„Tegyük újra naggyá Európát a tudományban, a technológiában és az innovációban”

November harmadik hetében Budapest lett a tudomány fővárosa: a Science Europe High Level Workshopján 29 európai ország kutatásfinanszírozó és kutatást végző szervezetének vezetői vettek részt szakpolitikai döntéshozókkal és akadémikusokkal közösen. A World Science Forum elnevezésű tudományos csúcstalálkozón a tudományban részt vevők és a tudomány gyümölcsét élvezők találhattak egymásra több budapesti helyszínen, míg a hét második felében a Szépművészeti Múzeumban a hazai tudományos szcéna tárlatán, a Science Expón lehetett közelebb kerülni a magyar kutatókhoz és legújabb kutatásaikhoz. 

A Science Europe budapesti workshopjának, ami a magyar soros uniós elnökség társult rendezvénye volt,  az adta a jelentőségét, hogy egy olyan időszakban szervezték, amikor a Draghi-jelentés nyomán, illetve az EU következő kutatási keretprogramjának finanszírozási struktúrájáról szóló  tárgyalások előtt a kutatás és innováció szerepe az európai versenyképesség erősítésében kiemelt figyelmet kapott az uniós politikában. A kétnapos budapesti találkozó célja az volt, hogy előmozdítsák Európa versenyképességét, valamint megvitassák a kutatás és innováció révén megvalósítható szakpolitikákat.  

Gulyás Balázs, a Magyar Kutatási Hálózat elnöke elmondta, a HUN-REN célja, hogy hazánk innovációs ökoszisztémájának zászlóshajójává és Európa egyik legjobb kutatóhálózatává váljon. Az elnök kitért az elmúlt évtizedekre világszerte jellemző agyelszívásra is, amelynek ugyan sok pozitív hozadéka is van, ám leginkább Európa volt az elszenvedője, amin mielőbb  változtatni kell. 

„A tehetségek megtartása, a tehetségek toborzása elengedhetetlen Európa versenyképessége, a kontinens gazdasági és tudományos versenyképessége szempontjából” – hangsúlyozta a HUN-REN elnöke. „Meg kell tartanunk a legjobbjainkat, de a világ legjobb tehetségeit is ide kell hoznunk, hogy visszaszerezhessük a tudományos fejlődés, az innováció és a technológiai előny tekintetében elveszített pozíciónkat” – emelte ki Gulyás Balázs. 

A versenyképesség második pillére a koncepció, az ötlet, amely a kísérletező kutatók kreativitásának terméke. Azonban az ötletekhez alkotói fantáziára, a kreatív kutatóknak pedig akadémiai szabadságra van szükségük, véli a hazai kutatási hálózat vezetője. Európa csak ezzel a hármassal őrizhetné meg élvonalbeli előnyét a tudományos kutatásban és technológiában. 

Gulyás Balázs szerint a harmadik versenyképességi pillér a támogatás. A tudományos ökoszisztémának azonban nemcsak anyagi, hanem jogi, valamint strukturális támogatásra is szüksége van  a hazai kormányzat részéről és uniós szinten is. „Egy ilyen támogató közegben Európa ismét naggyá válhat a tudomány, a technológia és az innováció terén” – tette hozzá. 

A Science Europe éves rendezvénye kapcsán Kollár László professzor, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára elmondta, ez az összejövetel azért bírt most különös jelentőséggel, mert összehozta a tudományos fejlődésen és a tudománypolitika irányításán munkálkodókat. „Az ilyen találkozók döntő fontosságúak a társadalmi igényekkel összhangban lévő kutatási irányvonalak kialakításában. Mivel példátlan technológiai átalakulás küszöbén állunk, különösen a mesterséges intelligencia térnyerésével, a tudomány és a politika közötti kapcsolat soha nem volt még ilyen fontos” – tette hozzá az MTA főtitkára. 

Mari Sundli Tveit, a Science Europe elnöke (aki a Norvég Kutatási Tanács vezérigazgatója is) elmondta, nagy várakozással tekint azon javaslatok elé, amelyek hozzájárulnak az európai régiók közötti különbségek áthidalásához, a kölcsönösségen alapuló, tudáscserét ösztönző együttműködési keretek megteremtéséhez, az akadémiai szabadság és autonómia megőrzéséhez, valamint a mesterséges intelligencia felelős és transzformatív erejének kihasználásához. A Science Europe norvég elnöke hozzátette, ezek mind alapvető fontosságúak ahhoz, hogy Európa globális vezető szerepet tölthessen be az innováció és a tudományos kiválóság terén. 

Jakab Roland, a  HUN-REN vezérigazgatója a mesterséges intelligencia tudományban betöltött szerepét emelte ki beszédében. Szerinte az idei Nobel-díjak is bebizonyították, hogy az AI használata megkerülhetetlen, mert így olyan érték teremthető, amelyre  a mesterséges intelligencia önmagában nem képes. Jakab Roland szerint ezen új eszközök nemcsak felgyorsítják a kutatói tevékenységet, hanem új lehetőségeket, képességeket is teremtenek a tudománynak. „Ezt felismerték a HUN-REN kutatói is, akiknek egy AI 4 Science nevű szolgáltatáscsomagot hoztunk létre, hogy legmodernebb AI-eszközökkel segíthessük tevékenységüket.

A magas rangú vezetők részvételével tartott  workshopon több hozzászóló is hangsúlyozta a mesterséges intelligencia transzformatív erejét, és megvitatták az AI felelős alkalmazásához szükséges politikai és infrastrukturális feltételeket is a tudományos kiválóság elősegítése érdekében. 

A kétnapos eseményen hangsúlyosan szó esett még az EU-tagállamok kutatásban és innovációban való részvételének fejlesztéséről, a kutatások hatásának növeléséről, valamint az európai regionális és országos kutatási egyenlőtlenségek kezeléséről is. A tanácskozók egyetértettek abban, hogy fokozni kell az európai kutatás globális versenyképességét, amelynek alapvető része a tudományos szabadság és a függetlenség védelme. Megerősítették, együtt képesek összehangoltan és azonos gondolkodásmóddal cselekedni a versenyképesség növelése érdekében.