Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Titkársága a kutatók anyagi és erkölcsi megbecsülésének kifejezésére alapította meg az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Díjat és a fiatal kutatók elismerésére szolgáló Bárány Róbert Díjat, ezenfelül elindította a kutató professor emeritus címek adományozását. A 2021. évi ELKH Díjátadó Ünnepséget a Magyar Tudományos Akadémia Magyar Tudomány Ünnepe eseménysorozata keretében november 9-én tartották az MTA székházában.
„Fontos megtalálnunk azokat a témákat, amelyek terén rendelkezünk azokkal a kapacitásokkal, kompetenciákkal és erőforrásokkal, amelyekkel nemzetközi összehasonlításban is élvonalbeli eredményeket tudunk elérni, miközben hozzájárulunk a magyar tudomány és az ország fejlődéséhez. Céljaink elérésében a legfontosabb szerepet az elhivatott, tehetséges kutatók töltik be. Számukra megfelelő kutatási körülményeket, anyagi és erkölcsi elismerést kell biztosítanunk ahhoz, hogy megtartsuk őket, illetve a külföldön élőket hazatérésre ösztönözzük. A ma átadott díjak, címek megalapítása és adományozása is ezt a célt szolgálja” – hangsúlyozta köszöntőbeszédében Maróth Miklós professzor, az ELKH elnöke.
A díjátadó ünnepségen Freund Tamás professzor, az MTA elnöke és Bódis József felsőoktatásért, innovációért és szakképzésért felelős államtitkár szintén köszöntötte a díjazottakat.
Az elismeréssel járó díjak és címek átadását követően José R. Calvo professzor, a Barcelona Supercomputing Center stratégiai tanácsadója, az Európai Királyi Doktori Akadémia Nemzetközi Kapcsolatok Intézetének elnöke, valamint Fodor Pál professzor, turkológus, történész, az MTA doktora, az ELKH Díj nyertese tartott tudományos előadást.
Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Díj
Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Díj (ELKH Díj) megalapításának és adományozásának célja elsősorban az ELKH Titkárság irányítása alá tartozó kutatóhelyeken dolgozó kutatók kiemelkedő szakmai munkájának erkölcsi és anyagi elismerése. A díjat évente egy olyan kutató nyerheti el, aki a tudományos közösségben széles körű megbecsülésnek örvend itthon és külföldön, kiemelkedő szakmai életutat, kimagasló tudományos teljesítményt, kiváló kutatási eredményt, szabadalmat tudhat magáénak.
Az ELKH Díjat 2021-ben Fodor Pál professzor, turkológus, történész, az MTA doktora nyerte el. Fodor Pál az ELKH Bölcsészettudományi Kutatóközpont főigazgatója volt 2012–2021 között, jelenleg címzetes főigazgatója, a BTK Történettudományi Intézetének tudományos tanácsadója és az intézet Középkori Osztályának vezetője. Több mint négy évtizede a hazai és a nemzetközi tudományos élet tevékeny résztvevője és egyben alakítója.
Számos témát felölelő publikációi műfajukat tekintve is sokrétűek, soruk a nagymonográfiától az elemző tanulmányokon és a nagyívű esszéken át a grandiózus forráskiadványokig terjed. Az általa szerkesztett, nagyrészt külföldi kiadóknál megjelent mintegy húsz kötet felbecsülhetetlen jelentőségű a magyar történettudomány nemzetközi megjelenése és elismertsége szempontjából. Számos kutatás vezetője volt, amelyek közül a legfontosabbak a Szigetvár ostromához és a Szulejmán szultán sírhelyéhez, illetve a mohácsi csatához és annak utóéletéhez kapcsolódó projektek. Az ezek kapcsán született publikációk a kora újkori magyar történelem kutatásának legjelentősebb eredményei közé tartoznak.
Nemzetközileg is elismert kutatásai több szempontból is megújították az Oszmán Birodalom történetének vizsgálatát. A legnagyobb tudományos elismerést kiváltó munkája az Oszmán Birodalom igazgatásának és pénzügyi adminisztrációjának 17. századi változásait és ezek hátterét feltáró angol nyelvű monográfia. Ez a mű kétségkívül az elmúlt évtizedek egyik legjelentősebb egyéni teljesítménye a nemzetközi oszmanisztikai kutatások terén.
