Az egészséges élet tudománya beköltözött a Puskás Arénába – Így indult a Healthy Living Symposium 2025

„Ma kezdődő rendezvényünk rávilágít hazánk és a HUN-REN szerepére, feladatára és küldetésére az egészségtudománnyal és az innovációval kapcsolatban, miközben megerősíti mély partnerségünket a világ számos intézményével, köztük a Szingapúri Nemzeti Egyetemmel és a ma itt képviselt sok más szervezettel” – mondta a Healthy Living Symposium 2025 megnyitóján Gulyás Balázs, a HUN-REN elnöke.

 – emelte ki Gulyás Balázs. Hozzátette, ezen a téren közös a felelősség: egyrészt az egyéneké, akik egészségesebb döntéseket hoznak; másrészt a vállalatoké, amelyek óvják munkavállalóik jóllétét. Közös felelősség terheli azon társadalmakat is, amelyek a fejlődésük középpontjába helyezik az egészséget és a hosszú életet.

„Az volt a 20. század egyik legnagyobb csodája, hogy a világ szinte megduplázta a várható élettartamot” – mondta a konferencia nyitóelőadásában John Eu-Li Wong, a társszervező Szingapúri Nemzeti Egyetem (NUS) orvosprofesszora. „1900-ban a világátlag körülbelül 47 év volt, Magyarországon közel 77 évre nőtt, Szingapúrban pedig valamivel 83 év fölé. Ez rendkívüli eredmény, amit mindannyiunknak ünnepelnie kellene” – mondta a szingapúri kutató, majd hozzátette, ugyanakkor érdekes jelenség is történt: „a világ termékenységi rátája több mint 50%-kal csökkent. A COVID előtt nem sokkal a két görbe keresztezte egymást: ma már több idős ember él a világon, mint fiatal”.

A professzor kiemelte, demográfiai átmenet zajlik világszerte. Míg Mozambikban még a klasszikus piramist látjuk, és Indiában növekszik a népesség, addig a világ kétharmada már a reprodukciós szint alatt van. Wong hangsúlyozta, már 2017-ben megfogalmazta az ENSZ, hogy a világ népességének elöregedése a 21. század egyik legjelentősebb társadalmi átalakulása lesz, amely szinte minden szektorra kihat. „Ez ráadásul sokkal gyorsabban zajlik, mint ahogy a demográfusok előre jelezték” – húzta alá a szingapúri tudós.

Wong hozzátette, nem a hosszú életű népesség a probléma, hanem inkább az, hogy nem bontottuk le az akadályokat, amelyek lehetővé tennék, hogy az emberek jó egészségben érjék el az időskort, hogy továbbra is családjuk és társadalmuk hasznos tagjai maradhassanak” – hangsúlyozta a kutató.

Hegyi Péter, a Semmelweis Egyetem Transzlációs Medicina Központjának igazgatója részletes áttekintésében nemcsak az európai, hanem a magyar helyzetet is bemutatta az egészséges életmód és a hosszú élet szempontjából. 

A délelőtti előadásokban Paul Matthews, a Rosalind Franklin Intézet igazgatója és Lars Nyberg, a svéd Umeå Egyetem pszichológiai és idegtudományi professzora a biobankok és a longitudinális kutatások szerepét mutatta be a témában. Több modellt és vizsgálatot is ismertettek, amelyek fontos új ismereteket adhatnak az öregedéssel járó agyi és kognitív változásokról. 

Előrejelzési modellek és a hosszú élet jövője 

„Az egészséges öregedés ma az orvostudomány egyik legnagyobb célja” – mondta John Rasko, a University of Sydney professzora. A gén- és sejtterápiák forradalmi lehetőséget kínálnak a rák, a genetikai betegségek és az öregedés hatásainak kezelésében, ugyanakkor a túlzó ígéretek és a kétes „hosszúélet-klinikák” komoly veszélyt jelentenek. Előadásában ismertette a valódi tudományos áttörések és a megtévesztő gyakorlatok közötti határvonalat. Az erre kapcsolódó tematikus szekció az öregedés kutatások és az öregedés-előrejelzés eltérő megközelítéseit mutatta be Jan Gruber, Christopher Li-Hsian Chen és Vellai Tibor közreműködésével. 

A délutáni panelbeszélgetés – Gulyás Balázs, a HUN-REN elnöke, Bíró Péter, az NSÜ vezetője és Ungvári Zoltán, a Semmelweis Egyetem kutatóprofesszora részvételével – az egészség és a hosszú élet jövője Magyarországon címmel a hazai egészségügyi, oktatási és társadalmi kérdésekre kereste a választ. Gulyás Balázs, a HUN-REN elnöke elmondta, amikor egészségesek vagyunk, nem csupán azt mondjuk, hogy „nem vagyunk betegek”, vagy „jól érezzük magunkat”, hanem azt, hogy megvan bennünk az emberi mivoltunk teljessége. Szerinte ide tartozik a kapcsolatunk a világgal, a harmóniánk a természeti környezettel, az emberekkel, a társadalmunkkal, szűkebb és tágabb közösségeinkkel. „Számomra ez jelenti a teljességet. Ez a fajta EGÉSZség egyértelműen több, mint a betegségek hiánya” – hangsúlyozta Gulyás Balázs a panelbeszélgetésben.

Egészség és művészet 

A zárószekcióban Kian-Woon Kwok, a Szingapúri Művészeti Egyetem rektorának előadása két egymással összefüggő fogalomról – a várható élettartamról (lifespan) és az egészségben eltöltött életről (healthspan) – szólt, a humán- és társadalomtudományok, valamint a művészetek perspektívájából. Az előadásokat a témát újabb szempontokból megközelítő prezentációk követték, amelyek szintén a hosszú élet és a művészetek kapcsolatát mutatták be. A témáról Kian-Woon Kwok mellett Michael Koon Boon Tan, a Szingapúri Művészeti Egyetem docense és Indra Selvarajah, a LASALLE Művészeti Főiskola MA Zene-terápia programjának vezetője beszélt.