HUN-REN a világűr élvonalában: magyar kutatók is bekerültek az Európai Űrügynökség kiemelt űrprogramjába

2026.01.09.

Hazánk ismét jelentős mérföldkőhöz érkezett az űrkutatásban – a HUN-REFöldfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet (HUN-REN FI) kutatói, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) szakembereivel együttműködésben, meghatározó szereplői az Európai Űrügynökség (ESA) egyik legígéretesebb tudományos küldetésének, a Plasma Observatory (PMO) missziónak. A kutatók az űridőjárás eddigi legrészletesebb feltérképezésén dolgoznak majd. Egyebek mellett arra is keresik a választ, milyen folyamatok idézik elő az erős geomágneses viharokat. 

A Plasma Observatory célja a bolygóközi és a Föld körüli plazmakörnyezet – vagyis az ionizált részecskékből álló, dinamikus „űridőjárási” rendszer – eddiginél sokkal részletesebb feltérképezése. A küldetés hét azonos felépítésű műholdat használ majd, amelyek együtt, formációban repülve tesznek lehetővé olyan méréseket, amilyenekre eddig nem volt lehetőség.   

A PMO többek között a következő kérdésekre keresi a választ:  

milyen folyamatok idézik elő az erős geomágneses viharokat,  

hogyan gyorsulnak fel a töltött részecskék a napszél-földi magnetoszféra kölcsönhatási folyamatokban,  

hogyan működik az energiaátadás Föld magnetoszférájában,  

hogyan alakulnak ki azok az űridőjárási folyamatok, amelyek akár a műholdakat, kommunikációs rendszereket vagy az elektromos hálózatot is veszélyeztetheti.  

A küldetés így nemcsak tudományos szempontból izgalmas, hanem technológiai, gazdasági és gyakorlati jelentősége is kiemelkedő.   

Magyar fejlesztés a fedélzeten – HUN-REN és BME együttműködésben  

A Plasma Observatory műszerrendszerének egyik kulcsfontosságú eleme az IMCA (Ion and Magnetic/Plasma Characterization Analyzer) nevű berendezés, amely a töltött részecskék és a mágneses-plazma kölcsönhatás pontos vizsgálatát végzi majd. A magyar csapat – egyedüli magyar résztvevőként a projekt nemzetközi konzorciumában – ezen belül az IMCA alacsony feszültségű tápellátásának (LVPS – Low Voltage Power Supply) fejlesztéséért felel. Ez a komponens kritikus szerepet játszik a műszer stabil, pontos működésében, vagyis a PMO célkitűzéseinek teljesítéséhez elengedhetetlen fontosságú, és ez különösen igaz annak a fényében, hogy az IMCA (és az ehhez tartozó LVPS) mind a hét műholdnak a részét fogja képezni a tervek szerint.  

urkep

A projekt jelenleg a Phase A, vagyis a részletes rendszertervezési fázisban van. Ez a szakasz az egyik legfontosabb mérföldkő: ekkor dolgozzák ki a küldetés tudományos és műszaki koncepciójának finom részleteit, felmérik a kockázatokat és pontosítják a műszerek felépítését. A projektben való magyar részvétel ESA PRODEX támogatással valósul meg. A PMO 2026-ban kaphat végleges jóváhagyást, az indítás pedig a 2030-as évek végére várható.  

„A projekt első pillanatától kezdve élvezzük mind a magyar ESA delegáció, mind az intézet vezetőségének a legteljesebb támogatását. E támogatás nélkül el sem tudtunk volna indulni ezen az úton. Jelenleg nagyon sokat dolgozunk, hetente több alkalommal zajlik egyeztetés a projektben résztvevő nemzetközi partnerek között, miközben gőzerővel munkálkodunk a követelmények teljesítésén. A nyilvánvaló cél az, hogy a 2026-os MSR (Mission Selection Review) idejére a projekt olyan állapotba jusson, hogy a PMO-t válasszák ki győztesként a három jelölt közül arra, hogy a megvalósítás fázisába léphessen. Az előkészítő munkában kulcsfontosságú szerep jut a BME mérnökeinek, akik Szabó József vezetésével végzik a PMO műholdak LVPS rendszerének tervezését, tesztelését és megépítését”

– mondta a küldetésről a magyar projekt vezetője, Kis Árpád, a HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa, az Űrkutatás-Űrtechnológia kutatási egység vezetője, aki egyben a műszer vezető társkutatója (Lead-CoI) is.  

Ez a pozíció a nemzetközi tudományos-mérnöki közösségben kiemelkedő elismerést jelent, jelezve, hogy a magyar szakemberek tudása, tapasztalata és innovatív megközelítése meghatározó a PMO előkészítésében, és Lemperger István (HUN-REN FI), a Geomágnesség-Geoelektromosság kutatócsoport vezetője számára is kiemelkedő szerepet biztosít, mivel ő a misszió tudományos aspektusait vizsgálja az előkészítés során.        

A HUN-REN FI kutatói kiemelik, a Plasma Observatory előkészítésében való részvétel Magyarország számára önmagában is nagy megtiszteltetés. A Phase A szakaszban vállalt szerep azt üzeni Európának és a világnak, hogy a magyar kutatók és mérnökök olyan színvonalat képviselnek, amely méltó az élvonalbeli űrkutatási projektekhez.  

A kutatók szerint a PMO-ban való részvétel komoly lehetőségeket teremt a magyar tudomány, ipar és innováció számára. Rövid távon növeli a hazai kutatóhelyek, kutatócsoportok és egyetemek presztízsét, erősíti az űrmérnöki szakértelmet, és fokozza az innovációs kapacitást. Hosszú távon pedig növeli a magyar űripari vállalkozások versenyképességét, új nemzetközi projektekhez és együttműködésekhez vezethet, tovább erősíti Magyarország pozícióját a gyorsan fejlődő európai űrkutatási ökoszisztémában, valamint inspirálja a fiatal kutatókat, mérnököket és diákokat. Mindez teljes összhangban van a HUN-REN célkitűzésével, hogy a hazai tudományos élet megújuljon, és a nemzet számára stratégiai fontosságú tudományos-technológiai kihívásokra magas színvonalú válaszokat adjon. 

 

Mágneses Nulltér Laboratórium: kutatóink „lehozták” a Földre a bolygóközi teret Sopronban

A HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat két kutatóhelyének szoros együttműködésében, GINOP pályázati forrásból épült meg a Mágneses Nulltér Laboratórium (Zero Magnetic Field Lab, ZBL), amelynek célja, hogy kisebb szobányi térfogatban nulla értékhez közeli, 1 nanotesla alatti mágneses teret biztosítson. Ahhoz, hogy ezt létre lehessen hozni, a meglévő mágneses mezővel megegyező erősségű, de azzal ellentétes irányú teret kell előállítani. A magyar labor abban egyedülálló a világon, hogy működéséhez egy kettős mágnesestér-csillapító rendszert alakítottak ki, külső referencia geomágneses idősor felhasználásával. A duális rendszer egyik komponense az aktív kompenzáló rendszer, a másik pedig a passzív árnyékoló kamra.

A nulla mágneses tér megközelítése nem csak a nullteret igénylő vizsgálatok számára szükséges, hanem a kontrollált terek előállítása is csak egy nagy pontosságú nulltérre szuperponálva hozható létre. Ilyen kontrollált terek szükségesek például a műholdas, vagy felszíni alkalmazásokra fejlesztett mágnesestér-mérő eszközök, a magnetométrek kalibrálásához.

Megosztás