Fodor Pál szerény, de mindig határozott és céltudatos kiállásával a hazai tudományosság mintaképét személyesíti meg, akiben az egyetemes magyar kultúra és szellemtörténet iránti rendíthetetlen elkötelezettség valódi, mély humánummal, az emberi értékek iránti alázattal párosul.
Bárány Róbert Díj
A Bárány Róbert Díj megalapításának és adományozásának célja az ELKH Titkárság irányítása alatt álló kutatóhelyeken kutatói munkakörben foglalkoztatott 35 év alatti fiatal kutatók kiemelkedő tudományos munkájának elismerése. A díj elnyerésére magas tudományos értékű pályaművel, egyéni munkával elért eredménnyel lehet pályázni, például szabadalommal, találmánnyal, könyvvel, szakcikkel vagy cikksorozattal, önmagában értékelhető önálló kutatási eredménnyel vagy részeredménnyel, illetve a társadalomtudományok területén doktori értekezéssel is.
A Bárány Róbert Díj 2021. évi nyertesei:
Bojtár Márton Gáspár – Természettudományi Kutatóközpont
Pályaművének címe: „Feltételesen, látható fénnyel aktiválható fotolabilis vegyületek”
Pályaműként benyújtott cikkében a kutató egy új, kettős kontrollal rendelkező, fotokémiai elven működő rendszer kidolgozását és alkalmazását mutatja be látható fényre érzékeny blokkolócsoportokon. A fénnyel aktiválható anyagok alkalmazásával lehetőség nyílhat kemoterápiás szerek hatékonyabb és szelektívebb bevitelére, a mellékhatások csökkentésére. Ezzel az elért eredmények társadalmi jelentősége is kiemelkedő.
Bukáné Kaskötő Marietta – Bölcsészettudományi Kutatóközpont
Pályaművének címe: „Musica Sacra Hungariae: a cecilianizmus magyarországi története 1897-től 1950-ig”
Pályaműként benyújtott doktori disszertációjában a kutató új nézőpontból láttatja a múlt század első felének magyarországi zenetörténetét. Megvilágítja a bajorországi Cecília-mozgalom közvetlen hatását a magyar egyházzenei reformtörekvésekre, rekonstruálja a reformok hazai megjelenését és kibontakozását, vizsgálja az egyház- és sajtótörténeti viszonyokat, valamint az új egyházzenei repertoár stiláris és esztétikai vonatkozásait.
Draskóczy Eszter – ELKH támogatott kutatócsoport, MTA-SZTE Antikvitás és Reneszánsz: Források és Recepció Kutatócsoport; BTK Irodalomtudományi Intézet
Pályaművének címe: „Alvilágjárások és pokolbeli büntetések. Dante Komédiájának antik és középkori forrásai”
A kutató pályaműként beadott, még idén megjelenő monográfiája amellett, hogy a magyarországi Dante-kutatások legújabb alapműve, a nemzetközi dantisztika számára is több szempontból új eredményeket tár fel. Ennek különös jelentőséget ad, hogy ez évben emlékezik meg a világ Dante halálának 700. évfordulójáról. A tudományelméleti és módszertani szempontból egyaránt kiemelkedő mű a közép- és a felsőfokú oktatásban is használható.
Elekes Zoltán – Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont
Pályaművének címe: „A külföldi tulajdonú vállalatok mint a térségek gazdasági szerkezetváltozásának letéteményesei”
Pályaműként benyújtott elsőszerzős tanulmánya a gazdaságföldrajz irányzatán belül egyedülállóan mutatja be a letelepedő külföldi tulajdonú vállalatok hatását a helyi gazdasági szerkezet átalakulására. Magyarország példáján keresztül ismerteti, hogy ezek a vállalatok hol és mely esetben teremtenek munkahelyeket olyan gazdasági tevékenységekhez kapcsolódóan, amelyek egy-egy térség számára újdonságot jelentenek. A tanulmány máris beépült a téma szakirodalmába, bekerült annak fontos és gyakran hivatkozott írásai közé.
