Az Árpád hídon is bevetésre készek az ÖK kutatóinak eredményei alapján kifejlesztett dunavirágmentő lámpák

A dunavirág kérészfaj nyár végi rajzását évről évre nagy érdeklődés övezi, hiszen ilyenkor akár a tiszavirág nyár eleji rajzását is meghaladó kérésztömeg jelenhet meg a Dunán és mellékfolyóin, a Rábán vagy az Ipolyon. A hidak és a folyópartok világító fényforrásaihoz vonzódó és azok körül órákig röpködő dunavirágegyedek különleges „tánca” ilyenkor sokfelé megfigyelhető.

A dunavirág a tiszavirághoz hasonlóan védett kérészfaj, melynek tömegrajzásait az 1960-as évek után évtizedekig nem lehetett megfigyelni a Dunánál a víz szennyezettsége miatt. 2010 utáni visszatérése a vízminőség egyértelmű javulását jelzi, tömeges megjelenése azonban egy korábban nem vizsgált, összetett ökológiai csapdára is rávilágított.

A kérésznőstények a párosodás után úgynevezett kompenzációs repülésbe kezdenek, melynek során a folyó középvonala felett a folyásiránnyal szemben haladnak néhány kilométert, mielőtt lerakják petéiket. Repülésüket a vízről visszavert vízszintesen poláros fény vezérli. Ha útjukat egy híd keresztezi, annak tükörképe és a híd árnyéka eltünteti e folytonos poláros jelet, ezért a kérészek megszakítják kompenzációs repülésüket. Mivel a dunavirág sötétedés után rajzik, az erős fototaxissal rendelkező feltorlódó kérészeket a hidak és a parti fényforrások magukhoz vonzzák. Később a rovarok a lámpák alatti aszfaltútra szállnak le petézni, mivel az út felszínét a róla visszavert erősen és vízszintesen poláros fény miatt tévesen víznek érzékelik. A lerakott peték kiszáradva elpusztulnak, így veszélybe kerül a dunavirág utódgenerációja. Mivel rajzáskor egy adott helyszínen sokmillió egyed lehet érintett, a természetvédelmi kár óriási. Az elpusztult és eltaposott kérészek tetemei gyakran egybefüggő síkos réteget alkotnak az úttesten, ami közlekedésbiztonsági szempontból igen balesetveszélyes.

A probléma legkézenfekvőbb megoldása a közvilágítás lekapcsolása lenne a rajzás időszakára, ez azonban a forgalmas útszakaszokon újabb biztonsági kockázatot okozna. Az ÖK VÖI és az ELTE munkatársai által alternatív megoldásként kialakított fénysorompó a kérészeket a víz felszíne fölött tartja, így megakadályozza, hogy a rovartömeg a folyót elhagyva a part menti vagy a hídon lévő lámpákhoz repüljön.

A fejlesztés fontos részeként végzett kutatás során az ÖK munkatársai, Egri Ádám, Kriska György és Mészáros Ádám arra keresték a választ, hogy milyen spektrumú fénnyel lehet a leghatékonyabban vonzani a dunavirágot. A kísérleti adatok kiértékelése során azt találták, hogy a faj egyedeinek fényhez való vonzódása a hullámhossz csökkenésével nő. Eredményeiket a rangos Insect Conservation and Diversity szaktudományos folyóiratban publikálták.

2019 tavaszán a kutatók e megfontolásaira alapozva hozták létre a világviszonylatban is első kérészvédő fénysorompót a tahitótfalui Tildy Zoltán hídon. A fénysorompó a híd pilléreire folyásirányban felszerelt két nagy fényerejű, kék színű LED-fényforrásból áll, amelyek a rajzási időszak 3-4 hetében minden este alkonyatkor automatikusan bekapcsolnak négyórás üzemidőre. A hatás fokozása céljából a hídon lévő közvilágítási lámpák meleg fehér fényének ereje a fénysorompó üzemelése alatt automatikusan a hatóságok által még engedélyezett minimális szintre csökken. Így a védő fénysorompók még feltűnőbbé válnak a rajban érkező dunavirágok számára, ezért a kérészek lehető legnagyobb hányada a fénysorompókhoz vonzódik, és nem repül fel a hídra. Ennek köszönhetően a dunavirág utódgenerációja nem szenved akkora kárt, emellett kisebb valószínűséggel alakul ki balesetveszélyes kérésztetem-takaró a hídon.

A dunavirág védelmében tett intézkedések között igen fontos lépés, hogy most már a budapesti Árpád hídon is bevetésre készek a tudományos innováció eredményeként megalkotott kérészmentő lámpák. Számos szakmai megbeszélést követően a 2023. augusztus 1-jei esős estén lezajlott utolsó helyszíni egyeztetés és terepi kipróbálás során az ÖK szakértői, Egri Ádám és Kriska György a Főpolgármesteri Hivatal, a Belügyminisztérium, a Budapest Közút Zrt. és a Hajózási Engedélyezési és Ellenőrzési Osztály illetékeseivel együtt vízre szállva a Dunáról is megtekintették az elkészült védőeszközt, és meghatározták működési keretét.

A pesti és a budai Duna-ág pilléreire kettesével felszerelt kérészvédő fények a kérészrajzás néhány hetében a közvilágítással együtt kapcsolnak be, és este 11-ig működve segítik a dunavirág túlélését a budapesti folyószakaszon. A fények a víz felé irányulnak, így nem növelik a főváros fényszennyezését.

Bár a fényszennyezés káros ökológiai hatásairól már számtalan tanulmány készült, igen ritkán születik olyan, ami megoldást is javasol. Minden bizonnyal ennek köszönhető, hogy az ÖK munkatársainak tanulmányát a Science tematikus összefoglalója is idézte mint a rovarok közvilágítás okozta pusztulásának megakadályozására alkalmazott jó gyakorlatot.

A dunavirággal kapcsolatos kutatásokról már három díjnyertes film is készült az ÖK kutatóinak közreműködésével. A dunavirág mentőakció (2016), A dunavirág rejtély (2022) és a Poláros világ (2022) című alkotások a kezdeti lépésektől egészen a kérészvédő fénysorompó megvalósításáig mutatják be a kérészek megmentéséért folytatott küzdelmet.