HUNRENTECH: tudományos teljesítmény, innováció, hatás

A technológiatranszfer jelentőségéről és lehetőségeiről tartott szimpóziumot a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat. Gulyás Balázs, a HUN-REN elnöke az eseményt a magyar kutatás egy újabb mérföldkövének nevezte. Mint mondta, az a céljuk a HUN-REN a világ egyik legjobban működő kutatási hálózata lehessen, ahol a tudományos teljesítmény innovációba és hatásba megy át. Kiemelte: meg kell változtatni azt a szemléletmódot, hogy a tudománynak és a kutatásnak csak a publikálás legyen a célja.

„Nekünk értékláncban kell gondolkodnunk, hogy az új felfedezések, új modellek és új ötletek minél előbb hasznosulhassanak a társadalom számára, és az emberek minél előbb érezhessék annak hatását életminőségükben és gazdasági helyzetükben is” – mondta Gulyás Balázs.

A HUNRENTECH szimpóziumot annak érdekében rendezték meg, hogy bemutassák: a kutatási eredményeket hogyan és milyen eszközök mentén lehet hasznosítani, valamint milyen eszközök szükségesek ahhoz, hogy a kutatási eredmények valóban gazdasági és társadalmi hatást érjenek el.

„Azt szeretnénk, hogy több olyan hasznosulás, értékteremtés, innováció legyen, amely Magyarországról indulva lesz világhírű. Ezeknek az eszközeit mutatjuk itt be” – hangsúlyozta Jakab Roland, a HUN-REN vezérigazgatója. Hozzátette, ehhez megfelelő infrastruktúrát és keretrendszert építünk ki, továbbá a mesterséges intelligencia eszközrendszerének teljes arzenálját fogjuk biztosítani a kutatóknak.

 „Olyan ösztönző rendszert szeretnénk létrehozni, amely mindenki számára világossá teszi, hogyan lehet ezen az úton végig menni, és egyben támogatja is azt, hogy az értékteremtés valóban elindulhasson” – mondta Jakab Roland.

A cél annak az ökoszisztémának a kialakítása, amely komplex támogatást nyújt a HUN‑REN-es kutatóknak: segítséget a pályázatíráshoz, tréningeket, hozzáférést grantokhoz, valamint indulótőkét is a különböző pályázatokhoz. Jakab Roland bízik abban, hogy az első 1-2 siker motiváló és inspiráló hatással lesz a többi kutatóra is, ösztönözve őket a bekapcsolódásra.

A Magyar Kutatási Hálózat vezérigazgatója hozzátette: az innováció nagymértékű forrásbevonást is igényel, ezért létrehoznak egy olyan hibrid kockázati tőkealapot is, amely a finanszírozásban tud segítséget biztosítani a kutatóknak.

Erdős Attila, a HUNRENTECH Kft. vezetője részletesen bemutatta a HUN‑REN által létrehozott új technológiatranszfer-céget, amely a kutatókat segíti majd eligazodni az innováció hasznosulásának világában. Elmondta: sok hazai kutatóintézetben a társadalom vagy a piac számára értékkel bíró fejlesztések a laborok ajtajain belül maradnak, mert hiányzik hozzá a támogatói háttér. A HUNRENTECH ebben segíti a kutatókat.

„A bizalom és a türelem kulcsfontosságú, mert a hasznosulás és a hatás eléréshez rengeteg kitartás, elkötelezettség és kreativitás szükséges mind a kutatók, mind a HUNRENTECH munkatársai oldaláról. A folyamatok hosszú távon térülnek meg, de megfelelő keretek között komoly értéket hozhatnak a tudomány és a gazdaság számára” – hívta fel a figyelmet.

Erdős Attila a világ egyik legjobb techtranszfer vállalatát, a Cambridge Enterprise-t hozta fel követendő példának, ahol a kutatók maguk dönthetik el, kivel működnek együtt, és az innováció lehetőség, de nem kötelezettség. A Cambridge Enterprise-nál a kutatók által létrehozott innovatív fejlesztésekből származó bevételek jelentős része visszakerül a kutatóhoz, ami erős motivációt teremt. Emellett nagy hangsúlyt fektetnek a képzésre, a személyes kapcsolatok ápolására és az innovációs ökoszisztéma építésére.

„Fontos tanulság, hogy a szellemi tulajdont védeni kell, a spin-off vállalkozások alapításánál a tulajdonosi viszonyokat előre kell tisztázni, és az intézetek részéről is gyors döntések szükségesek ahhoz, hogy egy innováció piaci sikert érjen el.” – hangsúlyozta. A jövőre vonatkozó tervek között szerepel a meglévő szabadalmak hasznosítása, az ipari kapcsolatok erősítése, új, innovatív fejlesztést célzó pályázatok és tréningek indítása, valamint egy menedzsment-pool létrehozása, amely segíti a startupok fejlődését.

