Mikroműanyagok és gyógyszerhatóanyagok talajbeli kölcsönhatásait vizsgálja a HUN-REN CSFK új kutatása

2026.06.04.

A HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) Földrajztudományi Intézete 125 millió forint támogatást nyert a „Mikroműanyagok és gyógyszerhatóanyagok kölcsönhatásai a talajban, avagy az analitikai módszerfejlesztéstől a gépi tanuláson alapuló környezeti folyamatok előrejelzéséig” című kutatás megvalósítására. A projekt 2026 januárja és 2029 decembere között zajlik.

A globális környezeti változások részeként a szerves mikroszennyezők — például a gyógyszerhatóanyagok és a mikroműanyagok — mennyisége exponenciálisan növekszik. Ezek a szennyezők a környezetszennyezés egyik legösszetettebb és legkevésbé feltárt típusát képviselik. A talajba egyebek mellett öntözéssel vagy szennyvíziszap kihelyezésével kerülhetnek. Bár mindkét szennyezőtípus esetében külön-külön jelentős szakirodalmi adat áll rendelkezésre, együttes hatásaik jelenleg még kevéssé ismertek.

A kutatás egyik elsődleges célja egy megbízható analitikai módszer kidolgozása a talajban jelen lévő mikroműanyagok kimutatására, mivel jelenleg nem áll rendelkezésre nemzetközileg elfogadott protokoll.

A CSFK Földrajztudományi Intézete által kidolgozott módszertan gyakorlatorientált és könnyen reprodukálható megközelítést kínál, amely rutinszerűen alkalmazható azokban a laboratóriumokban, ahol — hozzájuk hasonlóan — speciális granulometriai elemzéssel vizsgálják a műanyag részecskéket.

A kutatás másik célja annak vizsgálata, miként módosítják a mikroműanyagok a talaj szennyezőanyag-visszatartó képességét, elsődlegesen a gyógyszerhatóanyagok tekintetében. Az így nyert adatokra támaszkodva a kutatócsoport gépi tanuláson alapuló prediktív modellt dolgoz ki, amely képes előre jelezni a gyógyszerek környezeti hatását különböző talajkörnyezetekben. A modell révén olyan vegyületek környezeti sorsa is megbecsülhetővé válik, amelyeket eddig laboratóriumi körülmények között nem vizsgáltak.

Az eredmények új alapot teremtenek a talajszennyezés tudományos értelmezéséhez, megalapozottabb környezeti kockázatbecslési rendszerek kialakításához, valamint a jövőbeli szabályozási és talajvédelmi stratégiák tudományos megalapozásához.

Megosztás