Az Árpád hídon is bevetésre készek az ÖK kutatóinak eredményei alapján kifejlesztett dunavirágmentő lámpák

2023.08.08. | szerző: HUN-REN

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) és az ELKH Ökológiai Kutatóközpont Vízi Ökológiai Intézetének (ÖK VÖI) munkatársai a védett dunavirág kérészfaj közvilágítás okozta pusztulásának megelőzése céljából a tahitótfalui Tildy Zoltán híd után immár a budapesti Árpád hídon is kialakítottak egy optikai elven működő innovatív kérészvédő fénysorompót. Az ÖK kutatóinak a rangos Insect Conservation and Diversity folyóiratban publikált eredményei alapján kifejlesztett nagy fényerejű kék LED-fényforrások a kérészeket a víz felszíne fölött tartják, így megakadályozzák, hogy a rovartömegek a folyót elhagyva a part menti vagy a hídon lévő közlekedési lámpákhoz repüljenek. A hídpilléreken elhelyezett LED-ek a rajzási időszak 3-4 hetében mindennap alkonyattól este 11 óráig működnek, ezzel segítik a dunavirág túlélését a budapesti folyószakaszon, emellett kisebb valószínűséggel alakulnak ki balesetveszélyes útviszonyok a hídon. A fejlesztés az ELTE, az ÖK, a Főpolgármesteri Hivatal, a Belügyminisztérium, a Budapest Közút Zrt. és a Hajózási Engedélyezési és Ellenőrzési Osztály együttműködésében valósult meg.

Az Árpád hídon is bevetésre készek az ÖK kutatóinak eredményei alapján kifejlesztett dunavirágmentő lámpák
Egyeztetés indulás előtt (Fotó: Kriska Ferenc)

A dunavirág kérészfaj nyár végi rajzását évről évre nagy érdeklődés övezi, hiszen ilyenkor akár a tiszavirág nyár eleji rajzását is meghaladó kérésztömeg jelenhet meg a Dunán és mellékfolyóin, a Rábán vagy az Ipolyon. A hidak és a folyópartok világító fényforrásaihoz vonzódó és azok körül órákig röpködő dunavirágegyedek különleges „tánca” ilyenkor sokfelé megfigyelhető.

A dunavirág a tiszavirághoz hasonlóan védett kérészfaj, melynek tömegrajzásait az 1960-as évek után évtizedekig nem lehetett megfigyelni a Dunánál a víz szennyezettsége miatt. 2010 utáni visszatérése a vízminőség egyértelmű javulását jelzi, tömeges megjelenése azonban egy korábban nem vizsgált, összetett ökológiai csapdára is rávilágított.

Az Árpád hídon is bevetésre készek az ÖK kutatóinak eredményei alapján kifejlesztett dunavirágmentő lámpák

Az Árpád hídon is bevetésre készek az ÖK kutatóinak eredményei alapján kifejlesztett dunavirágmentő lámpák
Terepszemle a Dunáról (Fotók: Kriska Ferenc)

Az Árpád hídon is bevetésre készek az ÖK kutatóinak eredményei alapján kifejlesztett dunavirágmentő lámpák

A kérésznőstények a párosodás után úgynevezett kompenzációs repülésbe kezdenek, melynek során a folyó középvonala felett a folyásiránnyal szemben haladnak néhány kilométert, mielőtt lerakják petéiket. Repülésüket a vízről visszavert vízszintesen poláros fény vezérli. Ha útjukat egy híd keresztezi, annak tükörképe és a híd árnyéka eltünteti e folytonos poláros jelet, ezért a kérészek megszakítják kompenzációs repülésüket. Mivel a dunavirág sötétedés után rajzik, az erős fototaxissal rendelkező feltorlódó kérészeket a hidak és a parti fényforrások magukhoz vonzzák. Később a rovarok a lámpák alatti aszfaltútra szállnak le petézni, mivel az út felszínét a róla visszavert erősen és vízszintesen poláros fény miatt tévesen víznek érzékelik. A lerakott peték kiszáradva elpusztulnak, így veszélybe kerül a dunavirág utódgenerációja. Mivel rajzáskor egy adott helyszínen sokmillió egyed lehet érintett, a természetvédelmi kár óriási. Az elpusztult és eltaposott kérészek tetemei gyakran egybefüggő síkos réteget alkotnak az úttesten, ami közlekedésbiztonsági szempontból igen balesetveszélyes.

