„Mintha egy repülőt a levegőben szerelnénk”

A teljesítmény alapú működésről, az innováció és pályázatok ösztönzéséről, valamint a kutatói életpályáról Sebők Katalin, a HUN-REN stratégiai és innovációs vezérigazgató-helyettese vezetett panelbeszélgetéseket, amelyekben mások mellett Demény Attila, a HUN-REN CSFK igazgatója, Horváth Péter, a HUN-REN SZBK kutatási igazgatója, később Rózsa Balázs, a HUN-REN KOKI és a BrainVisionCenter kutatója, Szertics Gergely, HUN-AI Programvezetője, Erdős Attila orvos-közgazdász, Alexovics Gábor, a HUN-REN Kutatáshasznosítási Osztályának vezetője, Hartyányi Zsófia stratégiai és innovációs vezérigazgató-helyettesi szakmai titkár, Hunyady László, a HUN-REN TTK intézetigazgatója, valamint Tamás Veronika, a HUN-REN TTK főigazgatói titkárságvezetője vett részt.

Hogyan működhet egy szervezet a lehető legkevesebb veszteséggel és hatékonyan? Sok más mellett ezeket a kérdéseket boncolgatták a szimpózium második szekciójában, de szó esett még a transzformáció jogi kereteiről, valamint az AI-alapú működés lehetőségeiről és a humánerőforrás-gazdálkodásról is. A beszélgetés moderátora Sótyné Hoffer Beáta, a HUN-REN működtetési vezérigazgató-helyettese volt, aki Buday Lászlóval, a HUN-REN TTK főigazgatójával, Temesvári Judittal, a HUN-REN NYTK gazdasági igazgatójával, Rigó Ernő okleveles mérnök-informatikussal, valamint Tornyos Csabával, a HUN-REN HR Főosztályának vezetőjével beszélgetett. 

Egy szervezet transzformációja sosem csupán adminisztratív feladat – különösen nem akkor, ha a cél egy olyan új rendszer felépítése, amely képes egyszerre biztosítani a folyamatos működést és kihasználni az új struktúra előnyeit. A szimpózium utolsó panelbeszélgetését Horváth János, a HUN-REN intézményfejlesztési programigazgatója moderálta. A szekcióban Ludányiné Tamás Anikó, a HUN-REN SZBK gazdasági igazgatója, Vámos-Szigeti Klára, a HUN-REN Wigner FK gazdasági igazgatója, Holes Tünde, a HUN-REN főosztályvezetője, valamint Róka Miklós, a HUN-REN TTK gazdasági igazgatója vett részt.

A panelbeszélgetések legérdekesebb részeit válogattuk össze:

Hogyan támogatható a kutatók munkája a pályázati és innovációs területeken a kutatóintézeti hálózatban?

A pályázatok kapcsán a kiválóság alapú értékelés fontosságát emelték ki, valamint a sikeres pályázók és bírálók tapasztalatainak hálózatszerű megosztását, illetve a kutatói életpálya tudatos építésének szükségességét. Elhangzott például, hogy nem célszerű fiatal kutatóknak konzorciumvezetői szerepet vállalniuk, mert utóbbi élesen eltér a klasszikus kutatási tevékenységektől, így akár kettétörheti a kutatói életpályájukat. A támogatási rendszer fejlesztésében pedig egy virtuális mentorhálózat létrehozását javasolták, ahol különböző tapasztalatokkal rendelkező kutatók segítenék egymást. 

Mit érdemes átvenni a Cambridge Enterprise-tól?

Követendő példa lehetne itthon is az a tudás szabadságára épülő gyakorlat, amelyben a Cambridge Enterprise-nál is hisznek, és amelyet ott alkalmaznak. A rangos brit egyetem technológiatranszfer központjában ugyanis úgy tartják, a tudásnak minél előbb hasznot kell hoznia a társadalom számára. Az egyetem kutatói szabadon dönthetnek arról, együttműködnek-e a technológiatranszfer irodával, és teljes körű segítséget kapnak, ha úgy döntenek, eredményeiket hasznosítani szeretnék. Az elérhető konzultációs és közvetítő szolgáltatásoknak köszönhetően a kutatók gyorsan és adminisztratív terhek nélkül kaphatnak szakmai tanácsot és találhatnak külső partnerekre. A panel résztvevői egyetértettek abban, hogy ezt a módszert itthon is sikerrel lehetne alkalmazni. 

Mi a teendő a kutatói közösség megtartása és fejlődése érdekében?

Mivel a kutatói pálya különböző szakaszaiban – legyen szó pályakezdőkről, családosokról vagy szenior kollégákról – eltérő kihívásokkal és támogatási igényekkel találkoznak a kutatók, más és más eszközöket kell biztosítani számukra. A karrierút elején elsősorban a PhD megszerzéséhez, a különböző képzésekhez és mentori támogatáshoz kell segítséget nyújtani, míg a későbbi szakaszban a teljesítményelvárások – mint a publikációs eredmények, sikeres pályázatok – teljesítéséhez professzionális háttértámogatás, mobilitási lehetőségek és rugalmasság szükséges. 

