A biotechnológiai innováció útja a betegekig

A biotechnológia kiváló terep arra, hogy a kutatás és az innováció összeérjen, hiszen ezen a területen a laboratóriumi felismerésekből viszonylag jól építhető fel fejlesztés, termék vagy szolgáltatás. Ráadásul ezen a téren a tudományos bizonyíték nem puszta akadémiai igény, hanem biztonsági és szabályozási követelmény.

Ahogy Erdős Attila fogalmazott, a biotechnológiai innováció ott működik igazán jól, ahol egyszerre van jelen tudományos kiválóság, vállalkozói kultúra, tőke és intézményi támogató háttér – ez pedig a magyar innovációs ökoszisztéma számára is fontos tanulság.

Nemzetközi tapasztalat, hogy sok technológia eljut az első bizonyításig, majd benne ragad a tudományos ígéret és a piaci megvalósítás közötti szakadékban, az úgynevezett „Death Valley”-ben. Az onnan való kikapaszkodásnak számos útja lehet. Ilyen a szabadalmaztatás, a licencelés, az ipari együttműködés, a spin-off vagy startup alapítása, valamint a célzott pályázati és befektetői források bevonása, amelyek mindegyike más-más előnyöket kínál.

Ugyanakkor nem szabad szem elől téveszteni, hogy a technológiai érettség (TRL) nem jelent egyúttal üzleti érettséget is (Business Readiness Level, BRL). Ennek meghatározása során olyan kérdésekre kell választ adni, mint valós problémára kínál megoldást a technológia? Van-e fizetőképes kereslet? Jobb-e a jelenlegi alternatíváknál? Felépíthető-e belőle nagyobb léptékű vállalkozás?

Az előadás egyik fontos üzenete az volt, hogy a kutatói és a vállalkozói lét nem zárja ki egymást, de nem is kell mindenkinek egyszerre vállalkozóvá válnia. Van, aki elsősorban kutatóként szeretne maradni, és ez teljesen rendben van. Ha azonban egy eredményben piacra vihető lehetőség rejlik, akkor a technológiatranszferhez szükséges társadalmi tőke, kapcsolati háló és intézményi beágyazottság legalább olyan fontos lehet, mint maga a tudományos kiválóság.

Az előadás részletes beszámolója ezen a linken olvasható, a diasorozat pedig a HunrenTech Tudástárban érhető el.