A probléma legkézenfekvőbb megoldása a közvilágítás lekapcsolása lenne a rajzás időszakára, ez azonban a forgalmas útszakaszokon újabb biztonsági kockázatot okozna. Az ÖK VÖI és az ELTE munkatársai által alternatív megoldásként kialakított fénysorompó a kérészeket a víz felszíne fölött tartja, így megakadályozza, hogy a rovartömeg a folyót elhagyva a part menti vagy a hídon lévő lámpákhoz repüljön.

A fejlesztés fontos részeként végzett kutatás során az ÖK munkatársai, Egri Ádám, Kriska György és Mészáros Ádám arra keresték a választ, hogy milyen spektrumú fénnyel lehet a leghatékonyabban vonzani a dunavirágot. A kísérleti adatok kiértékelése során azt találták, hogy a faj egyedeinek fényhez való vonzódása a hullámhossz csökkenésével nő. Eredményeiket a rangos Insect Conservation and Diversity szaktudományos folyóiratban publikálták.

2019 tavaszán a kutatók e megfontolásaira alapozva hozták létre a világviszonylatban is első kérészvédő fénysorompót a tahitótfalui Tildy Zoltán hídon. A fénysorompó a híd pilléreire folyásirányban felszerelt két nagy fényerejű, kék színű LED-fényforrásból áll, amelyek a rajzási időszak 3-4 hetében minden este alkonyatkor automatikusan bekapcsolnak négyórás üzemidőre. A hatás fokozása céljából a hídon lévő közvilágítási lámpák meleg fehér fényének ereje a fénysorompó üzemelése alatt automatikusan a hatóságok által még engedélyezett minimális szintre csökken. Így a védő fénysorompók még feltűnőbbé válnak a rajban érkező dunavirágok számára, ezért a kérészek lehető legnagyobb hányada a fénysorompókhoz vonzódik, és nem repül fel a hídra. Ennek köszönhetően a dunavirág utódgenerációja nem szenved akkora kárt, emellett kisebb valószínűséggel alakul ki balesetveszélyes kérésztetem-takaró a hídon.

A dunavirág védelmében tett intézkedések között igen fontos lépés, hogy most már a budapesti Árpád hídon is bevetésre készek a tudományos innováció eredményeként megalkotott kérészmentő lámpák. Számos szakmai megbeszélést követően a 2023. augusztus 1-jei esős estén lezajlott utolsó helyszíni egyeztetés és terepi kipróbálás során az ÖK szakértői, Egri Ádám és Kriska György a Főpolgármesteri Hivatal, a Belügyminisztérium, a Budapest Közút Zrt. és a Hajózási Engedélyezési és Ellenőrzési Osztály illetékeseivel együtt vízre szállva a Dunáról is megtekintették az elkészült védőeszközt, és meghatározták működési keretét.

Az Árpád hídon is bevetésre készek az ÖK kutatóinak eredményei alapján kifejlesztett dunavirágmentő lámpák
A budai Duna-ág (Fotó: Kriska Ferenc)

A pesti és a budai Duna-ág pilléreire kettesével felszerelt kérészvédő fények a kérészrajzás néhány hetében a közvilágítással együtt kapcsolnak be, és este 11-ig működve segítik a dunavirág túlélését a budapesti folyószakaszon. A fények a víz felé irányulnak, így nem növelik a főváros fényszennyezését.

Az Árpád hídon is bevetésre készek az ÖK kutatóinak eredményei alapján kifejlesztett dunavirágmentő lámpák
A pesti Duna-ág (Fotó: Kriska György)

Bár a fényszennyezés káros ökológiai hatásairól már számtalan tanulmány készült, igen ritkán születik olyan, ami megoldást is javasol. Minden bizonnyal ennek köszönhető, hogy az ÖK munkatársainak tanulmányát a Science tematikus összefoglalója is idézte mint a rovarok közvilágítás okozta pusztulásának megakadályozására alkalmazott jó gyakorlatot.

A dunavirággal kapcsolatos kutatásokról már három díjnyertes film is készült az ÖK kutatóinak közreműködésével. A dunavirág mentőakció (2016), A dunavirág rejtély (2022) és a Poláros világ (2022) című alkotások a kezdeti lépésektől egészen a kérészvédő fénysorompó megvalósításáig mutatják be a kérészek megmentéséért folytatott küzdelmet.

Megosztás