinek narratív szelfet érintő olvasatát más szövegrészek kontextusában. A tanulmány többek között amellett érvel, hogy az Ep. 83,1–3-ban Seneca kiterjeszti a meditatio (etikailag irányított önvizsgálat) gyakorlatát a narratív szelf fogalmának integrálásával és arra a következtetésre jut, hogy Seneca a reflexió és az önértékelés ezen módszerét filozófiai írásaiban, a mindenkori olvasók számára a szövegekkel folytatandó lehetséges párbeszédként konstruálta meg.
Tőzsér, János: The Failure of Philosophical Knowledge: Why Philosophers are not Entitled to their Beliefs. Bloomsbury, London, 2023.
A filozófusok számtalan módon nem értenek egyet egymással, és ez az átható és állandó nézeteltérés annak a jele, hogy képtelenek filozófiai problémákat megoldani és jól megalapozott szubsztantív igazságokat bemutatni. Ez felveti a kérdést: „Mit tegyünk filozófiai meggyőződéseinkkel a filozófia episztemikus kudarcának fényében?”. A könyv a kérdésre adható válaszlehetőségeket elemzi, átfogó metafilozófiai víziókká fejleszti azokat, és amellett érvel, hogy ezek egyike mellett sem kötelezhetjük el magunkat nyugodtan, tiszta intellektuális lelkiismerettel, önámítás nélkül. Ugyanakkor azt is állítja, hogy nem függeszthetjük fel végleg valamennyi hitünket világunk legalapvetőbb tényeit illetően, így soha nem adhatjuk fel a lényegi filozófiai igazságok keresését.
2022
Damböck, Christian and Adam Tamas Tuboly (eds): The Socio-Ethical Dimension of Knowledge: The Mission of Logical Empiricism, Vienna Circle Institute Yearbook. Cham: Springer, 2022.
A kötet az első átfogó nemzetközi tanulmánykötet, mely a tudománytörténet és tudományfilozófia oldaláról tárgyalja a pozitivizmus morális és kulturális kérdéseit. Az európai és amerikai szerzők olyan kérdéseket érintenek, minthogy milyen szerepet töltött be a tudomány a társadalomban a huszadik században, a tudományok módszerének relativizálása miképp járult hozzá az igazság utáni világhoz, illetve miképp kapcsolódott össze a morálfilozófia a tudományfilozófiával.
Kondor Zsuzsanna (szerk.): A megtestesült elme. Fókuszban a test. Akadémiai, Budapest, 2022.
A kötet tanulmányai útmutatóul szolgálnak az elmélet metafizikai és gyakorlati vonatkozásaival kapcsolatban, bemutatják a megtestesültség különféle felfogásait, illetve azok egymáshoz való viszonyát, újragondolják az én, az én-azonosság, a tudatos és tudattalan testhez kötődő vonatkozásait. A kötet szerzői arra vállalkoztak tehát, hogy a magyar olvasóközönség számára betekintést nyújtsanak az elme ezen alternatív megközelítéséről szóló vitákba a filozófia, a pszichológia és a gyakorlat szempontjából.
2021
Hofer-Szabó G., „Commutativity, comeasurability, and contextuality in the Kochen-Specker arguments,” Philosophy of Science 88 (2021), 483-510.
Ha a nem-kontextualitást úgy definiáljuk, mint azt a robuszticitást, amelyet egy rendszer egy adott mérésre adott válaszában szimultán elvégzett mérésekkel szemben mutat, akkor a Kochen-Specker-érvek nem szolgáltatnak algebrai bizonyítékot a kvantumelméleti kontextualitásra. Ahhoz ugyanis, hogy az érvek konkluzívak legyenek (i) minden operátort egy-egyértelműen egy adott mérésnek kell realizálnia, és (ii) a kommutáló operátoroknak szimultán méréseket kell reprezentálniuk. Az irodalomban tárgyalt Kochen-Specker-érvek azonban nem teljesítik egyszerre az (i) és (ii) feltételt. Az (i) feltételt teljesítő érvekben a kommutáló operátoroknak mindig van egy olyan részhalmaza, amelyik nem reprezentál szimultán méréseket, és így az érv nem igazolja fizikailag a funkcionális kompozíciós elvet. Azok az érvek pedig, amelyek a (ii) feltételt teljesítik, néhány operátort egynél több méréssel realizálnak, és így egy a nem-kontextualitástól különböző feltételt kényszerülnek segítségül hívni.
Philipp Frank, eredetileg osztrák származású fizikus, a relativitáselmélet egyik korai értelmezője és úttörője, aki Albert Einstein utódja volt 25 évig a Prágai Egyetem elméleti fizika tanszékén. Miután 1938-ban áttelepült az Egyesült Államokba, Frank felvette az amerikai állampolgárságot és a Harvardon tanított fizikát és filozófiát az 1954-es nyugidíjazásáig. Az ő nevéhez kötődik az első átfogó Einstein-életrajz 1947-ből és számos relativitáselméletet népszerűsítő kötet: Frank az amerikai intellektuális élet közkedvelt szereplője volt alapvetően Boston és New York közt, ám számos alkalommal megfordult a nyugati parton is. Egyik első támogatója volt a tudományszociológiai kutatásoknak és létrehozta az Institute for the Unity of Science intézetet az American Academy of Arts and Sciences, illetve a Rockefeller Foundation támogatásával. A The Humanistic Background of Science az 1950-es években íródott, és ötven évig kallódott a Harvardi Egyetem archívumában. A kötet egyedülálló módon kombinálja a tudománytörténetet a tudományfilozófiával, kínál egységes képet a pragmatizmus, a marxizmus, a tomizmus és a pozitivizmus világképének integrációjáról, és vezeti be az olvasót a hidegháború ideológiai harcaiba a „tények” és „értékek” fogalmai mentén. A szerkesztés mellett Reisch és Tuboly egy 70 oldalas bevezetővel hozzák közelebb a könyv gondolatmenetét az olvasóhoz.
BTK Irodalomtudományi Intézet
2023/II. félév
Földes Györgyi, szerk., Avantgárd nőírók, női alkotók (Budapest: Reciti Kiadó, 2023).
A kötet a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet által 2022-ben rendezett Avantgárd nőírók, női alkotók című konferencia előadásaiból készült tanulmányokat teszi közzé. Hiányokat igyekszik pótolni, hiszen bár a nemzetközi avantgárd mozgalmakban nők is jelen voltak, művészi tevékenységet folytattak, munkásságuk többnyire háttérbe szorult, a kánonba sokkal kisebb eséllyel kerültek be, ezért életművük feldolgozása sok esetben várat magára. A tanulmányok a nemzetközi avantgárd mozgalmakban marginalizált női szereplők munkásságára interdiszciplináris, több művészeti ágra kiterjedő érdeklődéssel kérdeznek rá, a vizsgált életművek gyakran intermediális jellegét is nyomatékosítva. A különböző tudományterületeket képviselő, többnyelvű és többkultúrájú háttérrel rendelkező szerzők értelmezései az avantgárd transznacionális jellegét hangsúlyozzák.
Major Ágnes, Mátyus Norbert és Szénási Zoltán, szerk., „Gondos elmerülés a részletekben”. Tanulmányok a Babits kritikai kiadások filológiai és textológiai kérdéseiről, Reciti konferenciakötetek 20 (Budapest: Reciti Kiadó, 2023).
Babits Mihály kéziratos hagyatéka, valamint nyomtatásban megjelent életműve rendkívül gazdag, és számos olyan szövegkritikai kérdést felvet, amelyek megoldása kihívást, a válaszkeresés pedig szellemi izgalmat jelent a textológus számára. A kötet a Babits-életmű kritikai kiadásán dolgozó kutatók tanulmányait adja közre. A jelenleg folyó filológiai-textológiai munkák jellegéből és a kutatók módszertani beállítottságából fakad, hogy a kötetben a sajtó alá rendezés és a szövegközlést kísérő jegyzetapparátus munkálatainak esetenként apró, de korántsem lényegtelen részeleteket feltáró eredményei, valamint a jövőbeli műinterpretációkat motiváló értelmezés- és hatástörténeti vizsgálódások tanulságai kerülnek a szakmai nyilvánosság elé.
2023/I. félév
Tóth Zsombor, A hosszú reformáció jegyében: Vallási perzekúció és tanúságtétel a református irodalmi hagyományban a gyászévtizedtől 1800-ig (Budapest: Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet, 2023).
A monográfia az MTA BTK Lendület Hosszú reformáció Kelet–Európában (1500–1800) Kutatócsoport eredményeit összegzi. A vallási perzekúció tapasztalata és az erre adott mártirológiai válasz dialektikája képezte azt a fő szelekciós elvet, amelynek alapján a könyv vizsgálati korpusza összeállt: egy olyan szöveg- és kultúrakontinuum, amely az egész korszakalakzatot megjeleníti. A könyvben a hosszú reformációnak két jelentése körvonalazódik: a fogalom egyrészt egy korszakalakzatot jelöl, másrészt olyan irodalomtörténeti kategória, amely elsősorban az ortodox református konfesszionális környezetben keletkezett 17‒18. századi szöveghagyományra vonatkoztatható. A könyv legfontosabb felismerése, hogy a reformációtörténet irodalomtörténeti alkalmazása a vallási tapasztalat történeti antropológiájának vizsgálatát teszi lehetővé.
Csörsz Rumen István, szerk., Enyészetnek örvénnyéből ki ragadtam: Jankovich Miklós és kora. Reciti konferenciakötetek 20 (Budapest: Reciti Kiadó, 2023).
2022-ben ünnepeltük Jankovich Miklós (1772–1846), a legnagyobb 19. századi magyar könyv- és műgyűjtő születésének 250. évfordulóját. A tanulmánykötet több szakterületet érint, két fő témaköre a műgyűjtő kortársak és Jankovich munkássága, akinek gyűjteménye alapvető forrásokat őrzött a nyelvemlékektől a 19. századig. A kötetben helyet kaptak a klasszika-filológus teljesítményét elemző, a kalendáriumokról és Regiomontanusról szóló, valamint Jankovich nyelvtörténeti koncepcióját ismertető írások. A gyűjtemény sorsához tartozik későbbi szétszóródása, a Nemzeti Dalok Gyűjteménye című kéziratsorozat forrásai közül például némelyik máig lappang. A kötet felhívja a figyelmet Jankovich értékmentő szerepére, műtárgyainak és írott forrásainak művelődéstörténeti súlyára.
2022.
Draskóczy Eszter és Mátyus Norbert, szerk., DANTE-EMLÉKKÖNYV 2021. Tanulmányok Dante halálának 700. évfordulója alkalmából (Szeged: Szegedi Egyetemi Kiadó, 2022).
A Dante halálának 700. évfordulója alkalmából két helyszínen (SZTE, MTA) tartott konferencia előadásait tanulmányformában közreadó kötet teljes képet igyekszik adni a hazai Dante-kutatásokról. A könyv a 600. évforduló Dante-tanulmánykötetét idézi címadásával, és szerzői nemcsak Dante-kutatók, a Komédia magyar és külföldi recepcióját vizsgáló irodalmárok, hanem filozófusok, vallás-, politika-, művészet-, tudomány- és filmtörténészek, így a kötetben többféle tudományos eszköztár és szempontrendszer érvényesül. A tanulmányok képviselik a Dante-szakirodalom fő irányait. A műértelmező szövegek mellett, amelyek Alighieri műveiben egy-egy poétikai, filozófiai vagy politikai problémát járnak körül, a Komédia forrásait vizsgáló cikkek is jelen vannak. A kötet elsősorban a befogadástörténet részleteit tárja fel a magyarországi művészeti, irodalmi, film- és tudománytörténeti hatásra koncentrálva, de Dante olasz, angol német, orosz recepciójának tárgykörében is tartalmaz kutatási eredményeket.
Deczki Sarolta, Tar Sándor (Budapest: Osiris Kiadó, 2022).
A monográfia szerves, ám ellentmondásos egységként kezeli Tar Sándor életművét, életét és az ügynökmúltjával kapcsolatos ügyet. Kísérletet tesz a recepcióban történt elmozdulások felvázolására és értelmezésére, melyek mindig szoros korrelációban voltak az aktuális irodalmi, kritikai és elméleti trendekkel. A szerző műveit nem kronologikus, hanem tematikus-poétikai szempontok szerint értelmezi újra, áttekintve a realizmus, a szociográfia problémáit, a tér- és névpoétika szempontjait. Figyelmet fordít továbbá az életmű kevéssé ismert és elemzett részére: a publicisztikákra, a versekre, a forgatókönyvekre és a hangjátékokra, miközben arra a kérdésre keres választ, hogy miért lett újra népszerű, olvasott szerző Tar Sándor.
Zrínyi Miklós és a magyarországi barokk költészet: Tudományos konferencia, Eger, 2020. szeptember 3–5., szerk. Bene Sándor, Pintér Márta Zsuzsanna (Eger: EKE Líceum Kiadó, 2021).
A 2020-as egri tanácskozásnak (amely több mint negyven év után adott újra otthont a téma kutatóinak) nemcsak szűkebb, az évforduló kínálta témája (Zrínyi Miklós alakja), hanem tágabb hivatkozási köre, a magyarországi barokk kultúra is a kutatások középpontjában áll évtizedek óta, így a Zrínyi Miklós és amagyarországi barokk költészet címnek megfelelően, a régi magyar irodalom 17. századi történetének szinte minden aspektusa előkerülhetett az előadásokban.
Kappanyos András: Túl a sövényen (Budapest: Bölcsészettudományi Kutatóközpont, 2021)
A Túl a sövényen a szerző előző, Bajuszbögre, lefordítatlan című monográfiájának folytatása, továbbgondolása, egyes pontokon kiterjesztése, másokon fókuszálása. Míg az előző könyv a kulturális fordítástudomány hazai meghonosítását tűzte ki célul, jelen munka célja, hogy pontosabban leírja a magyar műfordítás-hagyomány speciális helyzetét, feladatait, eredményeit, társadalmi meghatározottságát, illetve általánosabb igénnyel megvizsgálja az irodalmi fordításnak azokat a tényezőit, amelyek nyelvpáronként, valamint a nyelvpárokon belül fordítási irányonként más stratégiákat követelnek és más ismérveket rendelnek a kulturális transzfer sikerességéhez. A könyv azt a feladatot vállalja magára, hogy tematizálja a fordítástudomány mindeddig alig érintett, specifikusan "kisnyelvi" aspektusait, amihez a magyar nyelv és kultúra pompás nézőpontot kínál, egyrészt mert a közelebbi és távolabbi szomszédaitól és mintáitól különböző eredettörténete dacára mindvégig fogékony maradt az európai kultúra hagyományai és leleményei iránt, másrészt mert az évszázadok során változó formában és mértékben ránehezedő marginalizáló nyomásnak ellenállva sikerült megőriznie identitását és identitásképző erejét.
BTK Moravcsik Gyula Intézet
2023/II. félév
Takács, László (szerk.): Szenvedéstörténetek és vértanúakták. Budapest, Magyarország: Szent István Társulat (2023), 944 p.
Az ókeresztény kor üldözéseinek legbővebb magyar nyelvű dokumentumgyűjteménye. Az összeállítás fő szempontja az volt, hogy a kötet minél részletesebben mutassa be az első századok egyházi életét történelmi és irodalmi szempontból. Ezért nemcsak a történetileg megbízhatónak tartott, hanem a műfaj szempontjából érdekes, legendás elemeket tartalmazó darabokat is közread, melyek sok mindent elárulnak a korai kereszténység életéről, még akkor is, ha néha csupán vágyakat, igényeket szólaltatnak meg. Ezért sorakoznak a gyűjteményben a leghitelesebbnek tartott, ún. akták mellett a szenvedéstörténetek, szemléltetve a műfaj irodalmi fejlődését, teológiai tartalmának gazdagodását. A kötetben helyet kapott a keresztényüldözések pogány forrásai közül több független, elfogulatlan beszámoló, másfelől egy több részből álló Függelékben olyan korai dokumentumok szerepelnek, amelyek közvetve vagy közvetlenül kapcsolódnak a keresztényüldözések történetéhez és a vértanúaktákhoz, illetve megmutatják, milyen egyéb műfajokban őrizték a keresztények a mártírok emlékét.
Adorjáni, Zsolt: Hatalom és költészet. Irodalom a hellenisztikus korban. Budapest, Magyarország: Libri Kiadó (2023)
Nagy Sándor birodalmának romjain, Alsó-Egyiptom területén virágzó kultúra alakult ki a Kr. e. 3. században. A királyság központjában, Alexandriában több költő is alkotott, akiknek a munkássága a város híres könyvtárához, valamint a királyi udvarhoz kötődött.
