Kapu Tibor és a kutatók sikeresen képviselték Magyarországot a londoni űripari kiállításon

Nagy tömeget vonzó, önálló standdal, a szakmai kérdések megválaszoló kutatókkal, előadásokkal és űrhajósok részvételével zajló panelbeszélgetéssel mutatkozott be a magyar űrkutatás és űripar Európa legnagyobb és legrangosabb űrkutatási és űripari rendezvényén, a londoni Space-Comm Expo Europe-on. A megújult HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat űrkutatással kapcsolatos tevékenysége, újonnan meghirdetett stratégiai űrkutatási programja, valamint a HUNOR-program keretein belül a Nemzetközi Űrállomáson végzett kísérletek eredményei komoly érdeklődést keltettek a konferenciára kilátogató több mint 5 ezer szakember – kutatók, iparvállalatok képviselői, kormányzati szereplők – körében. A standon lehetőség volt személyesen is találkozni Kapu Tiborral a HUNOR-program kutatóűrhajósával, és Cserényi Gyulával, a HUNOR-program kiképzett kutatóűrhajósával.

A magyar részvétel súlyát tovább növelte, hogy Kapu Tibor önálló előadáson mesélt az Axiom-4 küldetésről és a HUNOR-program részként végzett kísérletekről. Ezt követően részt vett egy panelbeszélgetésen is, ahol Tim Peake brit űrhajós, az Axiom Space stratégiai tanácsadója – egyben a konferencia egyik sztárelőadója –, valamint Szalay Zsolt voltak beszélgetőpartnerei. Az űrhajósok kiemelték, hogy az egyre fejlettebb robotok korában is szükség van az ember által végzett űrmissziókra és kísérletekre. Szalay Zsolt azt hangsúlyozta a beszélgetésen, hogy a robbanásszerűen fejlődő űripar a Magyarországhoz hasonló kisebb országoknak is kiváló lehetőséget kínál arra, hogy néhány kiemelt területen a globális élvonalba kerülve versenyelőnyre tegyen szerint.

A HUN-REN hálózatában jelenleg nyolc intézetben mintegy kéttucatnyi kutatócsoport és közel 160 kutató foglalkozik valamilyen formában az űrkutatással. Őket négy intézet és négy kutató képviselte a kiállításon, ahol kiderült: nagy ereje van az egységes megjelenésnek, a tudományterületek és az intézmények együttműködésének. A standon nem csak mély szakmai beszélgetések zajlottak, hanem jövőbeni együttműködések körvonalai is kirajzolódtak.

„A múlt hónapban bejelentett átfogó űrkutatási programunk is azt a stratégiai célt szolgálja, hogy megtaláljuk és kihasználjuk a kutatócsoportok közötti szinergiákat. Ahogy a londoni rendezvényen is kiderült, ennek révén nagyobb érdekérvényesítő képességekkel tudunk tárgyalni a nemzetközi színtéren meghatározó szereplőkkel, köztük a tudományos élet és az üzleti szektor képviselőivel. Két nap alatt is számos megkeresést kaptunk, többek között a Holdra szállásban is érdekelt űripari óriáscégektől; ezekről a közeljövőben tovább folytatjuk az egyeztetéseket. Kiemelt jelentőségű számunkra, hogy társadalmi és gazdasági értelemben is hasznosítani tudjuk a tudományos téren elért eredményeinket”, mondta Szalay Zsolt.

A magyar űrkutatásnak nemzetközi szinten is kiemelten sikeresnek számító területe a sugárzásmérés, a dozimetria. A PILLE dózismérő első változata már az 1970-es években bemutatkozott az űrben, 2003 óta pedig szabványos felszerelése a Nemzetközi Űrállomásnak, és mindmáig ez az egyetlen olyan eszköz, amellyel meghatározható az űrhajósokat az űrséták során érő többletdózis.

Jelentős eredményeket értek el a magyar kutatók a kisméretű műholdak fejlesztésében vagy az űridőjárás vizsgálatában is. A hazai tudományos infrastruktúra is nemzetközi színvonalú: a Sopron mellett működő Zéró Mágneses Laboratórium vagy az Atommagkutató Intézet debreceni, a napszél hatását imitáló gyorsítóberendezései széles körű kutatási lehetőségeket kínálnak.

Magyarországnak és a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózatnak minden adottsága megvan ahhoz, hogy fokozottabb szerepet vállaljon a nemzetközi tudományos és ipari együttműködésekben, köztük az ESA és a NASA programjaiban. A Space-Comm Expo Europe-on való első részvétel sikere bebizonyította, hogy érdemes a kapacitásokat és lehetőségeket integráltan képviselni és megjeleníteni a nemzetközi közösség előtt – a mostani jelenlét a továbbiakat is megalapozta.