AI Symposium – a zárónap dióhéjban

A HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat és a szingapúri Nanyang Műszaki Egyetem közös szervezésében zajló AI Symposium 2025 utolsó napjának középpontjában a mesterséges intelligencia orvostudományi alkalmazásai álltak. A délelőtti program kiemelkedő előadói között szerepelt Guan Cuntai, a szingapúri Nanyang Műszaki Egyetem Számítástechnika és Mérnöki Karának vezető professzora, valamint Barabási Albert-László világhírű hálózatkutató. Mindketten az egészségügyi tevékenységeket segítő AI alkalmazásokról beszéltek. Guan Cuntai előadásában az agy-számítógép interfészek (BCI) széleskörű orvosi rehabilitációs alkalmazásait részletezte, különös tekintettel a nem-invazív, EEG-alapú mélytanulási megközelítésekre. Guan Cuntai nemcsak a mozgással kapcsolatos alkalmazási lehetőségeket ismertette meg a résztvevőkkel, hanem beavatta az érdeklődőket a BCI-t kognitív tréningek használatába ADHD-s gyermekeknél és kognitív hanyatlást mutató időseknél, javítva a figyelmüket és az agyi kapcsolódást. Beszéddekódolást is végeznek EEG alapján, amelynek során értelmes idegi mintázatokat azonosítanak – ez segíthet a beszédzavarokkal vagy tudatzavarokkal küszködő betegeken. A szingapúri egyetem professzora érzelemszabályozó eszközök fejlesztéséről is beszámolt, hozzátéve, hogy hosszú távú céljuk egy költséghatékony, AI-alapú mentális egészségügyi beavatkozás létrehozása emberi terapeuták nélkül.

A szimpózium zárónapjának sztárelőadója Barabási Albert-László volt, akinek úttörő munkája – egyebek mellett – a hálózati orvoslás területén új megvilágításba helyezi a betegségek és az egészség közötti összefüggéseket. A hálózati orvoslás célja a sejten belüli fehérjék közötti kapcsolatok, az úgynevezett „betegségmodulok” feltérképezése, amelyek által megérthetjük, hogy egy adott betegség milyen más betegségekkel vagy tünetekkel állhat közvetlen kapcsolatban. Barabási professzor hangsúlyozta, hogy a mesterséges intelligencia és a nagy nyelvi modellek szerepe egyre fontosabbá válik e területen: ezek az eszközök képesek megbecsülni a fehérjemolekulák közötti kapcsolatok erősségét, elősegítve új, a betegségek kialakulásában szerepet játszó hálózatok azonosítását.

Barabási Albert-László a hálózati orvoslás alapjául szolgáló genetikai tényezők mellett kiemelte a környezeti hatások, elsősorban a táplálkozás szerepét a betegségek kialakulásában és lefolyásuk befolyásolásában. A Barabási Lab FOODOME projektje éppen azt vizsgálja, hogy milyen biokémiai vegyületek találhatók az élelmiszereinkben, amelyek közül soknak a hatását ma még egyáltalán nem ismerjük. „Tarthatatlan, hogy jórészt fogalmunk sincs arról, mi juttatunk a szervezetünkbe ételeinkkel” – hívta fel a figyelmet a professzor. A projektben dolgozó kutatók hálózatelméleti alapon, mesterséges intelligencia és gépi tanulás segítségével próbálják meghatározni az élelmiszereink összetételét, valamint e vegyületek hatását az emberi szervezetre. Minden élelmiszer-eredetű vegyület szervezetre gyakorolt hatása leírható hálózatként, és összevethető a betegségekhez kapcsolódó biológiai hálózatokkal – jelentette ki.

A délelőtti tematikus szekciók egyikében a korábban szintén előadó James Cole moderálásával Morten Scheibye-Knudsen, a Koppenhágai Egyetem vezető kutatója, Jing-Dong Jackie Han Pekingi Egyetem professzora, Horváth Péter, a HUN-REN SZBK intézetigazgatója és Kerepesi Csaba, a HUN-REN SZTAKI Mesterséges Intelligencia Kutatólaboratórium BioAgeAI kutatócsoport vezetője vitatták meg a legújabb eredményeket az öregedéskutatásban és a sejtanalízisben. Kerepesi Csaba, arról beszélt, hogy AI-fotóelemzéssel képesek megállapítani a fotóalanyok életkorát és az ezzel összefüggő betegségek alakulását – segítségükkel értékelhetők az öregedés lassítását vagy visszafordítását célzó kezelések hatásai.