Hogyan határozta meg ez a sajátosság, ez a hatalmi viszony a korabeli költészet témáit és kifejezésmódját? Milyen szinten kapcsolódnak az egyes alkotások a klasszikus irodalomhoz? Hatottak-e ezek a művek az utókorra, és mennyire tekinthető ez a hagyomány élőnek manapság? Többek között ezekre a kérdésekre kaphat választ az olvasó jelen könyvből, amelyből egy rég letűnt kultúra köszön rá a ma emberére.
2023/I. félév
Alessandro, Boccolini (szerk.); Matteo, Sanfilippo (szerk.); Péter, Tusor (szerk.): I COLLEGI PER STRANIERI A/E ROMA NELL’ETÀ MODERNA. I. CINQUE-SETTECENTO Viterbo, Olaszország : Sette Citta (2023)
A kötet az Istituto Nazionale di Studi Romani, Università della Tuscia, CeSPoM és a Fraknói Kutatócsoport közös szakmai kiadásában jelent meg. A Rómában 2022 dec. 14-én, az Aventinuson a Külföldi kollégiumok Rómában az újkorban (I Collegi per stranieri a Roma nell'età moderna) c. nemzetközi szimpózium tanulmánnyá formált előadásait tartalmazza. A szerzők Matteo Sanfilippo, Gaetano Platania, Giovanni Pizzorusso, Alessandro Boccolini, Jadranca Neralic, Maurice Whitehead Karie Schultz, Matteo Binasco Véghseő Tamás és Tusor Péter. Az angol, ír és skót kollégiumok mellett kiemelkedően nagy szerepet kap a közép-, illetve kelet-európai térség a Német-Magyar Kollégiumnak, illetve a különféle lengyel/rutén intézményeknek köszönhetően. Nem hiányzik a palettáról a misszionáriusképző központ, a Collegio Urbano di Propaganda Fide sem. A tanulmánykötet módszertani, szemléleti és tartalmi sajátosságait és újdonságait Matteo Sanfilippo tanulmány széles historiográfiai kontextusba helyezve mutatja be (p. 9–30: Collegi per gli stranieri a Roma: una introduzione storico-storiografica).
Boros, István (szerk.); Takács, László (szerk.): Aut lego vel scribo. Budapest, Magyarország: Szent István Társulat, Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Moravcsik Gyula Intézet (2023), 256 p.
Az olvasó a IV. Scriptorium konferencia Aut lego vel scribo című kötetét veheti kézbe.
A Scriptorium konferenciák célja az írásbeliség különböző területeinek bemutatása. Ezek közé tartozik a kodikológia, beleértve a fragmentumok tanulmányozását is. Ide tartoznak a könyvtárak kézirattárában lévő dokumentumok, valamint a levéltári források, és a nyomtatott irodalom margináliái szintén kutatásunk tárgyát képezik. Jelen kötet is felöleli az írásbeliség itt megjelölt forrásait és lelőhelyeit, egyaránt szólunk könyvtári és levéltári kéziratokról.
2022
Mayer, Gyula (szerk.); Szovák, Kornél (szerk.); Rácz, György (szerk.); Kovács, Viktória (szerk.): Andreae II regis Hungariae decretum anni 1222 bulla aurea roboratum: Tanulmányok az Aranybulla kibocsátásának 800. évfordulójára. Budapest, Magyarország: Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Moravcsik Gyula Intézet, Eötvös Loránd Kutatási Hálózat, Magyar Nemzeti Levéltár (2022), 287 p.
A könyv a magyar középkor kiváló kutatóinak a munkája: egy kutatóintézet és az Aranybulla szövegmásolatainak legtöbb példányát őrző közgyűjtemény – amely egyben a legrégebbi is Magyarországon – fogott össze annak érdekében, hogy a 800. évfordulón mind az Aranybulla szövegét, mind II. András (valamint a korábbi és a későbbi magyar királyok) aranypecsétjeit a magyar tudomány legmagasabb szintjén mutassa be. A munka igyekszik mind filológiai, mind történeti szempontból megvilágítani az Aranybulla vallási, politikaelméleti, társadalmi hátterét és jelentőségét, belehelyezve azt a magyar történelem folyamatába és a korabeli nemzetközi kontextusba. A kötet így nemcsak összefoglalja az új eredményeket, hanem egyszersmind utat mutat a következő százötven esztendő kutatásainak is.
Tusor, Péter; Kanász, Viktor (szerk.): Magyarország és a római Szentszék III (Exquisitae lucubrationes Cornelio Szovák amicabiliter dicatae). Magyarország, Roma, Olaszország: Gondolat Kiadó (2022) 465 p.
Előzményeihez hasonlóan a tanulmánykötet mintadó közleményekben, előtanulmányokban mutatja be a vatikáni magyar történeti kutatások aktuális irányait. Történik mindez, miként korábban is, nem csupán a Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport tagjainak, hanem egy szélesebb szakmai kör bevonásával, meghatározóan a magyar tudományszervezés egyéb kutatócsoporti, részben pedig kutatóintézeti tagjainak részvételével. Konferenciaelőzményül a Piliscsabán megrendezett VIII. Fraknói Nyári Akadémia szolgál.
2021
A könyv részletes filológiai kommentár Kallimachos Artemis-himnuszához és hiánypótló munka a modern kutatásban. Alapjául új kritikai apparátussal ellátott szöveg szolgál, melynek része az apparatus locorum similium is. A bevezetés a teljes kérdéskört tárgyalja, mely a költemény értelmezése szempontjából jelentős lehet: a himnusz helyét a gyűjteményben; viszonyát a többi költeményhez; a költői egységet, ezt a régóta vitatott kérdést, mely a korábbi álláspontok szintézisével látszik megoldhatónak; Artemis alakját és kultikus szerepkörét; a szöveg datálását és helyét a kulturális-történelmi környezetben, melyet kiegészít az udvari vonatkozások vizsgálata. A bevezető részt a versforma elemzése zárja. A kommentár a lehető legnagyobb teljességre törekszik, de súlypontja elsősorban a nyelvi kifejezésen és a kifinomult allúziós technikán nyugszik. A könyv célja így kettős: egyfelől a költő kapcsolatát igyekszik tisztázni irodalmi előképeivel, másfelől felfedni az olymposi máz mögött rejtőző ptolemaiosi uralkodói ideológiát.
Szent Jeromost a közvélemény leginkább a Szentírás fordítójaként tartja számon, holott irodalmi munkássága ennél sokkal kiterjedtebb. Korának (a Kr.u. 4-5. századnak) egyik legműveltebb személyisége, aki attól sem riadt vissza, hogy számos fontos teológiai kérdésben állást foglaljon, mi több, ellenfeleivel éles vitába szálljon. Ezen vitáknak lenyomata e kötet, amely hét vitairatot tartalmaz, többségük most jelent meg először magyar nyelven. Az intézet két munkatársa is részt vett a könyv megalkotásában, Takács László vállalta az oroszlánrészt, nemcsak a művek zömét ültette át magyar nyelvre, hanem a bevezetőket, a jegyzeteket és az előszót is ő alkotta. Tuhári Attila pedig az egyik nagyobb mű egyik könyvét fordította le.
BTK Művészettörténeti Intézet
2023/II:
Mikó Árpád: Régi magyar bibliofilek nyomában. An Bölcsészettudományi Kutatóközpont Művészettörténeti Intézet, Budapest, 2023.
A színes és fekete-fehér képekkel gazdagon illusztrált, közel hatszáz oldalas kettős kötet harminc tanulmánya arányosan elosztva mutatja be a magyarországi reneszánsz miniatúrafestészet és könyvkultúra történetének főbb mozzanatait.
Egyik központi témája Mátyás király legendás könyvtára, a Bibliotheca Corvina. Szerepel benne az uralkodói gyűjtemény több jelentős kódexe, betekinthetünk a könyvtár sorsának alakulásába és tudományos kutatásának története is részletesen kibontakozik előttünk. A díszesen kifestett kéziratok, a Mátyás számára készült, dúsan aranyozott bőrkötések művészettörténeti kérdései és a kódexekhez kapcsolódó filológiai problémák egyaránt szerepelnek itt.
A könyv második felében a hazai reneszánsz miniatúrafestészet és könyvkultúra Jagelló-kori és kora újkori történetének fontos művei kaptak helyet. A másik központi téma, amely a Corvina mellett az egész művön „vörös fonálként” fut végig, a díszesen kifestett címereslevelek művészettörténeti problémáinak tárgyalása. A kiindulópont a kódexek és az armálisok festett díszítésének kapcsolata a Mátyás- és a Jagelló-korban, időbeli végpontja pedig az erdélyi fejedelmek uralkodásának korszaka. A művet személy- és helynévmutatók teszik teljessé.
A kettős kötet tipográfiai megformálása méltó a tárgyához, a magyarországi reneszánsz miniatúrafestészetet és könyvkultúrát áttekintő vállalkozáshoz. A szerző közel négy évtizede foglalkozik a reneszánsz művészet kérdéseivel.
Székely Miklós: Schools and museums of modern design in Transylvania around 1900. Institute of Art History, Research Centre for the Humanities, Budapest, 2023.
The time limits of the volume are marked by a fundamentally short historical period, the two decades of the half-century history of the Austro-Hungarian Monarchy, when the economic catch-up of Transylvania and the clarification of the presence of Hungarian culture were intertwined in many cases. The memories of industrial vocational education in Transylvania bear witness to the spread of modern technologies and educational methodology and the thin border between the artisan’s and the designer's activities.
The author's museum and collection experience influenced the research methodology and determined the approach to processing. Through the analysis of artifacts, archival documents, and photographs unknown to international humanities research until now, the Hungarian political, economic, and cultural ideas related to Transylvania in the decades around 1900 are revealed. In addition to artifacts unearthed from the depths of archives and museums, in certain cases, the objects were excavated from decades of oblivion in museum and school attics. Some of the objects published in the volume come to the reader as the results of nearly a decade of exploration and rescue work.
In the architectural and artistic creations of the turn of the previous century, in addition to striving for harmony between the parts and the whole, the balance of function and decoration determined the approach of architects, industrial artists, and creative people in general. This was also the case in the art of the book of the time, the experience of which inspired the author and the graphic design studio while collaborating on the creation of this book. As a result of their joint thinking, the typography, the separation of content units and the visuality of the volume also refer to the perception of the years around 1900. The sporadically preserved objects and documents of the individual institutions rarely overlap, but they complement each other beautifully, thus the individual chapters, when read together, reflect the whole of the Transylvanian museum-school practice of the previous turn of the century.
2023/I:
Gulyás Borbála: The Art of the Calligrapher George Bocskay. Institute of Art History, Research Centre for the Humanities, Budapest, 2023.
The calligrapher George Bocskay, “scribe to the rulers” Ferdinand I and Maximilian II, was an important officer of the royal Hungarian household in Vienna. Bocskay’s oeuvre is unique in the art history of the late Renaissance in Hungary: he was the only court artist of Hungarian origin who ever served at the joint court established in Vienna after the Kingdom of Hungary was incorporated into the Habsburg Monarchy.
Bocskay created calligraphic artwork for each of the sovereigns who came to power during his time in Vienna, for Hungary’s ecclesiastical and secular elites, and for a broad cross section of its nobility.
The calligrapher produced his three manuscripts for the two Habsburg sovereigns in a period marked by the fashion for princely Kunstkammern or cabinets of curiosities, which created significant demand for unique manuscripts and distinctive book-like rarities.
András Edit: Határsértő képzelet. Kortárs művészet és kritikai elmélet Európa keleti felén. Bölcsészettudományi Kutatóközpont Művészettörténeti Intézet, Budapest, 2023.
Ha egészen röviden kellene megfogalmaznom, milyen könyv is András Edité, elsőre ez jut eszembe: szókimondó. Másodjára ezzel egészíteném ki: állást foglaló. Bárhol üsse is fel az ember, mellébeszélést, köntörfalazást, homályos célozgatást sehol nem talál. Érvelő-kifejtő-kritikai hangvételű szöveg vezeti végig az olvasót a rendszerváltást követő, egyszerre euforikus és váratlanul keserű évtizedtől - amikor "egy világ omlott össze", és az új távolról sem a legelőnyösebb arcát mutatta meg - a kétezres évek véget nem érő globális politikai, gazdasági és mentális válságáig - egészen mostani, pandémiától és a közelben zajló háborútól sújtott, nyomasztó életünkig.
Ami történt és történik velünk - és persze elsősorban a művészettel és a művészekkel -, muszáj megértenünk, és ehhez a felismerésekre vezető folyamathoz ma egy művészettörténésznek is hozzá kell tennie a magáét. András Edit műelemzéseihez, vizsgálódásaihoz a kritikai művészettörténet-írás és a kortárs történelmi elmélet módszereit alkalmazza; köteles tisztelettel, de bátran bírál és vitatkozik kollégáival. Ettől termékeny feszültség járja át az összes fejezetet.
Az a kortárs művészet, amely őt legjobban érdekli, régóta foglalkoztatja, alapvetően konceptuális karakterű, társadalmilag érzékeny, aktivista vonásoktól sem mentes, felszabadítja a képzeletet, és mindenekelőtt: bevállalós. Ez már egy harmadik jelző; és nyugodtan hozzátehetem az első kettőhöz, mert ilyen lett ez a könyv is. Ritka pillanat a hazai művészettörténet-írásban. Kezeljük értékén, és becsüljük meg.
(Andrási Gábor szerkesztő)
Árvai-Józsa Kitty et al (szerk): Látkép 2021 - Művészettörténeti tanulmányok. Bölcsészettudományi Kutatóközpont Művészettörténeti Intézet, Budapest, 2022.
A Fiatal Művészettörténészek Konferenciája (FMK) elnevezésű sorozat a 2007. évi indulása óta már egy egész művészettörténész generáció számára biztosított lehetőséget a szakmai bemutatkozásra. A 2009-es budapesti állomás újabb fontos mérföldkő volt, hiszen ekkortól vált a kezdeményezés rendszeres, váltott helyszínű tanácskozás-sorozattá. A 2015-ben Kolozsváron rendezett eseményen a szervezők jól érzékelhető generációváltásnak lehettek tanúi: ekkor jelent meg a színen a mostani konferenciák gerincét képező nemzedék, erre utal az akkori konferenciakötet címe (Képváltás) is.
A 2022-es budapesti rendezvény, amelynek előadásaiból válogattuk e kötet tanulmányait, ismét egy jelentős pillanat volt: a másfél évtizeddel korábbi ötletből, egy kolozsvári civil kezdeményezésből tudományos, kutatóintézeti tanácskozás lett. A Fiatal Művészettörténészek VIII. Konferenciája inspiráló és sokszínű esemény volt, amely lehetőséget biztosított a fiatal kutatók számára, hogy bemutathassák munkáikat, és kapcsolatokat építsenek a művészettörténet szakmai közösségével. Az itt olvasható szövegek tematikus rendezése eltér a konferencia szekcióiban meghatározott tárgyköröktől. A kötet új szempontú rendezési elve, a tanulmányok válogatása és csokorba fűzése mégis hűen tükrözi a kutatók érdeklődésének és a feltáratlan témák folyamatosan bővülő körének táguló horizontját.
Farbaky Péter - Farbakyné Deklava Lilla (szerk): A haza építőkövei - Tanulmányok a 19. századi építészet köréből Sisa József tiszteletére. Bölcsészettudományi Kutatóközpont Művészettörténeti Intézet, Budapest, 2022.
Sisa József DSc, egyetemi tanár, professor emeritus, az MTA Művészettörténeti Intézetének volt igazgatója, a magyar művészettörténet-tudomány meghatározó személyisége 2022-ben ünnepelte 70. születésnapját. Tiszteletére a Bölcsészettudományi Kutatóközpont A Haza építőkövei - Tanulmányok a 19. századi építészet köréből Sisa József tiszteletére című kötetet adta ki, negyven hazai és külföldi művészettörténész és építészettörténész szerző bevonásával. A tanulmánykötet szerkesztői, Farbakyné Deklava Lilla és Farbaky Péter a kiadványt titokban készítették, a meglepetés könyvbemutatóra 2022. december 16-án került sor a Művészettörténeti Intézetben. A kötet tanulmányai a 19. századi építészettörténet köréből származnak. Az írások felölelik a téma teljességét: a historizmus elméleti alapjaitól kezdve a korszak neves építészein és építészeti irodáin, a különféle 19. századi épülettípusokon (köz-és lakóépületek, templomok és kastélyok) és megbízóikon, valamint a műemlékvédelem problémáin és a historizmus nemzetközi összefüggésein keresztül a társművészetek, ikonográfia és az ornamentika kérdéséig.