Hajnalné Nagy Szilvia Anett – ELKH támogatott kutatócsoport: MTA-PTE Klinikai Idegtudományi Képalkotó Kutatócsoport
Pályaművének címe: „Stressz és depresszió talaján kialakuló agyi eltérések vizsgálata modern képalkotó módszerekkel”
A pályaműként beadott cikksorozatban a kutató és munkatársai modellállatban végzett vizsgálatokkal igazolták, hogy az akut és a krónikus stressz nemcsak a kognitív teljesítményre van hatással, hanem modern képalkotással is kimutatható mikrostrukturális agyi eltérésekhez vezethet. Az eredmények a major depresszióval és egyéb pszichiátriai zavarokkal küzdő betegekre is vonatkoztathatók, ami jól mutatja a kutatás gyakorlati jelentőségét.
Haszpra Tímea – ELKH támogatott kutatócsoport: MTA-ELTE Elméleti Fizikai Kutatócsoport
Pályaművének címe: „Pillanatkép-attraktorok megközelítésének használata sokasági éghajlati szimulációkban az éghajlatváltozás hatásainak vizsgálatára”
A kutató pályaműként benyújtott cikksorozatában a nemzetiközileg is elismert megközelítés alapján a légköri távkapcsolatok elemzésére dolgozott ki új módszert. A módszerrel kapott eredmények statisztikailag pontosan írják le egy távkapcsolat jellemzőit, ezek éghajlatváltozás hatására bekövetkező módosulásait, így a módszer várhatóan széles körben alkalmazható lesz.
Kalivoda Ágnes – Nyelvtudományi Kutatóközpont
Pályaművének címe: „Az igekötők produktív kapcsolódási mintái”
Díjnyertes tanulmánya mind tudományos jelentőségét, mind korszerű technológiai hátterét tekintve kiemelkedő színvonalú munka, mely egyesíti a nyelvész szakmai kíváncsiságát és a kutatás mai technikai lehetőségek adta hatékonyságát. A pályamunka értékét emeli, hogy az igekötők produktív kapcsolódási mintáinak hatalmas szöveganyagból kiinduló feltérképezése egy eddig kevéssé kutatott terület. Az igealkotási módok számbavétele, ezen belül a hangzássémák azonosítása pedig önmagában is elismerésre méltó eredmény.
Könyves-Tóth Réka – Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont
Pályaművének címe: „A legfényesebb csillagrobbanások nyomában ‒ a szupernóvák titkai”
A pályaműként benyújtott, 2020–2021 folyamán egy nagy presztízsű nemzetközi folyóiratban megjelent cikksorozat három elsőszerzős publikációból áll. Kiemelt értéke, hogy a tématerület egyik legelismertebb alakja, Craig Wheeler professzor is a szerzők között szerepel. Munkájában a kutató több, eddig ismeretlen összefüggést tárt fel a csillagrobbanások fizikai tulajdonságaira vonatkozóan.
Mezei Kitti – Társadalomtudományi Kutatóközpont
Pályaművének címe: „A kiberbűnözés aktuális kihívásai a büntetőjogban”.
Pályaműként benyújtott, hiánypótló monográfiájában a kutató hazai, uniós és nemzetközi viszonylatban vizsgálja, hogy a jelenlegi szabályozási környezet mennyiben alkalmas a kiberbűnözés elleni hatékony fellépésre. Témája rendkívül időszerű, és kiemelkedő tudományos jelentőséggel bír, hiszen a rohamos technológiai fejlődés nap mint nap új vívmányokkal jelentkezik, amelyekkel a jogi szabályozásnak és a jogalkalmazásnak is lépést kell tartania.