Az együttműködés az innovációs ökoszisztéma alapja

A jó innovációs ökoszisztéma akkor működik, ha a kutatók, a befektetők, a startup cégek, a nagyvállalatok és az állami szereplők felismerik annak jelentőségét, és az együttműködés fontosságát. Így összegezhető a szimpózium egyik panelbeszélgetése, amely a magyarországi innovációs ökoszisztéma helyzetét és lehetőségeit járta körül. A résztvevők egyetértettek abban: a HUNRENTECH Kft-nek komoly szerepe lesz abban, hogy segítse a kutatókat az együttműködésben, hogy azt ne teherként, hanem lehetőségként éljék meg.

„Ha egy irányba nézünk és egyetértünk abban, hogy olyan technológiai újításokon akarunk dolgozni, amelyek az életet jobbá teszik, csak a mikéntje, a módja a kérdés, akkor már megtettük a legfontosabb lépést” – mondta Szászi István, a Robert Bosch Kft. ügyvezető igazgatója. Külön felhívta arra a figyelmet, hogy egyetlen nagyvállalt sem tud hatékonyan házon belül innoválni, szükséges az együttműködés a kutatói, akadémiai közeggel.

Tánczos Péter, a Euroventures Zrt. ügyvezető partnere, a Magyar Kockázati és Magántőke Egyesület elnökségi tagja szerint a magyar innovációs ökoszisztéma kiépítéséhez tapasztalt befektetőkre lenne szükség. Olyan szakemberekre, akik sikereket tudnak felmutatni és ezáltal a kutatókat is motiválják. Fontos, hogy a kutatók lássák: a befektetők közreműködése hozzájárul, hogy valaki társadalmi hasznosságot hozzon létre a kutatással – emelte ki.

Nagy Péter, az Országos Onkológiai Intézet tudományos igazgatója, molekuláris immunológia és toxikológiai osztályának vezetője, valamint a Semmelweis Egyetem és a Debreceni Egyetem professzora jó példaként említette az Amerikai Egyesült Államokat, ahol külön állami bank biztosít hitelt a startup cégek termékeit megvásárló szereplőknek. Szerinte is nagyon fontos a motiváció, a folyamatos tanulás, és a megértés. „Kutatóként meg kell ismernünk kicsit a befektetői világot is, hogy el tudjuk adni a tudományunkat" - mondta.

Nagy Szabolcs, a Turbine társalapítója és ügyvezető igazgatója szerint a szinergia, a folyamatos építkezés, az edukált kutatói közeg, a befektetők és a pályázati lehetőségek szükségesek a jól működő innovációs ökoszisztémához.

Lengyel László, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnökhelyettese arról beszélt, hogy a magyar innovációs ökoszisztéma építését lépésről lépésre kell megvalósítani.

AI az innováció szolgálatában

Szertics Gergely és Balog Helga az innovációs folyamatok AI alapú támogatásáról szóló előadása is megerősítette, hogy a HUN-REN a mesterséges intelligenciát a teljes innovációs értékláncban használni kívánja az ötletek kipróbálásától és tesztelésétől kezdve a befektetők megtalálásán át egészen addig, hogy a felfedezések valóban eljussanak a társadalomhoz. „Ez azért fontos, mert jelenleg a szabadalmaztatott kutatások 95 százaléka soha nem jut el a felhasználókig; ezt nevezik a „halál völgyének” - hangzott el az előadásukban.  

Az AI három szinten képes segíteni: támogatja a kutatókat, hatékonyabbá teszi a szervezetek működését, és újragondolja magát a tudományt. Az előadók leginkább a fejlődés sebességére, mint elsődleges megatrendre hívták fel a közönség figyelmét, illetve arra is, hogy a mesterséges intelligencia nemcsak eszköz, hanem valódi társ lesz a kutatásban és az innovációban.

Kockázati tőke, befektetési lehetőségek és a szabadalmak világa

Duda Ernő biotechnológiai vállalkozó, a Medipredict alapítója az élettudományi startup vállalkozások témáját járta körül, és saját tapasztalatait osztotta meg. Elmondta, hogy a az inkubátor cégük befektetőként a kezdeti stádiumban lévő fejlesztéseket támogatja, jellemzően 50 ezer eurótól egymillió euróig terjedő összeggel.