Engraving, Plaster Cast, Photograph. Chapters from the History of Artwork Reproduction (ed: Júlia Papp) Budapest, BTK Művészettörténeti Intézet, 2021.
A Bölcsészettudományi Kutatóközpont Művészettörténeti Intézetének kiadásában jelent meg az Engraving, Plaster Cast, Photograph. Chapters from the History of Artwork Reproduction című tanulmánykötet, amelynek szerkesztője Papp Júlia, a BTK Művészettörténeti Intézet tudományos főmunkatársa. Az angol nyelvű, több mint 100 képpel illusztrált kiadvány a budapesti Evangélikus Országos Múzeumban 2020. augusztus 27-én tartott nemzetközi reprodukciótörténeti workshop előadásainak szerkesztett változatát tartalmazza. A workshop a BTK Művészettörténeti Intézete és az Evangélikus Országos Múzeum együttműködésében létrejött „Pulszky Ferencz ajándoka” Rézmetszet, gipsz, fénykép – fejezetek a műtárgymásolás történetéből című kiállítás (2020. március 26. – augusztus 26.) kísérőeseményeként került megrendezésre. A kiállítás John Brampton Philpot angol fényképész elefántcsont faragványok másolatait ábrázoló fényképsorozatának bemutatása mellett – mely „Pulszky Ferencz ajándoka”-ként 1870-ben került a Magyar Nemzeti Múzeumba – a műtárgymásolás történetének néhány fejezetébe is bepillantást engedett. A konferenciakötet hazai és külföldi szerzők által írt tanulmányainak egyik része a műtárgymásolás történetének egy-egy érdekes, különleges vagy éppen marginális fejezetét mutatja be, míg a másik része európai és hazai másolatgyűjtemények (műtárgyfényképek, gipszmásolatok) sajátosságaival, múltjával és jövőjével ismerteti meg az olvasót.
Hornyik Sándor: A szürnaturalizmus archeológiája. Budapest, BTK Művészettörténeti Intézet, 2021.
A kötet első ízben tárgyalja eszme- és kultúrtörténeti összefüggésben, monografikus igénnyel Csernus Tibor és "követői" szürnaturalistának és mágikus realistának is nevezett alkotói periódusát. Csernus nem volt igazán szürrealista, és stiláris értelemben naturalista sem, hiszen célja valójában egy modern festészeti realizmus kidolgozása volt, ami azonban látványosan belesodorta a különféle művészeti tradíciók és "nyelvek" (realizmus, naturalizmus, szürrealizmus) párhuzamos használatának problematikájába. Hasonló esztétikai és politikai feszültségek formálták a szürnaturalizmus és a mágikus realizmus látásmódját Lakner Lászlónál, Szabó Ákosnál, Gyémánt Lászlónál, Konkoly Gyulánál, Korga Györgynél, Kóka Ferencnél és Maurer Dóránál is. Ha Aby Warburg, Michael Baxandall és Georges Didi-Huberman, avagy a kritikai ikonológia felől értelmezzük ezeket az életműveket, akkor a szürnaturalizmus stiláris jellemzői esztétikai és politikai konfliktusok lenyomataként értelmezhetők. Az eklektikusnak és kaotikusnak tűnő szürnaturalista festészet a kulturális hibriditás (Mihail Bahtyin, Homi Bhabha) égisze alatt leginkább a különféle esztétikák és politikák disszonáns montázsaként érthető meg. A szürnaturalizmus intellektuális és vizuális montázsát az archeológiai érzékenységű ikonológia látásmódján keresztül egy meglehetősen komplex korszak (a sztálinista kulturális forradalomtól a hruscsovi olvadáson át a kádári szocialista szanálásig ívelően) dokumentumaiként mutatom be. A kor vizuális kultúrájának feltárása során ehhez egyrészt Foucault archeológiai módszerét alkalmaztam, másrészt felhasználtam olyan történettudományi, ismeretelméleti és esztétikai fogalmakat is, mint az Eigen-Sinn, a reziliencia, a parrhesia, a diszpozitív és a spektákulum. Összességében a kötet így nemcsak az ötvenes-hatvanas évek magyarországi művészetéről ad minden eddiginél komplexebb képet, de hozzájárul ahhoz is, hogy ez a rendkívül izgalmas korszak szervesebben épüljön be az esztétika és a politika európai és globális történeteibe.
BTK Néprajztudományi Intézet
2023/II. félév
Ament-Kovács Bence – Eitler Ágnes (szerk.): Örökségképzés, kulturális emlékezet, identitás. (Néprajztudományi Könyvtár I.) Budapest: HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Néprajztudományi Intézet. https://doi.org/10.61380/978-963-567-071-0
A kötet néprajzi esettanulmányai mintegy másfél évszázados időintervallumban vizsgálják a lokális és regionális paraszti kultúra iránt megnyilvánuló belső és külső érdeklődés jelenségeit, a saját hagyományra (tárgyi és szellemi kultúrára) való reflektálás alakzatait, a reprezentáció módozatait, a színpadra állítás különböző irányzatait és az örökségesítés kortárs folyamatait. Az írások szerzői hangsúlyt helyeznek az összetett értelmezési struktúrák mentén kirajzolódó szimbolikusan felértékelt jelenségekre, s a mögöttük meghúzódó komplex gazdasági, politikai, szociokulturális folyamatokra.
2023/I. félév
Balogh Balázs – Fülemile Ágnes: Történeti idő és jelenlét Kalotaszegen. Fejezetek egy emblematikus néprajzi táj jelképpé válásának történeti, társadalmi folyamatairól. Budapest: Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Néprajztudományi Intézet, 658 p.
Kalotaszeg a Kárpát-medence egyik leghíresebb néprajzi tája, kiemelkedően jelentős a művészeti és tudományos reprezentációja és a közgondolkodásban elfoglalt helye. A szerzők tág kontextusban láttatják azt a másfél évszázados összetett folyamatot és azokat a külső és belső tényezőket, melyek eredményeként Kalotaszeg a magyar népművészet emblematikus tájává, az „erdélyiség” esszenciájává, a magyarság képzetét felidéző szimbólummá vált. A nagy erejű „Kalotaszeg-kép” alkotóelemeinek vizsgálata mellett a könyv felvázolja a Kolozsvártól nyugatra, mintegy ötven km hosszan, több folyóvölgyben elnyúló vidék térszerkezetének és regionális identitásának alakulását, a történelmi traumák, etnikai konfliktusok kihatását a kapcsolatrendszerre és a szórványosodás jelenségeire.
Sharifian, Abolfazl – Gantuya, Batdelger – Wario, Hussein T. – Kotowski, Marcin Andrzej – Barani, Hossein – Manzano, Pablo – Kratli, Saverio – Babai, Dániel – Biró, Marianna – Sáfián, László – Erdenetsogt, Jigjidsüren – Qabel, Qorban Mohammad – Molnár, Zsolt: Global principles in local traditional knowledge. A review of forage plant-livestock-herder interactions. Journal of Environmental Management 328. Paper: 116966. https://doi.org/10.1016/j.jenvman.2022.116966
An understanding of traditional ecological knowledge systems is increasingly acknowledged as a means of helping to develop global, regional and national, but locally relevant policies. Pastoralists often use lands that are unsuitable for crops due to biophysical and climatic extremities and variabilities. Forage plants of pastures are utilized by herding communities by applying locally relevant multigenerational knowledge. We analyzed the forage-related knowledge of pastoralists and herders by reviewing scientific papers and video documentaries on forage plants and indicators, their use in land management, and plant-livestock interactions.
2022.
Borsos, Balázs – Cseh, Fruzsina – Mészáros Csaba (eds.): Reckoning and Framing. Current Status and Future Prospects of Hungarian Ethnography in the 21st Century. Münster – New York: Waxmann Verlag Gmbh, 366 p.
It is necessary for every discipline to take stock of its own current state every 20-30 years. Such review helps determine the discipline’s path and tasks for the coming decades, and it also facilitates reflection upon the changes and challenges of the scientific and non-scientific world around it. For this purpose, the Committee of Ethnography of the Hungarian Academy of Sciences organized a series of conferences on the current state and the future of ethnography between 2018 and 2020. Those papers of international interest have been translated and are presented in this volume.
Vargyas Gábor: A megértés édes öröme. Terepmunka, politika, etika a Közép-vietnámi Felföldön. Budapest: ELKH Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Néprajztudományi Intézet – PTE BTK Néprajz-Kulturális Antropológia Tanszék, L’Harmattan Kiadó, 438 p. http://real.mtak.hu/id/eprint/153809
Jelen kötet a szerző elmúlt másfél évtizedben publikált írásaiból ad válogatást. Érdeklődése fókuszában immár évtizedek óta egy délkelet-ázsiai hegyi törzs, a vietnámi brúk állnak, akik között két évet meghaladó néprajzi/kulturális antropológiai terepmunkát végzett 1985-1989 között és 2007-ben.
Az írások három téma köré csoportosulnak. Egy részükben etnohistóriai/történeti etnográfiai témákat tárgyal, a brúk és az őket körülvevő geopolitikai térség történelmének különböző kérdéseit, az államalkotó népek és a perifériájukon élő törzsi kultúrák kapcsolatát, a brúk identitásának, történelmi emlékezetének kérdéseit.
Balogh Balázs (főszerk.), Ispán Ágota – Magyar Zoltán (szerk.), Turai Tünde (vendégszerk.): Ethno-Lore. A HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont Néprajztudományi Intézetének évkönyve XL. Társadalmi és kulturális reziliencia a Kárpát-medencében. 424 p. https://doi.org/10.58449/EL.2023.00
A HUN-REN BTK Néprajztudományi Intézet évkönyvének negyvenedik kötetében olvasható tanulmányok komplex társadalmi, gazdasági és kulturális folyamatokat vizsgálnak főként jelenkori, ám a történeti perspektívát is figyelembe vevő kutatások alapján.
A Társadalmi és kulturális reziliencia a Kárpát-medencében című, az ELKH által támogatott projekthez kapcsolódó tanulmányok kérdésfelvetése elsősorban arra irányult, hogy a közösségek miként képesek megbirkózni a külső sokkhatásokkal, hogyan tudnak kilábalni belőlük vagy éppen alkalmazkodni hozzájuk – megtartva az identitásukat.
Balogh Balázs (főszerk.), Ispán Ágota Lídia – Magyar Zoltán (szerk.), Fülemile Ágnes –Ament-Kovács Bence (vendégszerk.): Ethno-Lore XXXVII. Közösség, hagyományértelmezés, interakció és változás. Budapest: Bölcsészettudományi Kutatóközpont Néprajztudományi Intézet, 2020.
A kötet a BTK Néprajztudományi Intézet 2020. évi, a Közösség, hagyományértelmezés, interakció és változás címen megjelent, szám szerint a XXXVII., Paládi-Kovács Attila akadémikusnak, a BTK Néprajztudományi Intézet professor emeritusának tiszteletére szerkesztett évkönyve. Tematikája Paládi tanár úr kutatási témáihoz igazodott, ám a tanulmányok nézőpontja szűkebb értelemben – a szerkesztést végző Történeti Néprajzi Osztály érdeklődésének, és az ünnepelt kutatásainak megfelelően – hangsúlyosan történeti.
A lapszám intézeti szerzői: Babai Dániel, Balogh Balázs, Báti Anikó, Borsos Balázs, Cseh Fruzsina, Domokos Mariann, Fülemile Ágnes, Győrfy Eszter, Iancu Laura, Kovács Bence, Landgraf Ildikó, Magyar Zoltán, Mészáros Csaba, Mikos Éva, Sántha István, Somfai Kara Dávid, Tomisa Ilona, Várkonyi-Nickel Réka.
Az MTA Néprajztudományi Bizottsága szervezésében 2018 és 2020 között a szembenézés jegyében öt konferencia került megrendezésre a néprajztudomány helyzetéről és jövőjéről. A viták során elsősorban a közgyűjtemények és az oktatás ügyére, az alapkutatás és az alkalmazott kutatás összefüggéseire, a kortárs jelenségek vizsgálatára, valamint a kulturális örökség helyzetére került a hangsúly, de releváns kérdést jelentett szakunk társtudományokkal (például történettudomány, irodalomtudomány, nyelvtudomány, szociológia stb.) kapcsolatos helyzetének újra-meghatározása is. E konferenciák előadásainak tanulmánnyá formált változataiból tesz közzé válogatást a Summa Ethnographica 3. kötete „Számvetés és tervezés. A néprajztudomány helyzete és jövője a 21. században” címmel. A kötet szerkesztői a BTK Néprajztudományi Intézetének munkatársai: Cseh Fruzsina, Mészáros Csaba és Borsos Balázs voltak.
BTK Régészeti Intézet
2023/II. félév
Dániel Gerber, Bea Szeifert, Orsolya Székely, Balázs Egyed, Balázs Gyuris, Julia I Giblin, Anikó Horváth, Kitti Köhler, Gabriella Kulcsár, Ágnes Kustár, István Major, Mihály Molnár, László Palcsu, Vajk Szeverényi, Szilvia Fábián, Balázs Gusztáv Mende, Mária Bondár, Eszter Ari, Viktória Kiss, Anna Szécsényi-Nagy: Interdisciplinary Analyses of Bronze Age Communities from Western Hungary Reveal Complex Population Histories. Molecular Biology and Evolution, Volume 40, Issue 9, September 2023, msad182, https://doi.org/10.1093/molbev/msad182
Balatonkeresztúr határában a 2003–2004-ben zajló, az M7-es autópálya nyomvonalához kapcsolódó ásatások során feltárt többkorszakos lelőhelyen bronzkorra keltezhető sírok is előkerültek. A HUN-REN BTK Régészeti Intézetében működő Lendület Mobilitás Kutatócsoport kutatási programjával együttműködésben a fellelt sírok emberi maradványait genetikai vizsgálatnak vetették alá a HUN-REN BTK Archeogenomikai Intézet kutatói. A teljes genetikai állományt felölelő vizsgálatok elsődleges célja a csaknem ezeréves időtávlatban lezajlott népességtörténeti események feltárása volt. A populációgenetikai eredmények mellett a publikáció számos módszertani újítást is tartalmaz, többek között a genetikai betegségek kutatását is a kérdéses csoportokban.
Kolláth, Ágnes: Typology and Chronology of Early Modern Pottery in Buda. Budapest: HUN-REN BTK Régészeti Intézet, Archaeolingua Kiadó. Keménytáblás, 344 oldal, színes illusztrációkkal. ISBN 978-615-5766-65-7
Buda, a középkori Magyar Királyság fővárosa, miután 1541-ben I. Szulejmán török szultán csapatai elfoglalták, egy nyugati típusú királyság központjából egycsapásra egy keleti birodalom határerődjévé vált, s az is maradt, egészen 1686-os visszafoglalásáig. Sajátos helyzete a kor két meghatározó nagyhatalmának és kultúrkörének ütközőzónájában, egy olyan időszakban, mely maga is átmenetinek tekinthető a középkor és az ipari forradalom között, megmutatkozik régészeti leletanyagának sokszínűségében is. Jelen kötet a budai várnegyed egyik legjobban kutatott területéről származó, zárt leletegyüttesek segítségével elemzi a korszak kerámiáját. A munka csaknem száz, egymástól gyakran gyökeresen különböző edénytípust vonultat fel, melyek között helyi eredetű, Európa nyugatibb részeiről származó, balkáni és oszmán hétköznapi áruk, keleti és nyugati luxuskerámiák egyaránt megtalálhatók. Bemutatja azok kutatástörténetét, technikai jellemzőit, kulturális kapcsolatait és kronológiáját. A szöveges leírások a kötet végén minden típushoz könnyen kereshető, színes illusztrációkkal és a téma egyik legkiterjedtebb bibliográfiájával egészülnek ki.