Nagy Eszter – Bölcsészettudományi Kutatóközpont
Pályaművének címe: „Szép Fülöp Világkrónikája”
Elismerést érdemlő tanulmányában a kutató a Világkrónika sokszempontú elemzésével egy összetett alkotói folyamatot tár fel, és meggyőzően rekonstruálja a szerző és a kódexet díszítő mester közötti együttműködést. Emellett sikeresen bizonyítja, hogy ugyanez a flamand miniátor korábban Mátyás király számára dolgozott. Kutatása jól szemlélteti, hogy milyen fontos a kismesterek tanulmányozása a középkori művészeti kapcsolatrendszerek feltárásához.
Nemes Gergő – Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet
Pályaművének címe: „Globálisan egzakt aszimptotika integrálokra tetszőleges rendű nyeregpontokkal”
Pályaműként benyújtott cikkében a kutató a matematika, a fizika és a tudomány más területein gyakran előforduló úgynevezett Laplace-típusú integrálokkal adott függvények hosszú távú viselkedését vizsgálja az aszimptotikus analízis eszközeivel. A pályaműben felvetett kérdés megválaszolásához a matematika klasszikus fejezeteit modern technikákkal ötvözi. A társszerzőként jegyzett publikáció eredményei jól használhatók a speciális függvények vizsgálatában, a számelméletben, a matematikai fizikában vagy a kvantummechanikában.
Pap Domonkos – ELKH támogatott kutatócsoport: MTA-SE Gyermekgyógyászati és Nephrológiai Kutatócsoport
Pályaművének címe: „Új típusú gyulladásgátló vegyületek azonosítása és felhasználása”
A Junior Prima díjas kutató pályaműve egy új típusú gyulladáscsökkentőket beazonosító európai szabadalmi bejelentés, melynek megalkotásában feltalálóként vett részt. A szabadalmi bejelentés alapja, hogy elsőként sikerült átfogó, in vitro és in vivo kísérletek segítségével igazolni egy hatóanyagról annak széles körű gyulladáscsökkentő és szöveti hegesedést gátló hatását. Az eredmények alapján a hatóanyag alkalmazható lehet több, jelenleg megoldatlan terápiájú betegség kezelésében, így például a SARS-CoV-2 vírusfertőzés következtében kialakuló súlyos gyulladás és hegesedés mérséklésére a tüdőben.
Péter Beatrix – Energiatudományi Kutatóközpont
Pályaművének címe: „Az epigallokatekin-gallát sejtadhézióra és sejtmozgásra, valamint bevonatokra gyakorolt hatásának feltárása jelölésmentes technikákkal”
Pályaműként beadott díjnyertes cikksorozatában a kutató a zöldtea-kivonat HeLa rákos sejtek adhéziójára és mozgására gyakorolt hatását vizsgálja úttörőnek tekinthető jelölésmentes technikákkal. Mérései során megállapította, hogy a zöld tea legjelentősebb antioxidáns összetevője csökkenti a rákos sejtek mozgását és adhézióját, valamint hogy a hatóanyag adszorbeál a vizsgált felületekre. A kutatás eredményei nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedőek.
Rádai Zoltán – Ökológiai Kutatóközpont
Pályaművének címe: „Eltérő egyedfejlődési sebességű életmenetek fiziológiai és evolúciós háttere és költségei”
Pályamunkája egy 2017 és 2020 között, magas impaktfaktoros szaklapokban megjelent cikksorozat, mely hat elsőszerzős publikációból áll. Ezekben munkatársaival az életmenet-elmélet keretrendszerében vizsgálták a fokozott egyedfejlődési sebesség kiváltó tényezőit és hatását az egyedi kondícióra és a szaporodási sikerre. A pályamű jól mutatja a kutató rendszerszintű, precíz gondolkodásmódját és tudományos alaposságát.
Spohn Réka – Szegedi Biológiai Kutatóközpont
Pályaművének címe: Rezisztenciamentes antimikrobiális peptidek azonosítása integrált evolúciós vizsgálattal”
A rangos nemzetközi szaklapban megjelent, megosztott elsőszerzős cikkében a kutató munkatársaival rendszerszinten vizsgálja az antimikrobiális peptidekkel szembeni rezisztencia kialakulásának lehetőségeit, valószínűségét és következményeit. A kutatók sikeresen azonosítottak olyan antimikrobiális peptideket, amelyekkel szemben korlátozott a rezisztencia kialakulása. Az elismerést érdemlő eredmények kiindulásként szolgálhatnak újfajta terápiák kifejlesztéséhez.
