Bolygónk jövőjéről tanácskoztak nemzetközi szaktekintélyek a HUN-REN és az Academia Europaea konferenciáján

A konferencia  erősítette az interdiszciplináris párbeszédet a földtudományok, környezettudományok és élettudományok között, miközben platformot kínált a felfedező kutatás, az innováció és a társadalmi kihívások tudományos megközelítésének előmozdítására. A kétnapos rendezvény tematikus szekciói a klímaváltozástól és fenntartható energiagazdálkodástól a közegészségügyig számos kulcskérdést vizsgáltak – különös tekintettel a Duna-medence fenntartható jövőjét érintő összefüggésekre.  

„Ez az esemény kiemelkedő lehetőség arra, hogy megosszuk egymással gondolatainkat és közösen keressünk megoldásokat a globális kihívásokra. Mélyen hiszek abban, hogy a tudománynak megvan az ereje és a képessége arra, hogy formálja a világ jövőjét – és boldogabbá tegye az emberiséget” – mondta Vizi E. Szilveszter, a HUN-REN Elnök Köre vezetője a kétnapos esemény megnyitóján, amely egyben mérföldkő is a Magyar Kutatási Hálózat számára, hiszen ez volt az első közös rendezvény azóta, hogy a HUN-REN az Academia Europaea pártoló tagjává vált. Az Elnök Körét vezető professzor annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a konferencia globális jelentőségű témái mellett a mentális jólét kérdését is kiemelten szükséges vizsgálni. „Mindennapi döntéseink és cselekedeteink közvetlen hatással vannak Európa egészségi állapotára és jólétére. A környezetszennyezés, amelyért felelősek vagyunk, súlyos következményekkel járhat egészségünkre és életkilátásainkra” - hangsúlyozta. Vizi E. professzor előadását a Nobel-díjas Gábor Dénes gondolatait idézve foglalta össze mondanivalójának lényegét: „A jövőt nem lehet előre megjósolni, de a jövőnket fel lehet találni” 

A konferencia főelőadója Sierd Cloetingh, a HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézetének főtanácsadója és az Utrecht University professzora volt, aki a TOPO-EUROPE kutatási program keretében a földi rendszerek különböző szintjein zajló folyamatok társadalmi jelentőségét mutatta be. A rendezvény első napjának moderátoraként örömét fejezte ki, hogy a konferencián számos tudományág képviselője, valamint az ipar képviselői is jelen vannak. Hangsúlyozta, hogy ez a sokszínűség különösen értékes a tudományterületeken átívelő, globális kihívások komplex megértésében és megválaszolásában. 

Energiagazdálkodás, klímaváltozás és egészség 

Tom Beer, az ausztrál Safe System Solutions igazgatója az éghajlat, az erdőtüzek, a levegőminőség és az egészség kapcsolatáról tartott előadást. Kiemelte: az Ausztráliában korábban 2050-re jósolt súlyos erdőtüzek már 2010-től rendszeressé váltak. Az egyre komolyabb globális probléma kapcsán azonban bizakodó: „Továbbra is optimista vagyok, hogy a tudomány és a technológia – a társadalommal együttműködve – megoldást talál az éghajlatváltozás egyre növekvő kihívásaira.” 

A konferencia egyik szekciója a föld mélyéből származó gázok, köztük a természetes hidrogén és a geotermikus energia fenntartható hasznosítására fókuszált. A kutatók egyetértettek abban, hogy ezek az energiaforrások a jövő energiamixének kulcsszereplőivé válhatnak, különösen az energetikai átmenet és a klímaváltozás elleni küzdelem tükrében. 

Más szekciók a tudomány szerepét vizsgálták a globális társadalmi kihívások – például a klímaváltozás és a közegészségügy – megoldásában. A résztvevők arra keresték a választ, hogyan ösztönözheti a tudományos együttműködés a fenntartható fejlődést, és hogyan lehet a kutatási eredményeket hatékonyan átültetni a gyakorlatba. A szekciók előadói és az előadások részletes bemutatásai itt olvashatóak. 

Az előadók között volt többek közt Berkesi Márta, a HUN-REN FI kutatója, aki a földkéreg és akár annál is mélyebb eredetű gázok hatásának megértéséről beszélt, Pietro Sternai, a Milánói Egyetem docense pedig a geológia és az éghajlat egymásra hatását tárgyalta. Solymosi Katalin, az ELTE növénybiológusa és a társszervező Academia Europaea Budapest Knowledge Hub igazgatóhelyettese az egyre népszerűbb, holisztikus megközelítést, a OneHealth koncepciót ismertette, Gulyás Balázs, a HUN-REN elnöke pedig neurobiológusként a kognitív kompenzációs mechanizmusok legújabb kutatási eredményeiről számolt be. 

„E szimpózium óriási tanulsága, hogy a XXI. század kutatóinak a teljes értéklánc mentén gondolkodva, arra összpontosítva észszerű megközelíteniük a tudományos munkát, amikor globális kihívásokra keresnek megoldásokat” –  emelte ki zárszavában a HUN-REN elnöke. Gulyás Balázs felhívta a figyelmet arra, hogy a HUN-REN a tudományos eredmények lehető leggyorsabb társadalmi hasznosulásában érdekelt, valamint annak a holisztikus szemléletnek az érvényesítésében, amelyre ez a szimpózium ékes példát szolgáltatott. „Az ilyen interdiszciplináris eszmecserék egyaránt építik bevonják a következő generációt és szolgálják a társadalom egészének érdekét” – tette hozzá a HUN-REN elnöke.