2023/I. félév
Bartosiewicz, László – Daróczi-Szabó, Márta – Gál, Erika: A dog's life: interpreting Migration Period dog burials from Hungary. Anthropozoologica 58(2), 9-22, (10 February 2023). https://doi.org/10.5252/anthropozoologica2023v58a2
A civilizáció története során az összes háziállat közül a kutyák alakították ki a legszorosabb köteléket az emberrel. A strukturált depozitumokból feltárt teljes kutyacsontvázak, kronológiai hovatartozásuktól függetlenül, az egyedek számos biológiai tulajdonságára utalhatnak. Általában lehetséges az életkoruk és a nemük megállapítása, sőt akár a kórtörténetük is rekonstruálható. A tanulmány öt népvándorláskori (Kr. u. 5–6. század) lelőhely tömör áttekintése Nyugat-Magyarországról, a római Pannonia provincia egykori területéről. A temetkezések példák arra, hogy a kutyákat különböző körülmények között más-más állattal (ló, hiúz) és emberekkel együtt temették el. A multidiszciplináris adatok integrálása a 13 egyed morfotípusának és valószínűsíthető szociokulturális státuszának rekonstruálásakor kimutatta, hogy mind a késő antik, mind a mai mércével mérve szokatlanul nagyméretű kutyák voltak jelen az emberi temetkezésekben. A langobard kori kutyák termete ebben a kontextusban az eltemetett személy magas társadalmi helyzetére is utalhatott.
Oross, Krisztián – Jakucs, János – Marton, Tibor – Gál, Erika – Whittle, Alasdair: Pioneers, carpenters, outsiders: radiocarbon dating of early farmers in western Hungary. In: Marić, Miroslav – Bulatović, Jelena – Marković, Nemanja (eds) Relatively Absolute : Relative and Absolute Chronologies in the Neolithic of Southeast Europe. Belgrade, Szerbia : Serbian Academy of Sciences and Arts Institute for Balkan Studies (2023) 165 p. pp. 135–158., 24 p. ISBN 978-86-7179-122-9
A Balaton és a Dráva közötti dél-dunántúli terület újkőkori régészeti kutatása az elmúlt 20 év során kiemelt figyelmet kapott a HUN-REN BTK Régészeti Intézetben (korábban MTA Régészeti Intézet). Számos kutatási projekt során több száz AMS radiokarbon mérés készült. A Times of Their Lives című ERC Advanced Grant fő feladata a radiokarbon kronológia kereteinek megállapítása volt, a későbbiekben a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal és más intézmények által finanszírozott kutatási projektek sora is lényeges adatokkal gazdagította az adatbázisokat. A tanulmány a Kr. e. 6. évezredre, így a neolitikum kialakulására és megszilárdulására összpontosít a régióban. A Bayes-féle statisztikai modellezésen alapuló radiokarbonos kormeghatározó programok a regionális településrendszer fejlődéséről és sűrűségéről is lényeges információt szolgáltatnak.
2022.
Benkő Elek – Berta Adrián – Bondár Mária (szerk.): Magyarország Régészeti Topográfiája 12. Hódmezővásárhely északi határa. Budapest: Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézet – Archaeolingua, 2022. Táblakötés, 716 oldal, színes és fekete-fehér illusztrációkkal. ISBN 978-615-5766-58-9.
http://real.mtak.hu/165880/1/Moregeszetitopografia_12.pdf
A HUN-REN BTK Régészeti Intézet (korábban MTA Régészeti Intézet) megalapítása óta kiemelt feladatának tekinti a Magyarország Régészeti Topográfiája című sorozat köteteinek összeállítását és közzétételét; 1966–2012 között 11 kötet jelent meg. Az elmúlt évtizedben többször megváltozott az örökségvédelmi intézményhálózat és a jogi háttér, felgyorsult a nagyberuházások üteme, sokat fejlődött a régészeti célú térinformatika és a terepi eszköztár, ami a topográfiai kutatás módszertanának és publikációs gyakorlatának a korszerűsítését is felvetette. Jelen kötet az ország második legnagyobb területű közigazgatási egységének számító Hódmezővásárhely északi határát tekinti át, alapozva korábbi, egyetemi szakdolgozatok terepi munkáira és a terület új bejárására, melynek során korszerű eszközökkel és térstatisztikai módszerekkel olyan megközelítést sikerült kidolgozni, amely nemcsak a régészeti és településtörténeti kutatáshoz kínál megbízható adatokat, hanem a korábbiaknál jóval pontosabban határozza meg a lelőhelyek intenzitását és kiterjedését, ezzel segítve a mindenkori beruházások előzetes tervezését. A topográfiai szócikkeket külön értékelő tanulmányok egészítik ki a BTK Régészeti Intézet és az együttműködő Csongrád-Csanád megyei intézmények – SZTE Régészeti Tanszék, Móra Ferenc Múzeum, Tornyai János Múzeum és a megyei Kormányhivatal – munkatársai, valamint további felkért szerzők tollából. A kötet digitális háttere az adatok visszakeresését és különböző szempontú lekérdezését is lehetővé teszi.
Szőke Béla Miklós: Zalavár-Rezes. Gräberfeld und Siedlungsreste aus dem frühen Mittelalter. Mosaburg/Zalavár 2. Budapest: Eötvös Loránd Kutatási Hálózat, Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézet, Magyar Nemzeti Múzeum, Martin Opitz Kiadó, 2023. Keménytáblás, 431 oldal, színes és fekete-fehér illusztrációkkal. ISBN 978-615-6388-40-7
https://www.academia.edu/106470058/B
Az Avar Kaganátus 9. század eleji összeomlása után a Dunántúlon alakult ki a Karoling Birodalom legkeletibb tartománya, Pannonia. 838/840-től Privina és fia, Chezil az Alsó-Zala-völgyben (Délnyugat-Magyarország) fekvő Zalavár-Várszigeten alakította ki uralmi területét Mosaburg székhellyel, amely fokozatosan a tartomány egyházi és közigazgatási központjává vált. A zalavár-várszigeti fő vártól északra fekszik egy különböző nagyságú, többé-kevésbé összefüggő homokdombokból álló szigetcsoport, a suburbium, ahol főként a mosaburgi település-agglomerációt kiszolgáló közösségek éltek. Ennek egy részét, Zalavár-Rezes 12 300 m² nagyságú területét Cs. Sós Ágnes tárta fel 1961 és 1989 között. A lelőhely-részlet egy Karoling-kori temetkezési hely 205 sírját, valamint egy Karoling- és egy kora Árpád-kori település összesen 128 telepobjektumát rejtette. Az ezen ásatások eredményeit bemutató kötet a Mosaburg/Zalavár könyvsorozat 2. köteteként, az NKFIH, az Árpád-ház Program, valamint az ELKH támogatásával jelent meg.
Bollók Ádám: Az arany évszázada. Az Avar Kaganátus felemelkedése és tündöklése a Kárpát-medencében. Hereditas Archaeologica Hungariae 4. Budapest: Archaeolingua - Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézet, Eötvös Loránd Kutatási Hálózat
A kötet az 550-es években Ázsiából a kelet-európai sztyeppevidékre, majd onnan a következő évtized végén a Kárpát-medencébe érkezett avarok kaganátusának felemelkedését és sikeres évtizedeit mutatja be történeti és régészeti forrásokra támaszkodva. Célja azoknak a történeti körülményeknek és folyamatoknak a feltárása, amelyek egy, a belső-ázsiai türkök elől menekülő nomád közösség kelet-közép-európai birodalomépítéséhez vezettek, és amelyek így meghatározták a Kárpát-medencei avar uralom első harmadának történéseit. A gazdagon illusztrált kötet a szélesebb olvasóközönséghez is szólva azt is megkísérli bemutatni, hogy e történeti folyamatok vizsgálata során hogyan nyerhetünk részletes adatokat a régészeti leletek különféle szempontú vizsgálatával.
Benkő Elek – Zatykó Csilla (Szerk.): A Kárpát-medence környezettörténete a középkorban és a kora újkorban. Budapest: Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézet – Archaeolingua, 2021.
A Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézetében folytatott középkori környezettörténeti kutatás legújabb eredményeit bemutató kötet annak legfontosabb Kárpát-medencei témáit érinti és a magyar honfoglalás előzményeitől a kora újkorig terjedő időszakot öleli fel. A tanulmányok a klímatörténet, az erdő- és vízgazdálkodás, a gabonatermesztés és állattartás, valamint a mindezzel összefüggő regionális folyamatok kérdéseivel foglalkoznak. A magaslati üledékgyűjtők helyett inkább a középkori települések közelében kijelölt kutatási helyszínek környezettörténeti feldolgozása az érintett tudományágak szoros együttműködésére és részletes történeti-régészeti elemzésére épült.
BTK Történettudományi Intézet
2023/II. félév
Oborni Teréz (szerk.) Magyarország történeti atlasza 1526–1711. Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Budapest, 2023.
A nagyszabású kiadványban a térképek nem illusztrációs céllal készültek, hanem a tanulmányok szövegeinek abszolút egyenrangú társai, szerves részei. A több mint harminc rangos történész szerző írása két időrendi (1526–1606, 1606–1711) és azon belül négy tematikai egységre (Hadtörténet; Polgári-katonai-egyházi igazgatás; Gazdaság; Kultúra, oktatás, demográfia, etnikum, felekezet) oszlik. Mellettük összesen 180, az adott témakör jelentőségéhez, jellegéhez igazodó méretű térképet vehetnek kézbe az érdeklődők. A kötet különlegessége, hogy a magyarázó szövegek rövidebb terjedelme ellenére mégis olyan informatív hátteret nyújt, amely tényleges segítséget ad a különböző előképzettségű és érdeklődésű olvasók számára a meglehetősen komplex információanyagot közlő térképek értelmezéséhez. A legfontosabb évszámok és személynevek pontos közlése mellett az is fontos szempontot jelentett, hogy a térképre vetített adatok értelmezése során a legújabb kutatási eredményeket is bemutassák.
Weisz Boglárka (szerk.) Magyar Királyság történeti kronológiája 997–1526 I-II. Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Budapest, 2023.
A kötetben kronologikus sorrendben találhatók meg a Magyar Királyság uralkodóinak magánéletéhez (születés, házasság, gyermekek, halál stb.), a dinasztiák kapcsolattörténetéhez (királytalálkozó, örökösödési szerződés stb.), a politikatörténethez (országgyűlés, törvényhozás, városprivilégiumok), a külkapcsolatokhoz (követjárás, szövetség) és katonai eseményekhez (egy-egy hadjárat főbb mozzanatai, fegyverszünet, békekötés) kötődő adatok. A magyar történelemre vonatkozó dátumokhoz elsősorban forrás-, másodsorban szakirodalmi jegyzetek tartoznak, melyek kiindulópontot is jelenthetnek a további vizsgálódások számára. A forrásfeltárásnak köszönhetően a korábban megjelent kronológiák adatsorához képest jelentős bővítésre nyílt lehetőség, több esetben pedig az eddig megjelent hibás dátumok javítására került sor. A kötet a történészek mellett többek között a régészek, művészettörténészek, numizmatikusok, valamint a szakmai közönségen túl a legújabb kutatási eredményeket megismerni vágyók érdeklődésére is számot tarthat. A középiskolai és az egyetemi oktatásban pedig haszonnal forgathatják az oktatók, tanárok és diákok egyaránt.
2023/I. félév
Pálffy Géza (szerk.): A Szent Korona magyarországi kalandjai (1301-2001). Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Budapest, 2023.
A „Lendület” Szent Korona Kutatócsoport 2018-ban önálló kiadványban mutatta be a magyar korona 1205 és 1978 közötti tizenegy ismert külföldi útját és hazatérését. Legfőbb nemzeti kincsünk azonban nemcsak külföldön élt át megpróbáltatásokat, hanem a mindenkori Magyarország területén is. Mivel a magyar történetírás és koronakutatás ezeket sem tárta fel teljességgel, jelen kötet ennek az adósságnak a pótlására vállalkozik: koronánk 1301 és 2001 közötti legkiemelkedőbb hazai „kalandjait” tizenegy tanulmányban mutatja be. Kalandok alatt elsősorban (polgár)háborúk alatti menekítéseket, országjárásokat és különleges őrzőhelyeket, a modern korban egyre gyakoribb rendkívüli és ünnepélyes közszemléket, valamint ládafeltöréseket és -elásásokat értünk. Az izgalmas újdonságokat a friss kutatások mellett közel háromszáz illusztráció és színes térkép segítségével ismerheti meg az olvasó. E könyv mindenkinek ajánlható, aki érdeklődik a magyar Szent Korona világviszonylatban is páratlan históriája iránt.
Szentpéteri József (szerk.) Psalmus Hungaricus I-III. – A Hungarian Cultural History. Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Budapest, 2023.
A nagyszabású, háromkötetes, angol nyelvű mű a teljes magyar művelődés történetét tekinti át. A magyar tudomány páratlan összefogásával készült, gazdagon illusztrált kiadvány nagymértékben hozzájárulhat az ország és a magyar kultúra külföldi megjelenítéséhez és népszerűsítéséhez. A magyar művelődés történetét áttekintő hasonló művek korábban is készültek már, azonban a Psalmus Hungaricus koncepciójában és részletességében is eltér minden eddigi vállalkozástól. A 72 szerző által írt könyv szövegét összesen 22 intézmény – zömmel országos és megyei múzeumok, képtárak – gyűjteményeiből válogatott 1170 kép, helynév- és személynévmutató, valamint unikálisnak mondható, 100 térképet tartalmazó atlasz és ajánlott irodalom egészíti ki.
2022.
Kecskés D. Gusztáv-Scheibner Tamás (szerk.): Egy világraszóló történet - Az 1956-os magyar menekültválság története. Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Budapest, 2022.
Az 1956-os forradalom leverése mintegy 200 ezer fős menekülthullámot indított el Magyarországról Ausztria, majd Jugoszlávia felé. A menekültek változatos tömeget alkottak: középiskolai diákok, egyedülálló férfiak és nők, nagycsaládosok, forradalmárok és a rendszerben csalódottak, arisztokrata raktárosok és helyüket nem lelő munkások, kereskedők, egyetemi professzorok és éjszakás nővérek egyaránt útra keltek. Legtöbbjük sohasem járt korábban Nyugaton, a nagy ismeretlen felé vették az irányt, szemük előtt egy csillogó Amerika távoli képzete lebegett. Bár sok ezren visszatértek, többségük új otthonra lelt - ha nem is a vágyott Amerikában, a világ valamely egyéb zugában, sokszor több országot is megjárva. Hogyan sikerült boldogulniuk? Miként fogadták őket a határ túloldalán és milyen lehetőségeik voltak? Kik, mivel és hogyan segítették a beilleszkedésüket? Milyen távlati hatásai voltak a magyar menekültválságnak és nagy nemzetközi összefogással történt megoldásának? A történettudomány legfrissebb eredményeit felhasználva ez a felsőoktatásban is hasznosítható kézikönyv rendszerezett, átfogó képet kíván adni mindezekről a kérdésekről.
Molnár Antal: Die Formelsammlungen der Franziskaner-Observanten in Ungarn (cs. 1450–1554). Frati editori di Quaracchi, Róma, 2022. (Analecta Franciscana, XIX. Nova Series, Documenta et Studia, 7.)
A kiadvány a magyarországi obszerváns ferences vikária, majd 1517-től provincia 16. század első felében összeállított formuláskönyveinek, pontosabban két teljes formuláskönyvnek és két kisebb formulagyűjteménynek, összesen 878 iratnak a kiadását tartalmazza. A kötetben közzétett dokumentációval egy korábban teljesen ismeretlen magyarországi írásbeli kultúra lép ki a feledés homályából. Emellett a ferences rend egyetemes jellege miatt a formuláskönyvek a nemzetközi kutatás számára is elsőrendűen felhasználható, komparatív feldolgozásra kitűnően alkalmas anyagot nyújtanak. A 16. század első évtizedeinek talán legnagyobb művelődéstörténeti jelentőségű magyarországi intézményének mindennapjait, a túlélés érdekében kifejtett erőfeszítéseit ismerjük meg első kézből, saját belső dokumentációjának tükrében.
Ablonczy Balázs (szerk.): Úton – Menekülés, mobilitás, integráció Közép-Európában és Magyarországon az első világháború után. Budapest: BTK Történettudományi Intézet, 2020.
A kötet az első kísérlet arra, hogy összegezze a magyar történettudomány kutatásainak jelen állását az első világháború és a Trianon utáni menekültkérdéssel kapcsolatban. A kötetben foglalt tanulmányok számos oldalról igyekeznek megvilágítani ezt a fontos és fájdalmas kérdéskört: az 1918 és 1924 között Magyarországra menekült 400-500 ezer ember történetének megismertetésében nem hiányozhat a közép-európai kitekintés, az utódállamok állampolgársági politikáinak vizsgálata, az intézményi, állami döntési mechanizmusok bemutatása, a probléma demográfiai oldala és az egyéni életpályák felvillantása. A kötet tíz tanulmánya kitér a korszak társadalmi mozgásainak egy eddig elhanyagolt mozzanatára, a húszas évek első felében kezdeményezett, csaknem hatvanezer embert érintő nyugat-európai gyermekvonatok ügyére is. A menekülés és az integráció, a mobilitás problémája az első világégés utáni magyar történelem egyik kulcskérdése, és a 20. század története is alig érthető meg az elszakított területekről érkező egyének és csoportok története nélkül.