Szatmári Gábor – Agrártudományi Kutatóközpont
Pályaművének címe „A térbeli bizonytalanság modellezése, értékelése és kommunikációja korszerű statisztikai megközelítésekkel a digitális talajtérképezésben”
Pályaműve egy rangos nemzetközi szaklapokban megjelent cikksorozat. Az ezekben bemutatott kutatási eredményei, illetve megközelítésbeli és módszertani újításai nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy egyre pontosabb és megbízhatóbb digitális talajtérképek készülhessenek. Emellett segítenek megérteni a talajok szerepét olyan fontos társadalmi célokkal összefüggésben, mint a klímaváltozás mérséklése vagy a tájdegradáció csökkentése.
Thiering Gergő – Wigner Fizikai Kutatóközpont
Pályaművének címe: „Jahn–Teller-effektus és spin-pálya kölcsönhatás együttes hatása a gyémántbeli kvantumbitekre”
Díjnyertes pályaművében bemutatott kutatásai során a kutató szisztematikusan megvizsgálta a négyes oszlopba tartozó elemek és a vakancia által alkotott gyémántbeli ponthibakomplexumok magneto-optikai tulajdonságait. Ehhez kidolgozott egy olyan spin-Hamilton operátort, amelyben az elektron-fonon és a spin-pálya csatolás is erős. Nagy figyelmet kapott az úgynevezett szorzat Jahn–Teller-effektusról szóló eredménye, amely sikeresen magyarázta meg a semleges szilícium-vakancia optikailag gerjesztett állapotának viselkedését.
Vargáné Kis Anna – Természettudományi Kutatóközpont
Pályaművének címe: „Non-invazív poliszomnográfia használata kutyák szocio-kognitív képességeinek vizsgálatára”
A kutató pályaműve egy 2017 és 2020 között rangos szaklapokban megjelent cikksorozat, mely 15, jelentős tudományos visszhangot kiváltó publikációt foglal magában. Az ezekben bemutatott, elméleti és módszertani szempontból egyaránt mérföldkőnek tekinthető kutatási eredmények közelebb visznek az alvás evolúciójának megértéséhez, emellett új lehetőséggel szolgálnak az állatorvosi diagnosztika számára. Kísérletes vizsgálatai a kognitív viselkedéstudomány új, önálló részterületét alapozták meg.
Kutató professor emeritus cím
A kutató professor emeritus cím megalapításának és adományozásának célja az ELKH kutatóhelyein tudományos munkakörben foglalkoztatott kutatók eredményes kutatói életpályájának, valamint a tudományszervezés területén végzett jelentős tevékenységének elismerése.
2021. évben professor emeritus címet kaptak:
Barna B. Péter – Energiatudományi Kutatóközpont
A polikristályos rétegek növekedési mechanizmusának szakértőjeként vált világszerte ismert és elismert kutatóvá. Már a hatvanas-hetvenes években nagy figyelmet kaptak a Barna Árpáddal közösen megvalósított, in situ mikroszkópban végzett kísérletek. Ezek során a mikroszkópban párologtatott nanorészecskék növekedését, réteggé alakulását rögzítették, és ő már ekkor nagy jelentőséget tulajdonított a szennyezők hatásának. Később az ezzel kapcsolatos eredményei alapján a növekedési zóna modellben egy új zónát javasolt, melyet a szakirodalom elfogadott és átvett.
Barnabás Beáta – Agrártudományi Kutatóközpont
Tudományos tevékenysége a növényi reprodukcióbiológia számos területére kiterjed. Nemzetközi elismertségét pollenkutatásai alapozták meg. Az 1990-es években kutatásait a mikrospóra-eredetű haploidindukció irányába fejlesztette tovább, amely megalapozta a növényi sejt- és szövettenyésztés módszereinek bevezetését a növénynemesítési kutatásokba.
