Csípnek, de nem mindegyik veszélyes – új szúnyogfajok a kertjeinkben

2025.05.16.

Április 24-én ért véget a SMARTonvásár Szabadegyetem tavaszi előadássorozata, ahol ezúttal a tudomány és a lakossági együttműködés került a középpontba. A rendezvény vendége Garamszegi László Zsolt, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont főigazgatója volt, aki az inváziós csípőszúnyogok terjedéséről és a "citizen science"-ről, vagyis a lakossági adatgyűjtés fontosságáról beszélt.

A program remek alkalmat teremtett arra, hogy két jelentős kutatóintézet, a HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont (HUN-REN ATK) és a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont (HUN-REN ÖK) együttműködjön egy nyitott, minden érdeklődő számára ingyenesen elérhető tudományos eseményen. Az előadáson belül a HUN-REN ÖK kiemelt kutatási területeként bemutatták az idegenhonos csípőszúnyogfajok magyarországi elterjedésének vizsgálatát. A főigazgató beszámolt arról, hogy országos monitorozási programjuk révén térképezik fel az inváziós fajok mozgását és hatását, különös tekintettel az emberre is veszélyes kórokozók terjesztésére. Ennek részeként Martonvásáron is kihelyeznek egy szúnyogcsapdát, amely helyi szinten is hasznos adatokat szolgáltathat a kutatás számára.

ATK_SMARTonvasar

Jelenleg három betelepült faj – az ázsiai tigrisszúnyog, a japán bozótszúnyog és a koreai szúnyog –, ezek közül is a tigrisszúnyog jelentheti a legnagyobb kockázatot, mivel képes egyes vírusokat emberről emberre terjeszteni. Bár hazánkban még nem azonosítottak fertőzött egyedet, Nyugat-Európában már előfordultak lokális járványok.

Garamszegi László Zsolt szerint a jelenleg alkalmazott irtási technikák nem minden esetben hatékonyak az újonnan érkezett fajokkal szemben. Mivel ezek a szúnyogok főként nappal aktívak, az esti gyérítés sokszor célt téveszt. Ezért is fontos, hogy a lakosság is szerepet vállaljon a védekezésben: a ház körüli pangóvizek eltávolítása és célzott szerek használata sokat segít.

ATK_SMARTonvasar

A szúnyogmonitor nevű kezdeményezés lehetőséget ad bárkinek, hogy fényképes bejelentésekkel támogassa a kutatást, a fajazonosításban pedig már mesterséges intelligencia is segíti a szakembereket. A hosszú távú megoldás azonban egy komplex, integrált védekezési rendszer lehet, ahol biológiai, kémiai és közösségi eszközök egyaránt szerepet kapnak.

Az előadó hangsúlyozta, hogy nem minden kockázat jelent azonnali veszélyt, de a tudományos figyelem, a kutatás és a pontos kommunikáció elengedhetetlen a pánik elkerüléséhez. Mint fogalmazott, a megoldások keresése és a társadalom tájékoztatása kéz a kézben kell, hogy járjon. 

Megosztás