Weisz Boglárka: Markets and Staples in the Medieval Hungarian Kingdom. (Arpadiana 1.) Budapest: BTK Történettudományi Intézet, 2020.
This book discusses medieval markets and depots, places of commercial activity in the Kingdom of Hungary, and their many interactions, and how they developed and changed over time. The system went through many changes as new demands arose over the centuries, but permanence and characteristic feature. In the early Kingdom of Hungary only the king could hold markets, but clerical and secular landowners gradually aquired market rights in later times. The only prerogative retained by the king was the power to grant a franchise for a market. Kings may have created the institutional basis for trade, but markets followed their own course of development in the way operated.
BTK Zenetudományi Intézet
2023/II. félév
Ignácz Ádám (szerk.): Translation, Adaptation, and Intertextuality in Hungarian Popular Music. Berlin: Peter Lang, 2023.
A kötet a fordítás, az adaptáció és az intertextualitás kérdéseinek átfogó vizsgálatára vállalkozik a 20. századi magyar populáris zene területén. Az államszocializmus időszakára összpontosítva a tanulmányok szerzői különféle példákat hoznak fel arra, hogy zenészek – hivatásosok és amatőrök egyaránt – hogyan kölcsönöztek dalokat távoli időkből és helyekről, megújított politikai, technológiai és esztétikai környezetben találva újra. Az esettanulmányok a Magyarországon fontos szerepet játszó műfajok és stílusok széles skálájával foglalkoznak, mint például az operett, a protest-dal, a folk, a jazz, a pop és a rock. A magyar tapasztalatokat regionális kontextusba helyezve a gyűjtemény a környező országok zenei színtereibe is bepillantást enged az egykori keleti blokk Beatles-adaptációiról szóló nagyszabású összehasonlító tanulmány révén.
Brauer-Benke József: Hangszerek és ideológiák: Ősi, népi, nemzeti és multikulturális hangszerek. Budapest: Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Zenetudományi Intézet, 2023.
A néprajzkutató-hangszertörténész monográfiája a hangszereknek a múlt és a jelen különféle ideológiáiban betöltött szerepét, szimbolikus jelentéseinek történetét vizsgálja. A népi és ehhez kapcsolódóan az ősi, illetve a nemzeti jelzők szinonim használata a reformkorban terjedt el, amikor a kialakuló nemzetállamok kultúrpolitikája mintegy szakralizálta az ,,őseredetinek” vélt népi kultúrát. A történetileg kialakult – és még inkább a mesterségesen kialakított – nemzetállamok a jogfolytonosságukat igazolandó minél régebbi, vagyis ősi kulturális örökséget igyekeznek felmutatni. Ebből következően a népi sokezer éves, vagyis ősi, és így alkalmas arra, hogy nemzeti is legyen. Nemcsak a nacionalizmusnak – vagy újabb formájában a globalizmus ellenében kialakult etnicizmusnak – vannak szimbolikus hangszerei, hanem az elsősorban észak-amerikai és nyugat-európai hátterű újabb ideológia, a multikulturalizmus is megtalálta a maga szimbolikus hangszereit a távoli népek ősi vagy annak vélt hangszerei között. A nemzeti hangszerek szimbolikájához hasonlóan a multikulturális hangszerek is pszichológiai és kulturális határjelzőkként funkcionálnak: egyszerre fejezik ki az összetartozást, valamint a másoktól való elkülönülést. Mivel a szimbólumok nemcsak a közös múltból, hanem a jelenből is származhatnak, így a multikulturális hangszerek – a nemzeti hangszerekhez hasonlóan – politikai állásfoglalás szimbólumává is válhatnak.
2023/I. félév
Fügedi János: Signs of Dance. Budapest: Institute for Musicology, HUN-REN Research Centre for the Humanities – L’Harmattan Publisher Hungary, 2023.
Az angol nyelvű kötet a Kárpát-medence táncain, elsősorban a magyar néptáncokon keresztül mutatja be a Lábán-féle kinetografikus tánclejegyzés rendszerét. A szerző célja, hogy egy ma is gyakorolt hagyományos tánckultúra sajátos mozdulatjellemzőinek elemzésére szolgáló módszert fogalmazzon meg. Példáinak forrása a HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézet Néptánc Archívumának filmgyűjteménye; a közölt motívumok szinte mindegyike e filmekről készített tánclejegyzésekből származó részlet.
A könyv nemzetközileg is egyedülálló része a jegyzetapparátusa. A „Notes” fejezet bemutatja a könyvben említett valamennyi notációs elmélet, jel és szabály eredetét, így a rendszer reprezentációjának második rétegeként történetileg tárja fel a rendszer fejlesztésének szinte évszázados háttérmunkáját, és kritikailag veti össze a táncmozdulatok elemzésének számos szemléletét. A rendszerreprezentáción túl a kötetnek ugyancsak célja a kinetográfia mint élő, dinamikus rendszer átadása, amelyet folyamatosan hozzá kell igazítani a változó táncstílusokhoz és -technikákhoz, valamint a tánc- és neveléstudomány fejlődéséhez. A könyv a táncfolklorisztika azon személetét követi, amely szerint kinetografikus táncnotáció használata nélkül nem lehetséges a tánctudomány önálló diszciplínájának a létrehozása.
Dalos Anna – Kerékfy Márton – Heidy Zimmermann: Ligeti-labirintus. Barangolások Ligeti György életművében. Budapest: Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Zenetudományi Intézet, 2023. (angol és német nyelvű kiadás: Mainz: Schott Music, 2023)
Ligeti György születésének századik évfordulóját a BTK Zenetudományi Intézet és a zeneszerző hagyatékát őrző bázeli Paul Sacher Alapítvány közös kiállítással ünnepelte. A nagyszabású kiállítás teljes anyagát felölelő, reprezentatív kiadvány, amely angol, magyar és német nyelven egyaránt megjelent, s amely a kutatóközösség és a Ligeti életműve iránt érdeklődő nagyközönség számára eddig ismeretlen dokumentumok sokaságával, azok értelmezésével, valamint összefoglaló jellegű bevezető tanulmányokkal ismerteti a 20. század második fele egyik legnagyobb hatású komponistájának életútját, kilenc tematikus fejezetben mutatja be a zeneszerző páratlanul gazdag alkotói világát. A kiállítási katalógus címében szereplő „labirintus” szó Ligeti saját zeneszerzői hitvallására hivatkozik. Mint írta: „műről műre tapogatózom előre, különböző irányokban, mint egy vak a labirintusban.” A kiadvány ebben a labirintusban segíti eligazodni az olvasót.
2022.
Czagány Zsuzsa – Sarbak Gábor (szerk.): Cantuale Paulinorum s. XVI.: Zene- és nyelvtörténeti tanulmányok a Częstochowai pálos kantuáléról. Resonemus pariter. Műhelytanulmányok a középkori zenetörténethez 3. Budapest: Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Zenetudományi Intézet – Magyar Pálos Rend, 2022.
A kötetben összegyűjtött hat tanulmány egy, a 16. század elején feltehetően egy észak-magyarországi pálos kolostor szkriptóriumában készült, később a lengyelországi Jasna Góra, a częstochowai Mons Clarus kolostorába került énekeskönyvet vizsgál. A mindennapos liturgikus használat során többször kiegészített, végigkottázott Częstochowai pálos kantuále mind a késő középkori és kora újkori Magyarország zenetörténetének, mind – a benne lejegyzett magyar nyelvű imádság révén – a nyelvtörténeti kutatásnak fontos és nélkülözhetetlen forrása. Az egyes tanulmányok vizsgálják a kódex repertoárját, azon belül külön a Hymnariumot és a Tonariust, a kódex zenei lejegyzését, illetve kitekintenek a pálos renden belül megvalósuló magyar-lengyel kapcsolatokra. A kötet a BTK ZTI Régi Zenetörténeti Osztály és az ELKH–OSZK Fragmenta et Codices Kutatócsoport együttműködésében jött létre.
Somfai László – Németh Zsombor (közreadók): Bartók Béla: 1-6. vonósnégyes. Bartók Béla zeneműveinek kritikai összkiadása 29. München: Henle Verlag – Budapest: Editio Musica Budapest, 2022.
Bartók Béla 1908 és 1940 között íródott hat vonósnégyese e műfaj mérföldkövei közé tartozik a 20. században. Somfai László, a kiváló Bartók-tudós, aki Németh Zsomborral együtt e műveket közreadja a Bartók Összkiadásban, a kvartettekkel való élethosszig tartó foglalkozás eredményeit mutatja be. A zeneszerző autográfjain, másolatokon, első kiadásokon kívül a barátokkal, kiadókkal és hivatásos zenészekkel folytatott levelezést is alaposan átvizsgálták a művek kiadásával és megértésével kapcsolatos információk tekintetében. A most először tudományos igénnyel szerkesztett kottaszöveghez fűzött számos lábjegyzet kitér a művek előadási vagy hagyományozódási változataira. A kompozíciók keletkezésével, forrásaival, korai előadásaival és recepciójával foglalkozó bevezető mellett a „Kottaírás és előadás” című terjedelmes fejezet a zenei interpretáció gyakorlati kérdéséről ad tájékoztatást a tempóváltozatoktól a különleges Bartók-pizzicato megvalósításáig.
Ferenczi Ilona: A bölcsesség kezdete az Úr félelme. Magyar nyelvű antifónák 16–17. századi kéziratokban és nyomtatványokban, énekeskönyvekben és graduálokban
A Régi Magyar Dallamok Tára első kötetébe (1958) Csomasz Tóth Kálmán csak azokat a magyar nyelvű liturgikus tételeket vette fel, amelyek a további századok gyülekezeti énekeskönyveiben is megjelentek. A dallamtárból ily módon kimaradt a magyarra fordított gregorián eredetű tételek többsége, és csak másfél tucat gyülekezeti énekké vált himnusz, valamint nyolc antifóna kapott helyet benne. Ennek következtében az antifóna-repertoárnak csak kis töredéke vált ismertté. A magyar nyelvű antifónák összkiadásával ezt a hiányt szeretnénk pótolni.
A magyar nyelvű gregorián olyan alapvető tulajdonságokat hordoz, amelyeket mindenekelőtt latin nyelvű ősétől örökölt: egyszerűség, objektivitás, tisztaság. Több évszázad elmúltával is vannak olyanok, akik ezeket a tulajdonságokat értékelni és alkalmazni tudják. Hiszen anyanyelven továbbítják a kereszténység évezredes gazdag himnuszkincsét, valamint a legegyszerűbb zenei eszközökkel szabályozzák a hálaadásra buzdító, a könyörgő és a sokféle élethelyzetre választ adó imádságokat, a bibliai zsoltárokat. A magyar nyelvű antifónák zenei keretbe foglalják a bibliai szakaszokból levont tanulságokat, a gyermekkortól fogva szívesen idézett memoriter igéket, az ún. aranymondásokat. Az antifónák összkiadásával éppen ezeknek az aranymondásoknak egyszerű zenei megfogalmazását kapja kézbe az olvasó.
Amerre én járok. Tanulmányok a 70 éves Pávai István tiszteletére. Szerk. Lipták Dániel, Richter Pál, Salamon Soma
A Pávai István népzenekutató 70. születésnapja alkalmából készült ünnepi kötet magyarországi és erdélyi pályatársak, tanítványok huszonnégy dolgozatát tartalmazza, Pávai kutatásainak súlypontjaihoz kapcsolódva. Az első tematikus csoport a magyar népzenekutatás történetével, a második a népzene és a zenetörténet összefüggéseivel, a harmadik a művészeti és közművelődési folklorizmus különböző formáival kapcsolatos írásokat tartalmaz. Ezeket követik az egyes tájak zenei hagyományát elemző, majd a hangszeres népzene előadásmódjának kérdéseivel foglalkozó, valamint a társadalmi megközelítésű munkák. A szerzők között egy román és egy amerikai kutatót is találunk (M. Lupaşcu, L. M. Hooker), akiknek írásait magyar fordításban közli a kötet.
BTK Archeogenomikai Intézet
2023/II
Dániel Gerber, Bea Szeifert, Orsolya Székely, Balázs Egyed, Balázs Gyuris, Julia I Giblin, Anikó Horváth, Kitti Köhler, Gabriella Kulcsár, Ágnes Kustár, István Major, Mihály Molnár, László Palcsu, Vajk Szeverényi, Szilvia Fábián, Balázs Gusztáv Mende, Mária Bondár, Eszter Ari, Viktória Kiss, Anna Szécsényi-Nagy, Interdisciplinary Analyses of Bronze Age Communities from Western Hungary Reveal Complex Population Histories, Molecular Biology and Evolution, Volume 40, Issue 9, September 2023, msad182, https://doi.org/10.1093/molbev/msad182
In this study, we report 21 ancient shotgun genomes from present-day Western Hungary, from previously understudied Late Copper Age Baden, and Bronze Age Somogyvár–Vinkovci, Kisapostag, and Encrusted Pottery archeological cultures (3,530–1,620 cal Bce). Our results indicate the presence of high steppe ancestry in the Somogyvár–Vinkovci culture. They were then replaced by the Kisapostag group, who exhibit an outstandingly high (up to ∼47%) Mesolithic hunter–gatherer ancestry, despite this component being thought to be highly diluted by the time of the Early Bronze Age. The Kisapostag population contributed the genetic basis for the succeeding community of the Encrusted Pottery culture. We also found an elevated hunter–gatherer component in a local Baden culture–associated individual, but no connections were proven to the Bronze Age individuals. The hunter–gatherer ancestry in Kisapostag is likely derived from two main sources, one from a Funnelbeaker or Globular Amphora culture–related population and one from a previously unrecognized source in Eastern Europe. We show that this ancestry not only appeared in various groups in Bronze Age Central Europe but also made contributions to Baltic populations. The social structure of Kisapostag and Encrusted Pottery cultures is patrilocal, similarly to most contemporaneous groups. Furthermore, we developed new methods and method standards for computational analyses of ancient DNA, implemented to our newly developed and freely available bioinformatic package. By analyzing clinical traits, we found carriers of aneuploidy and inheritable genetic diseases. Finally, based on genetic and anthropological data, we present here the first female facial reconstruction from the Bronze Age Carpathian Basin.
Deven N. Vyas, István Koncz, Alessandra Modi, Balázs Gusztáv Mende, Yijie Tian, Paolo Francalacci, Martina Lari, Stefania Vai, Péter Straub, Zsolt Gallina, Tamás Szeniczey, Tamás Hajdu, Rita Radzevičiūtė, Zuzana Hofmanová, Sándor Évinger, Zsolt Bernert, Walter Pohl, David Caramelli, Tivadar Vida, Patrick J. Geary, Krishna R. Veeramah, Fine-scale sampling uncovers the complexity of migrations in 5th–6th century Pannonia, Current Biology (2023), https://doi.org/10.1016/j.cub.2023.07.063
As the collapse of the Western Roman Empire accelerated during the 4th and 5th centuries, arriving ‘‘barbarian’’ groups began to establish new communities in the border provinces of the declining (and eventually former) empire. This was a time of significant cultural and political change throughout not only these border regions but Europe as a whole. To better understand post-Roman community formation in one of these key frontier zones after the collapse of the Hunnic movement, we generated new paleogenomic data for a set of 38 burials from a time series of three 5 th century cemeteries at Lake Balaton, Hungary. We utilized a comprehensive sampling approach to characterize these cemeteries along with data from 38 additional burials from a previously published mid-6th century site and analyzed them alongside data from over 550 penecontemporaneous individuals. The range of genetic diversity in all four of these local burial communities is extensive and wider ranging than penecontemporaneous Europeans sequenced to date. Despite many commonalities in burial customs and demography, we find that there were substantial differences in genetic ancestry between the sites. We detect evidence of northern European gene flow into the Lake Balaton region. Additionally, we observe a statistically significant association between dress artifacts and genetic ancestry among 5th century genetically female burials. Our analysis shows that the formation of early Medieval communities was a multifarious process even at a local level, consisting of genetically heterogeneous groups.