Besenyei Gábor – Természettudományi Kutatóközpont
A komplex és fémorganikus kémia kiemelkedő szaktekintélye, a levegőkizárásos preparatív technika szakértője. A Szerkezetkutató Központ Kémiai Krisztallográfia Kutatólaboratóriumában végzett kutatómunkája meghatározó a csoport kismolekulás szerkezetkutatásában. A kémiai és kristályosítási laboratórium kiépítése és fejlesztése az ő szaktudásán alapul, tapasztalata elengedhetetlen mind a preparatív, mind a kristályosítási feladatok terén.
Czitrovszky Aladár – Wigner Fizikai Kutatóközpont
Kutatási területe a lézeres méréstechnika és a nemlineáris optika. Nemzetközi szintű kutatás-fejlesztési eredményei hozzájárultak ahhoz, hogy a lézerfizika és optika kutatása rendkívül megerősödött az intézetben. Kiemelkedő szerepet töltött be az intézetben megvalósított alkalmazott kutatási projektekben. Számos új optikai műszer kifejlesztésében és mérési eljárások kidolgozásában vett részt, amelyek a toxikológiában, az egészség- és környezetvédelemben, a biológiában, illetve a vegyiparban hasznosultak.
Csathó Péter – Agrártudományi Kutatóközpont
Szakterülete a növénytáplálás, a talajtermékenység és az agrár-környezetvédelem. A szabadföldi tartamkísérletek fenntartását szívügyének tekinti, csakúgy, mint a társadalmi hasznosságot, a hazai hagyományok megőrzését, illetve a szakmai örökség ápolását. Tudományos eredményei, új szempontú megközelítései, egyedi rendszerszemlélete, különleges szintetizáló képessége teszik őt széles körben ismert és elismert iskolateremtő egyéniséggé.
G.-Tóth László – Balatoni Limnológiai Kutatóintézet
Fő kutatási területe a zooplankton populációdinamikája, táplálkozásbiológiája, anyagcseréje, továbbá légzésének fiziológiája és biokémiája. A nemzetközi limnológiai tudományos közösség érdeklődését az algák és baktériumok vizsgálatára alkalmazott dializáló zsákokkal keltette fel. Ez jelentős újításnak számított a korábban erre a célra alkalmazott hermetikusan zárt üvegedényekkel szemben. Kiemelt figyelmet fordít a környezet és a vízminőség védelmének kérdéseire.
Gyáni Gábor – Bölcsészettudományi Kutatóközpont
Az újkori magyar társadalomtörténet-kutatás megkerülhetetlen alakja, emellett történelemelméleti és historiográfiai munkái is alapvető fontosságúak. Egyetemi oktatóként fontos szerepet játszott az utánpótlás-nevelésben. Az intézetben és az egyetemen egyaránt mindig új kérdések felvetésére és hiánypótló kutatások elindítására bátorította a fiatalabb generációt.
Ormos Pál – Szegedi Biológiai Kutatóközpont
Számos kutatási területen dolgozott, valamennyiben jelentős sikereket ért el. Ezek között található a fehérjék szerkezet-működés kapcsolata, az energiaátalakító fehérjék működése, az optikai mikromanipuláció, a mikrorobotok készítése és működtetése lézerrel, valamint a mikrofluidika. Több szakmai újdonság kötődik a nevéhez, eredményei általános fizikai tankönyvekbe is bekerültek.
Párkányi László – Természettudományi Kutatóközpont
Évtizedeken át kutatott a kémiai krisztallográfia területén, eredményei nemzetközi elismertséget hoztak számára. Főként a szilícium- és fémorganikus vegyületek szerkezetfelderítésében ért el jelentős eredményeket. A krisztallográfiás méréseket és különösen azok kiértékelését segítő számítógépes programjait nemzetközi téren is nagyra értékelik.
Pintz János – Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet
Részt vett az utóbbi évtized legnagyobb matematikai szenzációját jelentő ikerprím-sejtés megoldásában. A kérdés nagyon egyszerűnek tűnik: van-e végtelen sok olyan számpár, melynek mindkét tagja prím, és különbségük kettő? Hasonló kérdéseket már az ókorban is vizsgáltak, Pintz professzor pedig jelentős áttörést ért el ezen a területen, amiért 2014-ben megkapta az Amerikai Matematikai Társulat Cole-díját.
