Mesterséges intelligencia a tudomány szolgálatában

Ősszel indult el az AI 4 Science program. Mik a kezdeti tapasztalatok? Mennyire hozta lázba a kutatókat ez az új szolgáltatás?

Kifejezetten pozitív fogadtatást tapasztaltunk. Úgy indítottuk el a programot, hogy felmértük az AI-jal kapcsolatos igényeket és véleményeket. Már akkor láttuk, a kutatóink 30%-a szerint jelentősen javítaná a kutatás hatékonyságát, 20%-uk pedig azt mondta, teljesen új kutatási témákat és kutatási módszertanokat nyithat meg a mesterséges intelligencia használata. A szeptemberben indult programunk iránt nagy az érdeklődés, sokan szeretnék jól használni az elérhető eszközöket, vagy épp mélyebb szakmai támogatást kapnának AI témában a saját kutatásukhoz.

Csaknem 30 AI nagykövet segíti kutatókat az AI 4 Science programban. Mi az ő szerepük a programban? Milyen kérdésekkel fordulnak hozzájuk a leggyakrabban?

Nagyköveteinknek két fontos feladatuk van: inspirálnak és támogatnak. Egyrészt az általuk tartott oktatásokkal, beszélgetésekkel, workshopokkal inspirálják a kollégáikat, bemutatják, mi mindenre képes az AI a kutatás különböző szakaszaiban. Másrészt a kutatóink szívesen használnának AI-t, csak nem tudják, mely program lenne hasznos a számukra, ehhez pedig fogadóórákkal, egyedi projektek megbeszélésében való részvétellel tudják támogatni a kollégákat. Szóval rendkívül változatos, kreatív megoldásokat találnak ki mindkettőre az egyedi intézményi igények alapján, és nagyon sokat tanulunk egymástól.

Látszanak-e már eredmények a program hatására? Kell-e a nemzetközi gyakorlatot jobban hozzáigazítani a hazai igényekhez?

Még nem telt el három hónap mióta elindítottuk a programot, de már több mint a hálózat 20%-a vett részt AI-hoz kapcsolódó személyes oktatásokon, 10%-uk tudománytámogató AI workshopokon, míg a központi AI támogató csapat és a nagyköveti hálózat már több mint 100 kutatási projekthez nyújtott segítséget. Ezek nagyon komoly számok. Rengeteg hasznos dolgot vettünk át nemzetközi jó gyakorlatokból, de ezeket hozzá kellett illesztenünk az itthoni viszonyokhoz. Büszkék vagyunk arra, hogy már kezd híre menni a programunknak, több egyetemi együttműködésünk is van, és kezdenek bennünket nemzetközi jó gyakorlatként is figyelni.

Milyen közvetlen kutatói visszajelzések érkeztek eddig a programról? Van-esetleg egy konkrét mérőszám, amit el akarnak érni egy meghatározott időn belül, pl. 2 év alatt a kutatások bizonyos százalékához használják az AI-t?

A kutatóink részéről rendszerint azt a kérdést kapjuk, hogy „ez tényleg ingyen van? Nem kell ehhez pályázni?” Szeretnénk megtartani, hogy ez egy központilag koordinált, de a helyi intézményi viszonyokhoz, igényekhez alkalmazkodó program maradjon, amelyben folyamatosan tudjuk építeni a szinergiákat. Célunk, hogy a kutatóinkat hozzuk helyzetbe, hogy képesek legyenek használni az AI-t, amely a legtöbb kutatásban „csak” egy fontos eszköz, de nem a cél. Ugyanakkor egyre nagyobb hangsúlyt kapnak emellett azok a kutatások is, amelyek kifejezetten az AI mélyebb működésére fókuszálnak, vagy épp a kutatások módszertanát alapvetően átalakító jelenségeket próbálják feltárni. De a fejlődés jelenlegi ütemét tekintve az a becslésünk, hogy 2 év múlva már alig lesz olyan kutatás, ahol ne lehetne érdemben használni AI-alapú eszközöket.

2025-ben milyen új áttörés, fejlesztés várható a HUN-REN-nél az AI vonatkozásában szervezeti és kutatási téren?

Egyrészt egyre inkább kiterjesztjük az AI 4 Science programot, hogy a kutatóinkat olyan hétköznapi dolgokban is támogathassuk, mint például a pályázatok adminisztrációja, vagy a beszerzés, hiszen ezek csak elveszik az időt a valódi kutatástól. Másrészt a kutatás mellett az innovációs tevékenységeket is szeretnénk támogatni az innováció-kutatástól a piacra lépésig. Harmadrészt pedig a kutatási folyamat támogatása mellett egyre nagyobb hangsúly lesz azon, mely területeken kell radikálisan újragondolni azt, ahogy a tudományt műveljük az eszközök képessége miatt.

Ebben az évben is rengeteg AI témájú eseményen megfordult nemcsak itthon, hanem külföldön is. Hogyan látja az AI-jal kapcsolatos kutatások, fejlesztések helyzetét itthon a világ többi részéhez hasonlítva?

Nagyon nagy a zsongás az egész világon az AI tudományban elfoglalt szerepével kapcsolatban, az idei AI-hoz kapcsolódó Nobel-díj eső is ezt tükrözi. Nekünk nagyon erős alapjaink vannak például a matematikusainkon keresztül, de számos világszínvonalú AI támogatott biológiai kutatásunk van, amely a rák ellenszerét kutatja. A központban kiemelt célunk, hogy az intézményeink közötti szinergiákat építsük, fejlesszük az egységes adathasználatot és a gépileg támogatott elemzési és lassan értelmezési készségeket is. Ez kiterjeszti, megkönnyíti kutatóink munkáját. Rengeteg olyan probléma van, amit lehet kutatni, viszont ha sikerül gyorsítanunk ezek kutatását, hamarabb érhetünk el látványos eredményeket.

Itthon általánosan és HUN-REN hálózati szinten mely tudományterületek az AI legnagyobb és legaktívabb használói? És melyek azok a területek, amelyeknél még nagy segítséget nyújthatna a mesterséges intelligencia használata?

Nehéz kiemelni egy-egy területet, mert annyira sokszínű az AI felhasználása. Az élettudományok biztosan nagy nyertesei a mesterséges intelligencia eszköztárának, hiszen sokkal automatizáltabban lehet például szövetek mikroszkopikus elemzését elvégezni, de a társadalomtudományok területén is tömeges információfeldolgozást tesz lehetővé. Az idén megjelent érvelő modellek segítségével viszont akár az együtt gondolkodás teljesen új fajtái is megnyílhatnak, amelyekkel természetesen kísérleteznünk kell.

Ön nemcsak a HUN-REN-nél foglalkozik az AI-jal, hanem a Mesterséges Intelligencia Koalíció elnöke is. Munkájához vagy csak úgy a mindennapokban milyen AI-eszközöket használ?

Természetesen én is sokat használom ezeket az eszközöket a szövegeim finomítására, közös gondolkodásra, hírek összefoglalására, áttekintés készítésére. Szerintem nagy segítség, bár kétségtelenül meg kell tanulni jól használni ezeket ahhoz, hogy nehogy félrevezessenek bennünket.