2023/I
Borbély, Noémi, Orsolya Székely, Bea Szeifert, Dániel Gerber, István Máthé, Elek Benkő, Balázs Gusztáv Mende, Balázs Egyed, Horolma Pamjav, and Anna Szécsényi-Nagy. 2023. "High Coverage Mitogenomes and Y-Chromosomal Typing Reveal Ancient Lineages in the Modern-Day Székely Population in Romania" Genes 14, no. 1: 133. https://doi.org/10.3390/genes14010133
Here we present 115 whole mitogenomes and 92 Y-chromosomal Short Tandem Repeat (STR) and Single Nucleotide Polymorphism (SNP) profiles from a Hungarian ethnic group, the Székelys (in Romanian: Secuii, in German: Sekler), living in southeast Transylvania (Romania). The Székelys can be traced back to the 12th century in the region, and numerous scientific theories exist as to their origin. We carefully selected sample providers that had local ancestors inhabiting small villages in the area of Odorheiu Secuiesc/Székelyudvarhely in Romania. The results of our research and the reported data signify a qualitative leap compared to previous studies since it presents the first complete mitochondrial DNA sequences and Y-chromosomal profiles of 23 STRs from the region. We evaluated the results with population genetic and phylogenetic methods in the context of the modern and ancient populations that are either geographically or historically related to the Székelys. Our results demonstrate a predominantly local uniparental make-up of the population that also indicates limited admixture with neighboring populations. Phylogenetic analyses confirmed the presumed eastern origin of certain maternal (A, C, D) and paternal (Q, R1a) lineages, and, in some cases, they could also be linked to ancient DNA data from the Migration Period (5th–9th centuries AD) and Hungarian Conquest Period (10th century AD) populations.
Szeifert, B., Türk, A., Gerber, D., Csáky, V., Langó, P., Sztashenkov, D. A., Botalov, S. G., Szitgyikov, A. G., Zelenkov, A. S., Mende, B. G., and Szécsényi-Nagy, A. (2023). A korai magyar történelem régészeti és archeogenetikai kutatásának legfrissebb eredményei Nyugat-Szibériától a Középső-Volga vidékig. Archaeologiai Értesítő 147, 1, 33-74, Available From: AKJournals https://doi.org/10.1556/0208.2022.00031
We present the archaeological findings of the Volga–Ural region and Western-Siberia in relation to Hungarian prehistory. Based on archaeogenetic analyses of the human remains, we discuss relationships between these populations and the Conquest Period Hungarians in the Carpathian Basin.
2022.
Bea Szeifert, Dániel Gerber, Veronika Csáky, Péter Langó, Dmitrii A. Stashenkov, Aleksandr A. Khokhlov, Ayrat G. Sitdikov, Ilgizar R. Gazimzyanov, Elizaveta V. Volkova, Natalia P. Matveeva, Alexander S. Zelenkov, Olga E. Poshekhonova, Anastasiia V. Sleptsova, Konstantin G. Karacharov, Viktoria V. Ilyushina, Boris A. Konikov, Flarit A. Sungatov, Aleksander G. Kolonskikh, Sergei G. Botalov, Ivan V. Grudochko, Oleksii Komar, Balázs Egyed, Balázs G. Mende, Attila Türk, Anna Szécsényi-Nagy: Tracing genetic connections of ancient Hungarians to the 6th–14th century populations of the Volga-Ural region, Human Molecular Genetics, 2022; ddac106, https://doi.org/10.1093/hmg/ddac106
Most of the early Hungarian tribes originated from the Volga-Kama and South-Ural regions, where they were composed of a mixed population based on historical, philological and archaeological data. We present here the uniparental genetic makeup of the mediaeval era of these regions that served as a melting pot for ethnic groups with different linguistic and historical backgrounds. Representing diverse cultural contexts, the new genetic data originate from ancient proto-Ob-Ugric people from Western Siberia (6th–13th century), the pre-Conquest period and subsisting Hungarians from the Volga-Ural region (6th–14th century) and their neighbours. By examining the eastern archaeology traits of Hungarian prehistory, we also study their genetic composition and origin in an interdisciplinary framework. We analyzed 110 deep-sequenced mitogenomes and 42 Y-chromosome haplotypes from 18 archaeological sites in Russia. The results support the studied groups’ genetic relationships regardless of geographical distances, suggesting large-scale mobility. We detected long-lasting genetic connections between the sites representing the Kushnarenkovo and Chiyalik cultures and the Carpathian Basin Hungarians and confirmed the Uralic transmission of several East Eurasian uniparental lineages in their gene pool. Based on phylogenetics, we demonstrate and model the connections and splits of the studied Volga-Ural and conqueror groups. Early Hungarians and their alliances conquered the Carpathian Basin around 890 AD. Re-analysis of the Hungarian conquerors’ maternal gene pool reveals numerous surviving maternal relationships in both sexes; therefore, we conclude that men and women came to the Carpathian Basin together, and although they were subsequently genetically fused into the local population, certain eastern lineages survived for centuries.
Guido Alberto Gnecchi-Ruscone, Anna Szécsényi-Nagy, István Koncz, Gergely Csiky, Zsófia Rácz, A. B. Rohrlach, Guido Brandt, Nadin Rohland, Veronika Csáky, Olivia Cheronet, Bea Szeifert, Tibor Ákos Rácz, András Benedek, Zsolt Bernert, Norbert Berta, Szabolcs Czifra, János Dani, Zoltán Farkas, Tamara Hága, Tamás Hajdu, Mónika Jászberényi, Viktória Kisjuhász, Barbara Kolozsi, Péter Major, Antónia Marcsik, Bernadett Ny. Kovacsóczy, Csilla Balogh, Gabriella M.Lezsák, János Gábor Ódor, Márta Szelekovszky, Tamás Szeniczey, Judit Tárnoki, Zoltán Tóth, Eszter K.Tutkovics, Balázs G. Mende, Patrick Geary, Walter Pohl, Tivadar Vida, Ron Pinhasi, David Reich, Zuzana Hofmanová, Choongwon Jeong, Johannes Krause: Ancient genomes reveal origin and rapid trans-Eurasian migration of 7th century Avar elites. Cell (2022). https://doi.org/10.1016/j.cell.2022.03.007
The Avars settled the Carpathian Basin in 567/68 CE, establishing an empire lasting over 200 years. Who they were and where they came from is highly debated. Contemporaries have disagreed about whether they were, as they claimed, the direct successors of the Mongolian Steppe Rouran empire that was destroyed by the Turks in ∼550 CE. Here, we analyze new genome-wide data from 66 pre-Avar and Avar-period Carpathian Basin individuals, including the 8 richest Avar-period burials and further elite sites from Avar’s empire core region. Our results provide support for a rapid long-distance trans-Eurasian migration of Avar-period elites. These individuals carried Northeast Asian ancestry matching the profile of preceding Mongolian Steppe populations, particularly a genome available from the Rouran period. Some of the later elite individuals carried an additional non-local ancestry component broadly matching the steppe, which could point to a later migration or reflect greater genetic diversity within the initial migrant population.
2021.
- Kiss Viktória − Czene András − Csányi Marietta − Dani János − Fábián Szilvia − P. Fischl Klára − Gerber Dániel − Julia I. Giblin − Hajdu Tamás − Köhler Kitti − Melis Eszter − Mende Balázs Gusztáv − Patay Róbert − Szabó Géza − Szécsényi-Nagy Anna − Szeverényi Vajk − Kulcsár Gabriella: Módszerek és lehetőségek a bronzkori közösségek kutatásában − a Lendület Mobilitás kutatócsoport biorégészeti elemzési eredményei (2015−2020). Magyar Régészet, 10: 3. (2021) 30-42. DOI: https://doi.org/10.36245/mr.2021.3.3 REAL-Link: http://real.mtak.hu/133508/
- Nick Patterson − Balázs G. Mende - Anna Szécsényi-Nagy et al.[1]: Large-scale migration into Britain during the Middle to Late Bronze Age. Nature, 601. 588–594 (2022). Published: 22 December 2021. DOI: https://doi.org/10.1038/s41586-021-04287-4
- Pablo Librado − Daniel Gerber − Anna Szécsényi-Nagy − Balázs G. Mende et al.[2]: The origins and spread of domestic horses from the Western Eurasian steppes. Nature, 598. (2021) 634–640.
DOI: https://doi.org/10.1038/s41586-021-04018-9 - Songül Alpaslan-Roodenberg − Anna Szécsényi-Nagy et al.[3]: Ethics of DNA research on human remains: five globally applicable guidelines. Nature, 599. (2021) 41–46.
DOI: https://doi.org/10.1038/s41586-021-04008-x
Magyar nyelvű nyilatkozat linkje:
https://figshare.com/articles/journal_contribution/_/16744552?file=31123186 - Szécsényi-Nagy Anna − Szeifert Bea − Csáky Veronika − Mende Balázs Gusztáv: Archeogenetika és magyar őstörténet: Hol tartunk 2021 elején? Magyar Tudomány, különszám: Fejezet a Hunok, avarok, magyarok a korai középkorban, a modern multidiszciplináris kutatások tükrében tematikus összeállításból. 182: 1. (2021) 142−155. https://mersz.hu/dokumentum/matud2021s1__1
- Ariana Gugora − Tosha L. Dupras − Erzsébet Fóthi −Attila Demény: New home − new diet? Reconstruction of diet at the 10th century CE Hungarian Conquest period site of Kenézlő-Fazekaszug from stable carbon and nitrogen isotope analyses. Journal of Archaeological Science: Reports, 38. (2021) 103033. DOI: https://doi.org/10.1016/j.jasrep.2021.103033
[1] Nagy mennyiségű szerzői gárda jegyzi a tanulmányt, ezért csak az első szerző és az ELKH-s szerzők nevei szerepelnek.
[2] Nagy mennyiségű szerzői gárda jegyzi a tanulmányt, ezért csak az első szerző és az ELKH-s szerzők nevei szerepelnek.
[3] Nagy mennyiségű szerzői gárda jegyzi a tanulmányt, ezért csak az első szerző és az ELKH-s szerzők nevei szerepelnek.
The ancient Hungarians originated from the Ural region of Russia, and migrated through the Middle-Volga region and the Eastern European steppe into the Carpathian Basin during the ninth century AD. Their Homeland was probably in the southern Trans-Ural region, where the Kushnarenkovo culture was disseminated. In the Cis-Ural region Lomovatovo and Nevolino cultures are archaeologically related to ancient Hungarians. In this study we describe maternal and paternal lineages of 36 individuals from these regions and nine Hungarian Conquest period individuals from today’s Hungary, as well as shallow shotgun genome data from the Trans-Uralic Uyelgi cemetery. We point out the genetic continuity between the three chronological horizons of Uyelgi cemetery, which was a burial place of a rather endogamous population. Using phylogenetic and population genetic analyses we demonstrate the genetic connection between Trans-, Cis-Ural and the Carpathian Basin on various levels. The analyses of this new Uralic dataset fill a gap of population genetic research of Eurasia, and reshape the conclusions previously drawn from tenth to eleventh century ancient mitogenomes and Y-chromosomes from Hungary.
BTK Filozófiai Intézet
- Bernáth László – Kocsis László (szerk.): Az igazság pillanatai? Metafilozófiai válaszok a szkeptikus kihívásra. Budapest: Kalligram. (2021) 464 p. Benne Bernáth László, Demeter Tamás, Dombrovszki Áron, Kocsis László, Pete Krisztián, Schmal Dániel, Tőzsér János intézeti munkatársak írásai. https://m2.mtmt.hu/gui2/?mode=browse¶ms=publication;30786494
- Bernáth, László: Can Autonomous Agents Without Phenomenal Consciousness Be Morally Responsible? Philosophy and Technology, 34: 1. (2021) http://real.mtak.hu/128236/
- Demeter, Tamás: Fodor's Guide to the Humean Mind. Synthese, 199: 5355–5375. (2021) https://doi.org/10.1007/s11229-021-03028-4
- Fazekas, Péter – Gyenis, Balázs – Hofer-Szabó, Gábor – Kertész, Gergely: A dynamical systems approach to causation. Synthese, 198: 6065–6087. (2021) https://doi.org/10.1007/s11229-019-02451-y
- Gángó Gábor (sajtó alá rendezte): Eötvös József: Napló. Sárospatak: Hernád Kiadó. (2021) https://m2.mtmt.hu/gui2/?mode=browse¶ms=publication;32470524
- Gömöri, Márton – Hofer-Szabó, Gábor: On the meaning of EPR’s Reality Criterion. Synthese, 199: 13441–13469. (2021) https://doi.org/10.1007/s11229-021-03382-3
- Hartl, Péter: The Ethos of Science and Central Planning: Merton and Michael Polanyi on the Autonomy of Science, in Hartl, Péter; Tuboly, Ádám (szerk.): Science, Freedom and Democracy. London: Routledge. (2021) 39–67. https://m2.mtmt.hu/gui2/?mode=browse¶ms=publication;31029038
- Hévizi Ottó: Teóriák stílusai. Budapest: Akadémiai Kiadó. (2021) http://real.mtak.hu/138104/
- Hofer-Szabó, Gábor: “Commutativity, comeasurability, and contextuality in the Kochen-Specker arguments” Philosophy of Science 88: 483–510. (2021) https://doi.org/10.1086/712881
- Kellék. Filozófiai Folyóirat. 65. szám. Mester Béla – Szabados Bettina – Varga Péter András (szerk.): Tinta és szellem. (2021) Benne Gángó Gábor, Mester Béla, Szabados Bettina, Szücs László Gergely, Varga Péter András és Zuh Deodáth intézeti munkatársak írásai. https://m2.mtmt.hu/gui2/?mode=browse¶ms=publication;32547614
- Laki János (szerk.): A megtestesült elme a filozófia történetében. Budapest: Akadémiai Kiadó. (2021) Benne Golden Dániel, Kondor Zsuzsanna, Laki János, Németh Attila, Schmal Dániel intézeti munkatársak írásai. https://m2.mtmt.hu/gui2/?mode=browse¶ms=publication;32547106
- Reisch, George – Tuboly, Ádám Tamás (szerk.): Philipp Frank: The Humanistic Background of Science. Albany, NY: SUNY Press. (2021) 398. p. https://sunypress.edu/Books/T/The-Humanistic-Background-of-Science
- Schmal, Dániel: Vegetative Epistemology: Francis Glisson on the Self-Referential Nature of Life. In Baldassarri, Fabrizio − Blank, Andreas (szerk.): Vegetative Powers: The Roots of Life in Ancient, Medieval and Early Modern Natural Philosophy. Cham: Springer International Publishing. (2021) 347–363. https://m2.mtmt.hu/gui2/?mode=browse¶ms=publication;31980046
- Turgonyi Zoltán: Természetjogállam: Egy új erkölcsi és politikai közmegegyezés lehetséges elméleti alapjainak vázlata. Budapest: Kairosz. (2021) 352 p. https://m2.mtmt.hu/gui2/?mode=browse¶ms=publication;32164824
- Varga Péter András: Edmund Husserl on the Historicity of the Gospels. A Different Look at Husserl’s Philosophy of Religion and his Philosophy of the History of Philosophy. Husserl Studies, 38. (2021) https://doi.org/10.1007/s10743-021-09298-7
BTK Irodalomtudományi Intézet
- Bene Sándor: A harmadik szirén: Zrínyi Miklós költészete. Budapest: Osiris Kiadó. (2021) 1072 p. MTMT: 32520261
- Bene Sándor − Pintér Márta Zsuzsanna (szerk.): Zrínyi Miklós és a magyarországi barokk költészet. Eger: EKE Líceum Kiadó. (2021) 584 p. MTMT: 32005626
- Csörsz Rumen István: „»My shepherd stick is better than the crown«: The Image of the Shepherd in Eighteenth and Nineteenth Century Popular Literature in Hungary”. In: Ivánek, Jakub – Malura, Jan (eds.): Portraying Countryside in Central European Literature. Ostrava: University of Ostrav. (2021) 56–73. http://real.mtak.hu/133613
- Draskóczy Eszter: Alvilágjárások és pokolbeli büntetések: Dante Komédiájának antik és középkori forrásai. Szeged: MTA–SZTE Antikvitás és Reneszánsz Kutatócsoport – Lazi Könyvkiadó. (2021) 381 p. MTMT: 31644427
- Fellegi Zsófia: Átmenet az analógból a digitális filológiába: médiumváltás? Madách Imre: Az ember tragédiája. Szinoptikus kritikai kiadás. Helikon, 67: 1. (2021) 84–102. MTMT: 32089991
- Fórizs, Gergely: Nation-Building or Nation-Bricolage? The Making of a National Poet in 19th-Century Hungary. In: Kučinskiené, Aisté – Šeina, Viktorija – Speičyté, Brigita (eds.): Literary Canon Formation as Nation-Building in Central Europe and the Baltics 19th to Early 20th Century. (National Cultivation of Culture, 24). Leiden: Brill. (2021) 165–182. http://real.mtak.hu/121153/
- Földes Györgyi: Akit „nem látni az erdőben”: Avantgárd nőírók nemzetközi és magyar kontextusban. Budapest: Balassi Kiadó. (2021) 158 p. http://real.mtak.hu/137701
- Hites, Sándor: National Internationalism in Late 19th-Century Utopias by Mór Jókai, Edward Bellamy, and William Morris. World Literature Studies, 13: 2 (2021) 69–80. https://www.sav.sk/journals/uploads/07051507WLS2_2021_Hites.pdf
- Kalavszky, Zsófia: О трансформации одной украинской песни на венгероязычных землях в первой половине XIX в. (Transformations of an Ukrainian Song in Hungarian Territories during the First Half of the 19th Century). Slavianskii Almanakh, 25: 1–2. (2021): 420–451. https://doi.org/10.31168%2F2073-5731.2021.1-2.4.06
- Kappanyos András − Major Ágnes (szerk.): „Lennék valakié”: Az Ady-kultusz és kisajátítási kísérletei 1906–2018 (Reciti konferenciakötetek, 11). Budapest: Reciti Kiadó. (2021) 332 p. https://www.reciti.hu/2021/6621
- Kappanyos András. Túl a sövényen. Budapest: BTK Irodalomtudományi Intézet. (2021) 296 p. http://real.mtak.hu/138219
- Kecskeméti Gábor: Kritikai kiadások a magyarországi irodalomtudományban és az Irodalomtudományi Intézetben: A magyarországi kritikai kiadások tudomány- és intézménytörténete. Literatura, 47. (2021) 5–24. http://real.mtak.hu/125233
- Papp, Ingrid: Komu patrí Nikola Šubić Zrínsky? (K inšpiračným zdrojom a ideovej koncepcii historického eposu Andreja Sládkoviča Gróf Mikuláš Šubić Zrínsky na Sihoti). Slovenská literatúra: Revue pre literárnu vedu, 68. (2021) 432–441. http://real.mtak.hu/136076
- Török, Zsuzsa: Mrs Vachott’s Haunting Memories: Walter Scott and the Female Gothic in Nineteenth-Century Hungary. Women’s Writing, 28. (2021) 472–489. http://real.mtak.hu/135036/
- Tüskés, Gábor: The Re-Evaluation of Ferenc Rákóczi II’s Confessio peccatoris. Neulateinisches Jahrbuch / Journal of Neo-Latin Language and Literature, 23. (2021) 279‒289. http://real.mtak.hu/133376
BTK Moravcsik Gyula Intézet
- Adamik Tamás – Takács László – Tuhári Attila (ford.): Szent Jeromos: Az igaz hit védelmében. Budapest: Szent István Társulat. (2021) 991 p. https://www.libri.hu/konyv/szent_jeromos.az-igaz-hit-vedelmeben.html
- Adorjáni, Zsolt: Der Artemis-Hymnos des Kallimachos. Einleitung, Text, Übersetzung und Kommentar (Texte und Kommentare, 66). Berlin: De Gruyter (2021) 436 p. https://www.degruyter.com/document/doi/10.1515/9783110698480/html?lang=de
- Adorjáni, Zsolt: Plato Pindaricus. Eine übersehene pindarische Allusion in Platons Phaidros? Hermes, 141. (2021) 31–42. https://elibrary.steiner-verlag.de/article/10.25162/hermes-2021-0003
- Hamvas Endre: Egy középkori varázskönyv a reneszánsz mágia forrásvidékén. Antikvitás és reneszánsz 8. (2021) 57–82. https://ojs.bibl.u-szeged.hu/index.php/antikrene/article/view/43600
- Kondákor Szabolcs: Pécsváradi Gábor Jeruzsálemi utazása és a ferences irodalom. Pázmány Péter Katolikus Egyetem, PPKE Nyelvtudományi Doktori Iskola, Témavezető: Szovák Kornél, Fokozatszerzés éve: 2021 (DOI Real-PhD Közlemény: 32544411).