Pukánszky Béla – Természettudományi Kutatóközpont
Legjelentősebb eredményeit a heterogén polimer rendszerekben uralkodó határfelületi kölcsönhatások tanulmányozása során érte el. Modellt állított fel az ilyen anyagok folyási feszültsége összetételfüggésének leírására. Kutatásai kiterjednek a poliolefinek degradációjának vizsgálatára, a nanokompozitokra, továbbá a biológiailag lebomló, valamint a gyógyászatban alkalmazható polimerek tanulmányozására is.
Rajkai Kálmán – Agrártudományi Kutatóközpont
Napjaink egyik legégetőbb társadalmi problémájával, a globális vízkészlet talajnedvesség-összetevőjével foglalkozó, nemzetközileg elismert kutató. Szakterülete a talaj-vízgazdálkodás, talajfizika, illetve talaj-biofizika. A talaj vízgazdálkodására vonatkozó mérési és becslési módszerek fejlesztője. Kutatásaiban a mért talajnedvességből számította a növények vízfelhasználását és annak térbeli mintázatát.
Rechnitzer János – Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont
Szűkebb szakterülete a regionális tudomány, ugyanakkor munkásságára az interdiszciplináris megközelítés jellemző. Kutatásai és könyvei az egyetemi és doktori képzések, valamint a terület- és településfejlesztési gyakorlat meghatározó szakirodalmi bázisát jelentik. A gyakorlatban is alkalmazott első magyarországi regionális innovációs stratégia kidolgozója, tucatnyi hazai fejlesztési program irányítója.
Szabó Márton – Társadalomtudományi Kutatóközpont
Az interpretatív szemléletű diszkurzív politikatudomány hazai megteremtője és legjelentősebb képviselője. Munkássága egyrészt jellegzetesen közép- vagy kelet-európai gyökerű. Azokat a tapasztalatokat formálja tudományosan rendszerezett elméleti nézetté, amelyeket Európa ezen részének állampolgárai tömegesen éltek át a 20. században. Másrészt nyitott a jövő felé, mert az értelmező attitűd középpontba állítása lehetővé teszi, hogy a társadalmi-politikai valóság sokszor váratlan új jelenségei is értelmezhetők, sőt kezelhetők legyenek az általa alkalmazott nézőpontból.
Tóth Miklós – Agrártudományi Kutatóközpont
Fiatal kutatóként kezdett el a rovarok kémiai ökológiájának kutatásával foglalkozni, és rövid idő alatt nemzetközi viszonylatban is a téma egyik legjelentősebb szaktekintélyévé vált. Az alapkutatásokon túl alkalmazott kutatásokkal is foglalkozik, amely téren a nevéhez önálló intézeti innováció is fűződik.
Tóth Tibor – Agrártudományi Kutatóközpont
Szakterülete a szikes talajok képződése, térképezése és ökológiája, valamint a talajokban történő sófelhalmozódás mechanizmusai és a talajdegradációs folyamatok kockázatfelmérési módszerei. Új tudományos eredményei, széles körű nemzetközi elismertsége, továbbá oktatói, tudományszervezői és tudományos közéleti tevékenysége teszik őt iskolateremtő egyéniséggé.
Vörös Imre – Társadalomtudományi Kutatóközpont
Munkássága több, egymástól távol álló jogterületet is átfog. Pályájának kezdetén polgári jogi kérdésekkel foglalkozott, majd a versenyjog terén alkotott jelentős műveket, melyek a tudományos közösség elismerését is meghozták számára. Érdemes megemlíteni, hogy az első versenytörvény tervezetét és indoklását is ő készítette el a nyolcvanas évek elején. Ezt követően tudományos érdeklődése fokozatosan a közösségi jog, az európai uniós jog felé fordult, és tudományos, valamint tudományszervező tevékenységével komoly szerepet játszott e terület kutatásának hazai meghonosításában.
Galéria