Fontos figyelembe venni a kutatók élethelyzeteit is, például a gyermekvállalás miatti kihagyásokat. Egy korszerű értékelési rendszernek ezt is tükröznie kell, elismerve a kimaradás alatt elért eredményeket, emelték ki a beszélgetés során. A pályán maradás legnagyobb kihívása a stabil egzisztencia megteremtése, különösen a fiatal kutatók esetében, akik hosszú időn át dolgoznak korlátozott jövedelmi lehetőségek mellett. Ez a bizonytalan időszak gyakran párosul mobilitási kényszerrel is, ami nehézségeket okozhat a magánéletben. 

Hogyan lehet digitálisan is felzárkóztatni egy átalakuló szervezetet?

A változások sikeréhez elengedhetetlen a gazdasági vezetők aktív szerepvállalása, valamint az új működési szabályzatok bevezetése. Olyan szervezeti működést kell kialakítani, amelynél digitális eszközökkel csökkenthető a manuálisan végzendő feladatok terhe, nő az átláthatóság és gyorsul a döntéshozatal. Továbbá párbeszédekre is van szükség, amelyek új lendületet adhatnak a működési kiválóság eléréséhez vezető úton. 

A beszélgetésben elhangzott még, hogy a digitalizáció, a HR-kihívások és az informatikai háttérfejlesztések nagyon fontosak a transzformáció sikerében, ugyanis az elöregedő kutatói társadalomban kritikus feladat a 35–45 éves korosztály motiválása és megtartása. Emellett sürgősen modernizálni kell a személyügyi rendszereket, hiszen a munkafolyamatok nagy része jelenleg papír alapú, illetve Excel-alapú.  

Megvalósult és megvalósítás előtt álló HR-fejlesztések

A digitális átállás egyik kulcseleme az egységes, teljesítmény-értékelésre is alkalmas HR-rendszer bevezetése, informatikai oldalról pedig egy skálázható, megbízható háttér kialakítása lenne a távlati cél.

Ugyanakkor vannak olyan tervezett vagy folyamatban lévő új HR-szolgáltatási elemek, amelyek megvalósítása érdekében 2025-ben már fontos lépéseket tud megtenni a HUN-REN. Ilyenek például a vezetőképzések, a munkavállalói tréningek, valamint a különböző ún. munkahelyi jóléti programok.

Digitális területen már léteznek jól működő, hálózati szintű szolgáltatások, mint például a felhőszolgáltatás vagy adatrepozitórium. Ezeknél azt szeretnék, ha minél többen igénybe vehetnék, ráadásul további hasonló szolgáltatással. 

Fontos a tiszta lappal indulás

Egy új intézményi rendszer bevezetése nem csupán technikai kérdés: szükséges, hogy az előző korszakok gazdálkodási ügyeit lezárva, „tiszta lappal” indulhasson az új szervezet. Ennek alapja, hogy a már meglévő képességeket és szakmai értékeket tovább lehessen vinni, miközben a felelős szakterületi vezetők és csapataik feltárják az új működési logika nyújtotta lehetőségeket is, és ezeket beépítsék a mindennapi gyakorlatba, mondták a résztvevők. 

A HUN-REN transzformációja négy intézményi-üzemeltetési alapelv mentén zajlott: 

1. A felálló, új szervezetben egyetlen napra sem szabad veszélyeztetni a működési képességeket, és ez az egész hálózatra érvényes. 
2. Az alaptevékenység, a kutatás nem sérülhet az átalakulás miatt. 
3. A kutatói közösség mindennapi munkáját támogató, átlátható és egyszerű szabályrendszert kellett kialakítani. 
4. A kutatás és a működtetés szoros kapcsolatban állnak: csak jól szervezett háttérrel lehet minőségi tudományos munkát végezni. 

Mintha egy repülőt szerelnénk a levegőben

Az új intézményi rendszer bevezetésének gyakorlati megvalósítása három fázisból állt: el kellett készíteni egy időszaki záró beszámolót, egy átfogó adatszolgáltatást, amely a döntéshozatalt segíti, valamint ki kellett dolgozni az új működési modellt. A legnagyobb kihívás viszont mégis az volt, hogy mindezt úgy kellett végrehajtani, hogy a rendszer közben működésben maradjon – „mintha egy repülőgép hajtóművét szerelnénk menet közben, a levegőben”, hangzott el példaként. A változás tehát nemcsak technikai, hanem a kulturális és a működésbeli átalakulásra is kiterjed. 

A szervezet gazdasági megújulásának feltétele

A HUN-REN gazdasági megújulásának sikere átgondolt priorizálással valósítható meg: elsőként az alapvető működéshez – bérfizetéshez, vásárláshoz, bankszámlákhoz – szükséges feladatokat rendezték sorba. Az átállás zökkenőmentes lebonyolításához elengedhetetlen volt egy közös keretrendszer és gazdasági „mankó” biztosítása.  

A központi szervezet koordináló szerepe, a jó gyakorlatok megosztása, valamint az IT és gazdasági vezetők közös munkája új lendületet adott a transzformációs munkáknak. A központosított, mégis rugalmas modell lehetőséget teremt az intézményi sajátosságok megőrzésére, miközben egységes adatszolgáltatási, számviteli és működési struktúra jöhet létre.