- Simon, Lajos Zoltán: Adalékok Janus Pannonius De stella aestivo meridie visa című elégiájának értelmezéséhez. Antik Tanulmányok, 65. (2021) 235–247. https://akjournals.com/view/journals/092/65/2/article-p235.xml
- Simon Lajos Zoltán: Mátyás, a bosszúálló: Allúziós technika és uralkodókép Alexander Cortesius De laudibus bellicis Matthiae Corvini Hungariae regis című eposzában In: Békés Enikő – Kasza Péter – Kiss Farkas Gábor (szerk.): Latin nyelvű udvari kultúra Magyarországon a 15–18. században (ConviviaNeolatina Hungarica, 4). Szeged: Lazi Könyvkiadó (2021) 57–68. https://www.academia.edu/60798087
- Szovák Kornél: Győr városának egyházai és templomai az írott forrásokban In: Horváth Richárd (szerk.): Győr története I.: A kezdetektől 1447-ig. Győr: Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér (2021) 163–180.
- Szovák Kornél: Szkítia és a szittya azonosságtudat. Magyar Tudomány, 182 (2021) 176–187.
= https://mersz.hu/mod/object.php?objazonosito=matud2021s1_f58517_i1 - Takács László: Invokáció és imitáció: II. Rákóczi Ferenc Confessio Peccatoris című írásának Isten-megszólításai In: Tóth Judit, D. – Nagy Levente (szerk.): Szóljak bár emberek vagy angyalok nyelvén. Az emberi és angyali létezés kérdései az ókeresztény korban (Studia Patrum, 10). Debrecen: Debreceni Egyetemi Kiadó (2021) 262–272. https://dupress.unideb.hu/hu/termek/szoljak-bar-emberek-vagy-angyalok-nyelven-az-emberi-es-angyali-letezes-kerdesei-az-okereszteny-korban-e-konyv/
- Tegyey Imre: Mykénétől Menandrosig: Válogatott tanulmányok. Szerkesztette: Mayer Gyula – Tóth Orsolya (Daphnon II. Tanulmánykötetek − Studia). Budapest: Typotex Kiadó. (2021) https://www.libri.hu/konyv/tegyey_imre.mykenetol-menandrosig.html
- Tuhári Attila: Persius 1. szatírájának kezdősorai Guarinónál. Antikvitás és Reneszánsz, 7. (2021) 37–60. https://ojs.bibl.u-szeged.hu/index.php/antikrene/article/view/34721
- Tusor Péter – Sanfilippo, Matteo (szerk.): Gli agenti presso la Santa Sede delle comunità e degli statistranieri: II. Secoli XVIII-XX (Studi di storia delle istituzioni ecclesiastiche 9). Viterbo: Edizioni Sette Città. (2021) https://institutumfraknoi.hu/kiadvany/%09kulfoldi/gli_agenti_presso_la_santa_sede_delle_comunita_e_degli_stati_stranieri_ii_secoli
- Tusor Péter: "Sieur Secretaire du Palatin d’Hongrie..." Gyöngösi István, a magyar Ovidius szerepe, helye a murányi udvarban és rendi szervezkedésben. Magyar Könyvszemle, 137. (2021) 176–219. http://real.mtak.hu/135510/1/5663-ArticleText-32492-1-10-20211201.pdf
- Tusor Péter: „Pour les intérêts d’ un si grand Roi?” Lippay György esztergomi érsek és a „Wesselényi-összeesküvés”. Egyháztörténeti Szeme, 22. (2021) 7–42 https://epa.oszk.hu/03300/03307/00072/pdf/
BTK Művészettörténeti Intézet
- Bicskei Éva: Akadémia (körbejárás). Budapest: ELKH BTK Művészettörténeti Intézet. (2021) 152 p. http://real.mtak.hu/139652/
- Dudás Barbara: A színek mestere: Bartha László festőművész és illusztrátor levelezéséből. Budapest: ELKH BTK Művészettörténeti Intézet. (2021) 320 p. ISBN: 9789634162926
http://real.mtak.hu/id/eprint/139109 - Gulyás Borbála – Mikó Árpád – Ugry Bálint (szerk.): Reneszánsz és barokk Magyarországon. Művészettörténeti tanulmányok Galavics Géza tiszteletére. Budapest: ELKH BTK Művészettörténeti Intézet. (2021) 630 p. ISBN:9786155133183 http://real.mtak.hu/id/eprint/139161
- Gulyás, Borbála: Festivities celebrating the coronations of the Habsburgs Maximilian and Rudolf as king of Hungary in Pozsony/Bratislava, 1563 and 1572. In: Martí, Tibor – Quirós Rosado, Roberto (szerk.): Eagles Looking East and West: Dynasty, Ritual and Representation in Habsburg Hungary and Spain. Turnhout: Brepols Publishers. (2021) 77–95. http://real.mtak.hu/id/eprint/133895
- Hornyik Sándor: A szürnaturalizmus archeológiája. Budapest: BTK Művészettörténeti Intézet. (2021) ISBN: 9789634162865 http://real.mtak.hu/id/eprint/139111
- Lővei Pál: Porfír, kő, márvány. Kőanyagok, kőfaragók, kőberakások a középkori Magyarországon. Budapest: ELKH BTK Történettudományi Intézet; Művészettörténeti Intézet. (2021) 471 p. ISBN:9789634162896 http://real.mtak.hu/id/eprint/139147
- In the Depths of Perception. István Nagy, the „Hungarian Van Gogh”. Acta Historiae Artium, 62. (2021) 157–170. http://real.mtak.hu/id/eprint/136091
- Markója, Csilla: Everyday life at the Dvořák Seminar, on the basis of contemporary sources: Addenda to the history of the Vienna School of Art History. Journal of Art Historiography, 25. (2021) http://real.mtak.hu/136085/
- Mikó Árpád: Báthory István lengyel király és erdélyi fejedelem címereslevelei. In: Gálfi Emőke – Kovács Zsolt – P. Kovács Klára (szerk.): Arte et ingenio. Tanulmányok Kovács András hetvenötödik születésnapjára. Kolozsvár – Budapest: BTK Történettudományi Intézet. (2021) 469–491. http://real.mtak.hu/id/eprint/139151
- Nagy Eszter: A World Chronicle for Philip the Fair. Codices Manuscripti, 42: 123/124 (2021) 43–64. http://real.mtak.hu/id/eprint/123596
- Papp, Júlia (szerk.): Engraving, Plaster Cast, Photograph. Chapters from the History of Artwork Reproduction. Budapest: BTK Művészettörténeti Intézet. (2021) 241 p. ISBN: 978-963-416-284-1 http://real.mtak.hu/id/eprint/122566
- Perenyei, Monika: Imaginary Dwellings: képzeletszülte hajlékok és álompaloták: Jakab Irén életműve filmes munkái tükrében. Ars Hungarica, 47: 3. (2021) 293−326.
http://real.mtak.hu/id/eprint/139087 - Somogyvári, Virág: The "Unicorn Group": The Possenti Saddle and its Nineteenth-Century Copies. In: Papp, Júlia (szerk.): Engraving, Plaster Cast, Photograph. Chapters from the History of Artwork Reproduction. Budapest: BTK Művészettörténeti Intézet. (2021) 41–62. http://real.mtak.hu/id/eprint/139080
- Székely, Miklós: Marosvásárhely 1892–1902. A felkészülés évtizede. Ars Hungarica, 47: 3 (2021) 5–28. 24 p. http://real.mtak.hu/id/eprint/129424
- Tatai, Erzsébet: Bodóczky István (1943–2020): Vázlat és tanulmány az életmű hagyományos áttekintéséhez. Ars Hungarica, 47: 2. (2021) 189–225. http://real.mtak.hu/id/eprint/139099
BTK Néprajztudományi Intézet
- 1. Balogh Balázs (főszerk.), Ispán Ágota Lídia – Magyar Zoltán (szerk.), Babai Dániel (vendégszerk.): Ethno-Lore. A Bölcsészettudományi Kutatóközpont Néprajztudományi Intézetének évkönyve XXXVIII. Az elefánt még mindig a hídon… Ökológiai antropológia a Kárpát-medencében. Budapest: BTK Néprajztudományi Intézet. (2021) 357 p. http://real-j.mtak.hu/21922/
Intézeti szerzők: Babai Dániel, Borbély Sándor, Magyar Zoltán, Mészáros Csaba, Mikos Éva. - Balogh Balázs – Fülemile Ágnes: Történeti idő és jelenlét Kalotaszegen. Fejezetek a társadalom, tájszerkezet és identitás változásairól. (Életmód és Tradíció 18.) Budapest: BTK Néprajztudományi Intézet. (2021) 360 p. http://real.mtak.hu/123333/
- Frauhammer Krisztina – Horváth Sándor – Landgraf Ildikó (szerk.): Erdélyi Zsuzsanna 100: Imák a népi és a populáris kultúrában. Budapest: Magyar Néprajzi Társaság (2021) 400 p. http://real.mtak.hu/139393/
- Gulyás, Judit: Marginalized Texts of a Glorified Genre: The Valorization of the (Folk)tale in Hungary. Ethnographica et Folkloristica Carpathica, 23. (2021) 23–42. https://ojs.lib.unideb.hu/ethnographica/article/view/9583
- Győrfy Eszter: Átrajzolt határok. Felekezeti együttélés, vallási és etnikai kötődések Székelyföld és Moldva határán. Budapest: Balassi. (2021) 328 p. http://real.mtak.hu/138975/
- Harmath, András – Szilágyi, Zsolt –Tolnai, Katalin (szerk.): Mönkh khökh tengeriin dor. Mongol dakh' khyatanii landshaft arkheologiin sudalgaa. Budapest: Research Centre for the Humanities. (2021) 46 p. http://real.mtak.hu/139090/
- Iancu Laura (szerk.): A moldvai magyarság kutatása a 21. században. Tanulmányok Domokos Pál Péter tiszteletére. Budapest: BTK Néprajztudományi Intézet. (2021) 284 p. http://real.mtak.hu/138976/
- Sz. Kristóf, Ildikó: Before Fieldwork: Textual and Visual Stereotypes of Indigenous Peoples and the Emergence of World Ethnography in Hungary in the Seventeenth to Nineteenth Centuries. In: McCallum, David (szerk.): The Palgrave Handbook of the History of Human Sciences. Singapore: Springer Singapore. (2021) 2–30. https://link.springer.com/referenceworkentry/10.1007/978-981-15-4106-3_107-1
- T. Litovkina, Anna – Hrisztova-Gotthardt, Hrisztalina – Barta, Péter – Vargha, Katalin – Mieder, Wolfgang: Anti-Proverbs in Five Languages. Structural Features and Verbal Humor Devices. Cham: Palgrave Macmillan. (2021) 252 p. https://link.springer.com/book/10.1007/978-3-030-89062-9
- Magyar Zoltán: Erdélyi magyar hiedelemmonda-katalógus. I–IV. Budapest: Kairosz. (2021) 1995 p. http://real.mtak.hu/138986/, http://real.mtak.hu/138987/, http://real.mtak.hu/138988/, http://real.mtak.hu/138989/
- Molnár, Zsolt – Babai, Dániel: Inviting ecologists to delve deeper into traditional ecological knowledge. Trends in Ecology & Evolution, 36: 8. (2021) 679–690.
https://doi.org/10.1016/j.tree.2021.04.006 - Nagy Janka Teodóra – Bognár Szabina – Szabó Ernő (szerk.): Száz plusz tíz: jubileumi kötet. Tárkány Szűcs Ernő (1921–1984); Tárkány Szücs Ernő Jogi Kultúrtörténeti és Jogi Néprajzi Kutatócsoport (2011–2021). Szekszárd: Pécsi Tudományegyetem KPVK – Bölcsészettudományi Kutatóközpont NTI. (2021) 457 p. http://jogineprajz.abtk.hu/wp-content/uploads/2022/01/JKJNK10.pdf
- Sárközi, Ildikó Gyöngyvér: The story of an unborn book: A case study on the heritagization of the Chinese Sibe genealogy writing tradition. Asian Ethnicity 22: 1. (2021) 77–89. https://doi.org/10.1080/14631369.2020.1793101
- Stefler, Denes – Brett, Daniel – Sarkadi-Nagy, Eszter – Kopczynska, Ewa – Detchev, Stefan – Bati, Aniko – Scrob, Mircea – Koenker, Diane – Aleksov, Bojan – Douarin, Elodie et al.: Traditional Eastern European diet and mortality: prospective evidence from the HAPIEE study. European Journal of Nutrition 60. (2021) 1091–1100. https://link.springer.com/article/10.1007/s00394-020-02319-9
- Vargyas, Gábor: The Astrolabe Bay Area, 1870–1914. Collectors, Collections, Masks. In: Michael, Hamson (szerk.): Oceanic Art. Provenance and History. Waregem: Cassochrome. (2021) 98–117. http://real.mtak.hu/139026/
BTK Régészeti Intézet
- Balasse, Marie – Gillis, Rosalind – Zivaljevic, Ivana – Berthon, Remi – Kovacikova, Lenka – Fiorillo, Denis – Arbogast, Rose-Marie – Balasescu, Adrian – Brehard, Stephanie – Nyerges, Eva Agnes – Dimitrijevic, Vesna – Banffy, Eszter – Domboroczki, Laszlo – Marciniak, Arkadiusz – Oross, Krisztian – Vostrovska, Ivana – Roffet-Salque, Melanie – Stefanovic, Sofija – Ivanova, Maria: Seasonal calving in European Prehistoric cattle and its impacts on milk availability and cheese-making. Scientific Reports 11: 8185. (2021)
DOI: https://doi.org/10.1038/s41598-021-87674-1
REAL-link: http://real.mtak.hu/138991/
MTMT: https://m2.mtmt.hu/api/publication/32291006 - Bartosiewicz, László – Gál, Erika: The archbishop’s dinner? Late medieval fish from Esztergom-Várhegy-Kőbánya, Hungary. Archaeological and Anthropological Sciences 13: 132. (2021)
DOI: https://doi.org/10.1007/s12520-021-01361-w
REAL-link: http://real.mtak.hu/138992/
MTMT: https://m2.mtmt.hu/api/publication/32100448 - Benkő Elek – Bollók Ádám (szerk.): Hunok, avarok, magyarok a korai középkorban – a modern multidiszciplináris kutatások tükrében. Magyar Tudomány, 182: S1. (2021) 187 p.