Peták István, a Genomate Health alapítója, tudományos igazgató szintén a saját tapasztalatai alapján vázolta fel, hogy milyen nehézségekkel kellett megküzdenie, mire a tudományos felfedezés, a szabadalom ténylegesen elérte a társadalmi hatást. Véleménye szerint a HUN-REN-ben azok a kutatók, akiknek fontos, hogy milyen hatást érnek el kutatásukkal, támogató környezetet kapnak.

Krajnyák András szabadalmi és szerzői jogi ügyvéd jogi oldalról közelítette meg azt a folyamatot, amíg az innovációból valamilyen kézzelfogható dolog születik. Hangsúlyozta az IP stratégia, a szabadalmi, iparjogvédelmi eljárások tudatos alkalmazásának fontosságát. Elmondta, hogy Magyarországon az elmúlt években elkezdődött egy lassú emelkedés a szabadalmi bejelentések kapcsán, de még mindig le vagyunk maradva, miközben a magyar kutatóknak a szaktudása az abszolút nemzetközi szinten van.

Jó gyakorlatok és tapasztalatok olyan kutatóktól, akik sikerrel vették az akadályokat az innováció világában

A technológiatranszfer kultúrájának megerősítésében kulcsszerepet játszanak a gyakorlatban már működő modellek és a személyes tapasztalatokon alapuló minták. Ennek jegyében öt sikeres magyar kutató mesélte el saját sikerének történetét és a nehézségekre is felhívták a figyelmet.

Lám István, a Trezorit társalapítója és ügyvezetője azt hangsúlyozta, hogy az innovációban nagyon fontos elem a motiváció, ezt személyes példájával is alátámasztotta. Jótanácsként elárulta, hogy bár a kutatásban mindig az újdonság az egyik legfontosabb szempont, az üzletben nagyon sok esetben másolni kell. Amikor egy pénzügyi részleget felépít az ember, akkor nem kell a nulláról kitalálni, hogy az hogyan működik – mondta.

Ruppert Péter hálózattudományi szakember, a bostoni egyetemen működő Barabás Lab és a Ludwig Boltzmann Hálózati Medicina Intézet munkatársa, a Foodome Inc. elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a kutatási eredményből akkor válik innováció, ha azokból IP-t csinálnak, ha feltérképezik, hogy a piac hogyan reagál az adott a technológiai fejlődésre. Mint mondta, folyamatos tanulást igényel a befektetőkkel, menedzserekkel való tárgyalás és együttműködés.

Takács Zoltán, az Imperial College London professzora, elsősorban a tömegspektrometria területén végzett kutatásairól ismert. Számos analitikai és orvosi eszközök fejlesztésével foglalkozó vállalat alapítója. Önmagát teljesen tradicionális kutatóként jellemezte, és előadásával azt illusztrálta, hogy egy laborban dolgozó kutató hogyan tud érvényesülni, sikereket elérni a technológia transzfer világában.

Dr. Molnár Béla, a Semmelweis Egyetem Belgyógyászati és Onkológiai Klinikájának kutatóprofesszora; az általa alapított 3DHISTECH Kft. a digitális mikroszkópiai rendszerek, szöveti vizsgálati eszközök és a kapcsolódó szoftverek fejlesztésével foglalkozik. Jelentős eredményei fűződnek a virtuális mikroszkópia kifejlesztéséhez, a technológia hazai és nemzetközi bevezetéséhez. Büszke arra, hogy az általa kifejlesztett technológia a saját cége tulajdonában maradt, így van lehetősége a további fejlesztésekre. Megfogalmazása szerint óvatosan, körültekintően kell dolgozni a befektetőkkel, hiszen azoknak más a küldetésük, mint egy kutatónak, orvosnak.

Kiss L. László, Széchenyi-díjas fizikus, kutatóprofesszor, a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója megosztotta a hallgatósággal, hogy hogyan váltották sikerre az űrkutatással, csillagászattal kapcsolatos közérdeklődést. A svábhegyi csillagvizsgálóba tavaly már 24 ezer látogatót fogadtak, és százmilliós bevételt értek el. Ugyanakkor azt kudarcként éli meg, hogy nem tudja motiválni a munkatársait, hogy számos, az űrkutatáshoz kapcsolódó unikális kutatást váltsanak innovációra.

A szimpózium zárásaként Jakab Roland vezérigazgató megerősítette, hogy a HUN-REN komplex támogatást kíván nyújtani a kutatóknak, és tematikus, szemléletformáló rendezvényeken keresztül segít előmozdítani az innováció térnyerését, erősítve azt a gondolkodásmódot, amely a tudományos eredmények társadalmi és gazdasági hasznosulását helyezi előtérbe.