A hazai agykutatás irányait és legújabb eredményeit mutatták be a NAP 3.0 konferencián

Dr. Dénes Ádám, a HUN-REN KOKI Neuroimmunológia csoportjának vezetője az immunrendszer és az idegrendszer kétoldalú kapcsolatairól beszélt Gyulladás és idegrendszeri betegségek: miért fontos feltárni az összefüggéseket? című előadásában, amelyben arra is választ keresett, hogy mi a közös a cukorbetegség, érelmeszesedés, magas vérnyomás és pl. a COVID-19 esetében. A kutató ezzel kapcsolatban elmondta, ezek a betegségek krónikus gyulladásos állapotot is előidéznek a szervezetben, számos szerv érpályáiban okozva káros változásokat, beleértve a központi-idegrendszer ereit. A keringő gyulladásos fehérjék az agyat is elérik, és alapvető változásokat okoznak az agy első számú immunsejtei, a mikroglia sejtek működésében. A mikroglia immun-funkciói mellett alapvető szerepet játszik az idegsejtek és erek állapotának fenntartásában is. „Kutatásaink azt mutatják, hogy az idegrendszerben zajló gyulladásos folyamatok megértése és ezek megfelelő szabályozása segítheti új diagnosztikai és terápiás módszerek kifejlesztését számos idegrendszeri betegség esetén” – tette hozzá a HUN-REN KOKI kutatója.

Dr. Helyes Zsuzsanna (PTE) előadása a rendkívüli egészségügyi és társadalmi terhet jelentő krónikus stressz-indukált fájdalommal kapcsolatos kutatásokról szólt. „A népességnek megközelítően tíz százaléka szenved primer krónikus fájdalomtól, melynek pontos okát nem tudjuk, bár minimum 3 hónapig, sőt, éveken át is tarthat. Ilyen az izomzatban, vázrendszerben jelentkező kiterjedt fájdalom, a fibromyalgia, amely alvászavarral, levertséggel, kimerültségérzéssel is jár, a krónikus regionális fájdalom szindróma (CRPS), amikor kis sérülés okoz nagy és hosszantartó immunválaszt, gyulladást és fájdalmat a végtagok jól körülírt területén, és a legtöbbször pszichoszociális stressz által okozott krónikus derékfájás” – mondta a kutató. Helyes Zsuzsanna szerint a hatékony kezelésükhöz áttörést jelentő új gyógyszerekre van szükség, ezek fejlesztéséhez pedig olyan klinikai vizsgálati elrendezésekre, komplex analitikai és bioinformatikai módszerekre és kísérleti rendszerekre, amelyekkel fel tudják tárni a kórélettani folyamatokat, és új célpontokat tudnak azonosítani.

Dr. Hangya Balázs (HUN-REN KOKI) előadásának rövid címe azonnal felkeltette a jelen lévő publikum érdeklődését. A memória karmestere című prezentációjában elmondta, kísérleteinkben azt vizsgálták, hogyan szabályozza az agy az emlékek eltárolását és előhívását. „Amit úgy élünk meg, hogy egyszerre történik, valójában az ún. théta ritmus szerint másodpercenként 8-10-szer váltakozik. A hippokampusz CA1 nevű alterülete memóriatároláskor az entorhinális kéreggel kommunikál, memória előhíváskor a hippokampális CA3 területtel lép fokozott interakcióba” – emelte ki a kutató. Hangya Balázs hozzátette, hogy a memóriatárolást a théta csúcsokon megjelenő "közepesen gyors" gamma ritmusok jelzik, előhívását a théta völgyekben megjelenő lassú gamma ritmusok kísérik. „De honnan tudja az entorhinális kéreg és a CA3, hogy mikor kell "beszélnie" a CA1-hez? Ezt a théta ritmus generálásában is fontos mediális szeptum irányítja, melynek sejtjei a hippokampusz különböző frekvenciájú gamma ritmusaival korrelált aktivitást mutatnak, ezért nevezzük őket a memória karmestereinek” – mondta a HUN-REN KOKI kutatója.

Mi lesz veled turizmus? Kékalga toxinok és azok lehetséges (ideg)élettani hatásai - című előadásában Dr. Pirger Zsolt (HUN-REN BLKI) az algavirágzások után felhalmozódó kékalga toxinok (cianotoxinok) idegrendszeri vizsgálatáról beszélt. Az egyik ilyen cianotoxin, a BMAA, több neurodegeneratív kórképpel (ALS, Alzheimer kór, Parkinson kór) is kapcsolatba hozható. A bélrendszerbe való bejutás után a bolygóidegen keresztül retrográd módon eljut a központi idegrendszerbe, ahol fehérjeplakkokat, mitokondriális diszfunkciót, valamint a fehérjékben okozott szerkezeti változások révén neurodegenerációt válthat ki. A kutató elmondta, kísérleti modellrendszerük az egyszerűbb, de részleteiben ismert idegrendszerű nagy mocsári csiga (Lymnaea) volt. A cyanotoxinok idegrendszeri hatásai idegélettani és mikroelektrofiziológiai módszerekkel egyed, sejt és molekuláris szinteken is tanulmányozták, következtetéseik pedig magasabb rendű szervezetekre is alkalmazhatók. „Eredményeink egyik gyakorlati haszna, hogy pl. egy Balatonban előforduló lokális algavirágzás esetében ajánlásokkal segíthetjük a döntéshozókat a szükséges intézkedések meghozásában” – fűzte hozzá a HUN-REN BLKI kutatója.