DOI: Nem áll rendelkezésre.
REAL-link: http://real-j.mtak.hu/16834/1/MaTud_21-5-KULONSZAM_EGYBEN-FEDELLEL.pdf
MTMT: https://m2.mtmt.hu/api/publication/32032857 - Benkő Elek – Sándor Klára – Vásáry István: A székely írás emlékei = Corpus Monumentorum Alphabeto Siculico Exaratorum. Budapest: MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont. (2021) 928 p.
DOI: Nem áll rendelkezésre.
REAL-link: Nem áll rendelkezésre.
MTMT: https://m2.mtmt.hu/api/publication/32179372 - Benkő Elek – Zatykó Csilla (szerk.): A Kárpát-medence környezettörténete a középkorban és a kora újkorban. Environmental history of the medieval and early modern Carpathian Basin. Budapest: Archaeolingua Alapítvány. (2021) 464 p.
DOI: Nem áll rendelkezésre.
REAL-link: http://real.mtak.hu/138993/
MTMT: https://m2.mtmt.hu/api/publication/31987936 - Bollók, Ádám: A Century of Gold: The Rise of and Glory of the Avar Khaganate in the Carpatian Basin. Budapest: Archaeolingua Alapítvány. (2021) 166 p.
DOI: Nem áll rendelkezésre.
REAL-link: http://real.mtak.hu/id/eprint/138885
MTMT: https://m2.mtmt.hu/api/publication/32211365 - Cavazzuti, Claudio – Hajdu, Tamás – Lugli, Federico – Sperduti, Alessandra – Vicze, Magdolna – Horváth, Anikó – Major, István – Molnár, Mihály – Palcsu, László – Kiss, Viktória: Human mobility in a Bronze Age Vatya ‘urnfield’ and the life history of a high-status woman. PLoS ONE 16: 7: e0254360. (2021).
DOI: https://doi.org/10.1371/journal.pone.0254360
REAL-link: http://real.mtak.hu/138996/
MTMT: https://m2.mtmt.hu/api/publication/32117932 - Cseh Fruzsina – Kiss Viktória – Szulovszky János (szerk.): A nemes- és színesfémek régészete, története és néprajza a Kárpát-medencében. Készítéstechnikai, archeometriai és társadalomtörténeti megközelítések (Az anyagi kultúra a Kárpát-medencében 6). Budapest: MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont. (2021) 230 p.
DOI: Nem áll rendelkezésre.
REAL-link: http://real.mtak.hu/133450/
MTMT: https://m2.mtmt.hu/api/publication/32080962 - Heyd, Volker – Kulcsár, Gabriella – Preda-Bălănică, Bianca (eds): Yamnaya Interactions: proceedings the International Workshop held in Helsinki, 25-26 April 2019 (The Yamnaya Impact on Prehistoric Europe 2). Budapest: Archaeolingua Alapítvány. (2021) 551 p.
DOI: Nem áll rendelkezésre.
REAL-link: http://real.mtak.hu/139036/
MTMT: https://m2.mtmt.hu/api/publication/32655193 - Horváth Friderika: Amiről a tárgyak mesélnek: Római emlékek nyomában a Foktorokban. Vezető Azaum Római Tábor régészeti kiállításához. Almásfüzitő: Almásfüzitő Község Önkormányzata. (2021) 117 p.
DOI: Nem áll rendelkezésre.
REAL-link: http://real.mtak.hu/138994/
MTMT: https://m2.mtmt.hu/api/publication/32676689 - Jakab, Gusztáv – Pál, Ilona – Silye, Lóránd – Sümegi, Pál – Tóth, Attila – Sümegi, Balázs – Frink, József Pál – Magyari, Enikő Katalin – Kern, Zoltán – Benkő, Elek: Social Context of Late Medieval and Early Modern Deforestation Periods in the Apuseni Mountains (Romania) based on an Integrated Evaluation of Historical and Paleobotanical Records. Environmental Archaeology, (2021) 22 p.
DOI: https://doi.org/10.1080/14614103.2021.1942744
REAL-link: http://real.mtak.hu/139029/
MTMT: https://m2.mtmt.hu/api/publication/32087364 - Librado, Pablo – Khan, Naveed – Fages, Antoine – … – Kiss, Viktória – Szécsényi-Nagy, Anna – Mende, Balázs Gusztáv – Gallina, Zsolt – Somogyi, Krisztina – Kulcsár, Gabriella – Gál, Erika et al.: The origins and spread of domestic horses from the Western Eurasian steppes. Nature, 598. 634–640 (2021).
DOI:https://doi.org/10.1038/s41586-021-04018-9
REAL-link: Nem áll rendelkezésre, https://www.nature.com/articles/s41586-021-04018-9.
MTMT: https://m2.mtmt.hu/api/publication/32470437 - Masek, Zsófia – Veres, Zsuzsanna – Kocsis, Kinga – Szeniczey, Tamás – Marcsik, Antónia – Hajdu, Tamás: Ritual violence or acts of warfare in the late Roman and Hun period from the Hungarian Plain. In: Shvedchikova, Tatyana – Moghaddam, Negahnaz – Barone, Pier Matteo (eds.): Crimes in the Past: Archaeological and Anthropological Evidence. Oxford: Archaeopress Publishing Ltd. (2021) 136–161.
DOI: https://doi.org/10.2307/j.ctv1n9djz3.13
REAL-link: http://real.mtak.hu/131381/
MTMT: https://m2.mtmt.hu/api/publication/32000741 - Pohl, Walter – Krause, Johannes – Vida, Tivadar – Geary, Patrick: Integrating Genetic, Archaeological, and Historical Perspectives on Eastern Central Europe, 400–900 AD. Historical Studies on Central Europe, 1: 1. (2021) 213–228.
DOI: https://doi.org/10.47074/HSCE.2021-1.09.
REAL-link: http://real.mtak.hu/138995/
MTMT: https://m2.mtmt.hu/api/publication/32049423 - Szőke, Béla Miklós: Die Karolingerzeit in Pannonien (Monographien des Römisch-Germanischen Zentralmuseums 145). Mainz: Verlag des Römisch-Germanischen Zentralmuseums. (2021) 512 p.
DOI: Nem áll rendelkezésre.
REAL-link: Nem áll rendelkezésre.
MTMT: https://m2.mtmt.hu/api/publication/32750853
BTK Történettudományi Intézet
- Ablonczy Balázs: Vers l’Est, Magyar! Histoire du touranisme hongrois. Paris: Editions de l’EHESS. (2021) 380 p.
- Balogh, Margit: „Victim of History” Cardinal Mindszenty. A Biography. Washington DC: The Catholic University of America Press. (2021) 724 p.
- Bartha Ákos: Véres város. Fegyveres ellenállás Budapesten, 1944–1945. Budapest: Jaffa. (2021) 424 p.
- Cevins, Marie-Madeleine de − Csukovits, Enikő − Marin, Olivier − Nejedlý, Martin − Wiszewski, Przemysław (szerk.): Démystifier l’Europe centrale: Bohême, Hongrie et Pologne du VIIe au XVIe siècle. Paris: Passés Composés. (2021) 800 p.
- Cieger András: A magyar országgyűlés a dualizmus korában I. A Képviselőház. Budapest: Országház Kiadó. (2021) 460 p.
- Csikós, Gábor – Horváth, Gergely Krisztián (szerk.): Lefojtva. Uralom, alávetettség és autonómia a pártállamban (1957–1980). Budapest: BTK–NEB. (2021) 580 p.
- Demeter, Gábor – Bottlik, Zsolt: Maps in the Service of the Nation. The Role of Ethnic Mapping in Nation-Building and Its Influence on Political Decision-Making Across the Balkan Peninsula (1840–1914). Regensburg: Frank-Thimme. (2021) 309 p.
- Fejérdy, András – Wirthné Diera, Bernadett (szerk.): The Trial of Cardinal József Mindszenty from the Perspective of Seventy Years. The Fate of Church Leaders in Central and Eastern Europe. Città del Vaticano: Libreria Editrice Vaticana. (2021) 511 p.
- Gyáni Gábor (szerk.): The Creation of the Austro-Hungarian Monarchy: A Hungarian Perspective. New York: Routledge. (2021) 366 p.
- Hanák Béla – Szabó András Péter: Keresztvíztől sírkeresztig. Családi eseményekre szóló meghívólevelek Kassa város levéltárában (1526–1700). Budapest: BTK Történettudományi Intézet. (2021) 1285 p.
- Horváth Sándor – Kecskés D. Gusztáv – Mitrovits Miklós (szerk.): Magyarország külkapcsolatai (1945–1990). Budapest: BTK TTI. (2021) 640 p.
- Nagy, Kornél: The Church-Union of the Armenians in Transylvania (1685–1715). Göttingen: Vandenhoeck&Ruprecht. (2021) 251 p.
- Pálffy Géza: Hungary between Two Empires, 1526–1711. Bloomington: Indiana University Press. (2021) 318 p.
- Tóth Gergely – Benei Bernadett – Jarmalov Rezső – Sánta Sára: De monarchia et sacra corona Regni Hungariae centuriae septem – A magyar királyság birodalmáról és szent koronájáról szóló hét század. 1–2. kötet. Budapest: BTK TTI. (2021)
- Weisz Boglárka (szerk.): Források a magyar királyság kereskedelemtörténetéhez II. Külkereskedelem (1259–1437). Fontes ad rem mercatoriam regni Hungariae pertinentes II. De commerciis externis (1259–1437). Budapest: BTK TTI. (2021) 354 p.
BTK Zenetudományi Intézet
- Berlász Melinda – Biró Viola – Ozsvárt Viktória (kritikai kiad. készítője): Lajtha László írásai, I-II. kötet. Budapest: BTK Zenetudományi Intézet – Rózsavölgyi és Társa. (2021) 792 p. http://real.mtak.hu/134281/
- Bozó Péter: Fejezetek Jacques Offenbach budapesti fogadtatásának történetéből. Budapest: Rózsavölgyi és Társa Kiadó. (2021) 272 p. http://real.mtak.hu/138194/
- Dalos Anna: Tudós nő a Horthy-korszakban. Prahács Margit (1893–1974). [Musicologia Hungarica 1.] Budapest: BTK Zenetudományi Intézet, ELKH. (2021) 48 p. http://real.mtak.hu/id/eprint/129234
- Demeter Júlia – Pintér Márta Zsuzsanna – Kilián István – Kővári Réka – Medgyesy S. Norbert – Miskei Antal (szerk., sajtó alá rend.): Ferences iskoladrámák II: Csíksomlyói passiójátékok 1740–1750. Budapest: Balassi Kiadó. (2021) 887 p. Ferences iskoladrámák III: Csíksomlyói passiójátékok 1751–1762. Budapest: Balassi Kiadó. (2021) 868 p. http://real.mtak.hu/129570/ http://real.mtak.hu/129620/
- Ferenczi Ilona: A bölcsesség kezdete az Úr félelme. Magyar nyelvű antifónák 16–17. századi kéziratokban és nyomtatványokban, énekeskönyvekben és graduálokban. Budapest: BTK Zenetudományi Intézet, ELKH. (2021) 324 p. http://real.mtak.hu/139017/
- Gombos László (szerk.): Nemessányi Sámuel, a „magyar Stradivarius” / Samuel Nemessányi, „The Hungarian Stradivarius”: Reményi László hangszerkutatásai / Based on the research by László Nemessányi. Budapest, BTK Zenetudományi Intézet, ELKH. (2021) 228 p. http://real.mtak.hu/138906/
- Kaczmarczyk, Adrienne: „Vexilla regis prodeunt”: The Closer Union of Music with Poetry in the Inferno Movement of Liszt’s Dante Symphony. In: Vígh, Éva – Draskóczy, Eszter (szerk.): Quella terra che l’Danubio riga: Dante in Ungheria. Roma: Aracne. (2021) 331–350. http://real.mtak.hu/139201/
- Kusz, Veronika: „He Never Said that it Had to be Played a Certain Way.” Ernst von Dohnányi on Teaching Music and Musical Interpretation. In: Mojžišová, Michaela (szerk.): Cultural and Artistic Transfers in Theatre and Music: Past, Present and Perspectives. Bratislava: VEDA, Slovak Academy of Sciences. (2011) 100–113. http://real.mtak.hu/id/eprint/138245
- Laskai Anna – Ozsvárt Viktória (szerk.): Dohnányi-tanulmányok 2021. Budapest: BTK Zenetudományi Intézet. (2021) 344 p. http://real.mtak.hu/129033/
- Lipták Dániel – Richter Pál – Salamon Soma (szerk.): Amerre én járok. Tanulmányok a 70 éves Pávai István tiszteletére. Budapest: ELKH Bölcsészettudományi Kutatóközpont. (2021) 528 p. http://real.mtak.hu/138990/
- Nakahara, Yusuke (kritikai kiad. készítője) – Vikárius, László – Kerékfy, Márton (szerk.): Bartók Béla: Mikrokosmos (2): Critical Commentary / Kritikai megjegyzések / Kritischer Bericht. München – Budapest: Henle Verlag – Editio Musica Budapest. (2021) 273 p. http://real.mtak.hu/139052/
- Szabó, Ferenc János (szerk.): „Eritis mihi testes”: Az 1938-as budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus hangfelvételei / Sound Recordings of the 1938 International Eucharistic Congress. Budapest: Országos Széchényi Könyvtár (OSZK). (2021) 120 p. http://real.mtak.hu/id/eprint/134905
- Tallián Tibor: Kritikus a kakasülőn. Az Akadémista Kodály zenei jegyzetei. Magyar Zene 59: 2 (2021) 125–153. http://real.mtak.hu/139016/
- Apjok, Vivien – Povedák, Kinga – Szőnyi, Vivien – Varga, Sándor (szerk.): Dance, Age and Politics. Proceedings of the 30th Symposium of the ICTM Study Group on Ethnochoreology. Budapest: SZTE BTK Néprajzi és Kulturális Antropológiai Tanszék – BTK Zenetudományi Intézet – Magyar Etnokoreológiai Társaság. (2021) 478 p. http://real.mtak.hu/139024/
- Vikárius, László – Pintér, Csilla Mária – Bozó, Péter (szerk.): Thematic Issue: Bartók and The Violin. Studia Musicologica, 62: 1-2. (March 2021) 192 p. http://real-j.mtak.hu/id/eprint/21590