A párhuzamosan zajló másik szekció előadói – Juan Pablo Ortega, tanszékvezető-helyettes professzor, Fizikai és Matematikai Tudományok Kara – Matematikai Tudományok Tanszék, NTU; Atsushi Nitanda, vezető tudományos munkatárs a Határterületi Mesterséges Intelligencia Kutatóközpontban (CFAR) és a Nagyteljesítményű Számítástechnikai Intézetben (IHPC), A*STAR; Lyudmila Grigoryeva, a svájci Sankt Galleni Egyetem Matematikai és Statisztikai Kara Közgazdasági Kvantitatív Módszerek Tanszékének docense és Adam Wagner, a Google DeepMind kutatója – a gépi tanulás elméleti megalapozását és új alkalmazási irányait mutatták be. Az első téma a dinamikus folyamatok tanulása volt, különös tekintettel annak matematikai kihívásaira. Bemutatták a rezervoár-számítás módszerét, amely hatékony eszköz időfüggő rendszerek modellezésére, valamint ennek kernelizált változatait is. Az előadások rávilágítottak a dinamikus és statikus tanulási feladatok közötti különbségekre, valamint arra, hogyan lehet a gépi tanulást új, érdekes matematikai objektumok és konstrukciók keresésére használni. Szó esett olyan eszközök fejlesztéséről is, amelyek segítségével a matematikusok maguk is felfedezhetnek ilyen struktúrákat. Végül bemutatták a disztribúció-optimalizálás elméletét és gyakorlati alkalmazásait, különös tekintettel a fenntartható gépi tanulás szempontjaira.

Az esemény záróelőadását a nemzetközi tekintélyű Yurii Nesterov matematikus, a Budapesti Corvinus Egyetem Professzor Emeritusa tartotta. Prezentációjában az optimalizációs elvek mindennapi és tudományos alkalmazásairól beszélt, bemutatva, hogy a minimális energiaelv nemcsak a fizikában vagy közgazdaságtanban, hanem a természetes és társadalmi folyamatok elemzésében is kulcsfontosságú. „Ha ismerjük egy folyamat végcélját, annak jellemzői könnyebben előre jelezhetők” – mondta a matematikus. Előadásában figyelt a közérthetőségre is, ezért a bonyolult matematikai elméleteket egyszerűbben is igyekezett elmagyarázni, egyik példájában kiemelte, hogy például a hétköznapi mozgásformák – séta, futás, vezetés – is leképezhetők optimalizációs sémákkal.

„A mesterséges intelligencia exponenciálisan fejlődik és valóban összekapcsolja a különböző tudományterületekről érkező kutatókat” – emelte ki záróbeszédében a HUN-REN elnöke. Gulyás Balázs hangsúlyozta, hogy az AI történetének elmúlt 69 évében rendkívül gyors ütemű fejlődésen ment keresztül, amit jól tükröztek a háromnapos AI Symposium 2025 előadásai és beszélgetései is. Kiemelte a nemzetközi meghívottak aktív részvételét és a megosztott tudás értékét. Örömét fejezte ki, hogy sikerült konszenzust teremteni a szimpóziumon abban, hogy az emberiség érdekében az AI-t egyrészt komolyan kell venni, másrészt további és mély megértésére van szükség. Az alkalmat megragadva az elnök bejelentette, hogy a HUN-REN szeptember 17–19. között Budapesten az egészséges életmód (Healthy Living) témájában újabb szimpóziumot szervez, amelyen szintén központi szerepet kapnak a mesterséges intelligencia alkalmazásai.

Luke Ong professzor, a társszervező szingapúri NTU alelnöke és dékánja a kutatási eredmények megosztásának jelentőségéről ejtett szó, és annak a reményének adott hangot, hogy a szimpóziumon teremtett szakmai kapcsolatok akár már a közeljövőben együttműködésekké formálódnak.

Technológiai transzfer céget alapítottunk a HUN-REN-en belül. A HUNRENTECH küldetése a kutatások gyakorlati hasznosításának elősegítése, hidat képezve a tudomány és az ipar között, külön figyelemmel a kutatás-fejlesztés eredményeinek hasznosíthatóságára az ipar számára – erről már Jakab Roland, a HUN-REN vezérigazgatója beszélt. Zárszavában elmondta: a szimpóziumon több mint ezren vettek részt személyesen, ami jól mutatja, mekkora érdeklődés övezi a mesterséges intelligencia hazai és nemzetközi fejlesztéseit. A rendezvényen akadémiai, ipari és államigazgatási szakemberek vitatták meg az AI hasznosításának lehetőségeit – valódi tudásmegosztás és párbeszéd jellemezte az elmúlt három napot, és potenciális partnerségek is létrejöttek. „Az a cél, hogy ezeket a tudásalapú együttműködéseket Magyarország javára fordítsuk, és az AI segítségével olyan társadalmi és gazdasági hasznot teremtsünk, amely mindannyiunk életére pozitívan hatással lehet” – emelte ki Jakab Roland. A HUN-REN vezérigazgatója emlékeztetett arra, hogy a Magyar Kutatási Hálózat stratégiai megállapodást kötött a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel, így is erősítve a kapcsolatot az egyetemi kutatás, az ipar és az alkalmazott fejlesztések között. Hozzátette, hogy ez a partnerség kulcsszerepet kap abban, hogy az AI fejlesztések tudományos megalapozottsággal, a fiatalok bevonásával történjenek.

Jakab Roland azt is bejelentette, hogy a nagy érdeklődésre és a pozitív visszajelzésekre reagálva a HUN-REN úgy döntött: az AI Symposiumot évente megrendezi, így Budapest az AI fejlesztések egyik legjelentősebb nemzetközi seregszemléjének adhat otthont a jövőben is. Az idei rendezvény tehát egyben új kezdet is, egy olyan folyamat nyitánya, amelyben együtt dolgozunk egy okosabb, igazságosabb és versenyképesebb jövőért, és amelyben Magyarország meghatározó szerepet tölthet be – hangsúlyozta Jakab Roland.