Tűzhányók titkainak nyomában „vulkándetektívekkel”

A Csomád vulkán utolsó kitörése körülbelül 30 ezer éve történt. Bár ez emberi léptékkel mérve felfoghatatlanul hosszú idő, vulkanológiai szempontból nem számít rendkívülinek. A világ számos vulkánja ennél hosszabb nyugalmi időszak után lépett ismét működésbe, és a Csomád vulkáni működésében is voltak több tízezer, sőt több mint százezer éves szünetek, ezért a Csomádot így a hosszú ideig szunnyadó vulkánok között tartják számon.

A június 1-jén rendezett Vulkán Napon Lukács Réka, az MTA–HUN-REN CSFK Lendület PannonVulkán Kutatócsoport vezetője, tudományos tanácsadó azt mutatta be, hogyan próbálják feltárni, mi található a vulkán mélyében. A kutatók egyik legfontosabb „informátorai” a vulkáni kőzetekben található apró cirkonkristályok. Ezek a mikroszkopikus ásványok jóval a kitörések előtt, a magma felszín alatti tározóiban keletkeznek, és olyan információkat őriznek meg, amelyekből rekonstruálható a vulkán fejlődéstörténete.

A Csomád kutatásában ugyanakkor nem egyetlen módszerre támaszkodnak. A geokémiai, kőzettani és geofizikai eredményeket egymással összevetve próbálják feltárni a vulkán jelenlegi állapotát. A Vulkán Nap előadásain Cserép Barbara, Jánosi Csaba, Kis Boglárka-Mercédesz és Harangi Szabolcs kutatók is bemutatták eredményeiket, amelyek egy-egy újabb darabbal egészítik ki a vulkán működéséről kirajzolódó képet.

A kutatók munkáját ma is aktív felszíni jelenségek segítik. A térségben szén-dioxid-gázkiáramlások és borvízforrások jelzik, hogy a mélyben továbbra is zajlanak a földtani folyamatok. A mérések szerint évente több mint 8000 tonna szén-dioxid jut a felszínre, amelynek jelentős része magmás eredetű. Ezek az eredmények önmagukban nem bizonyítják a magma jelenlétét, a kőzettani és geofizikai adatokkal együtt azonban azt sugallják, hogy a Csomád alatt ma is létezhet részben olvadékot tartalmazó magmatározó. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy a vulkán kitörése küszöbön állna, erre semmi jel nem utal. A Föld számos helyén vannak bizonyítékok arra, hogy magma van a földkéregben, ám ez még nem jelent veszélyt, ugyanakkor a folyamatos kutatás és műszeres megfigyelés kiemelten fontos.

A június elején megrendezett Vulkán Nap célja az volt, hogy az érdeklődők bepillantást nyerhessenek a vulkáni működést feltáró tudományos „nyomozásba”, megismerjék térségünk legfiatalabb vulkánjának, a Csomádnak működését és jelenlegi állapotát. Az előadásokat vulkánkitörés-szimulációk, terepi bemutatók és gyakorlati mérések egészítették ki, amelyek látványos formában mutatták be, hogyan működnek a vulkánok és hogyan dolgoznak a vulkánkutatók. A szervezők tervei szerint a rendezvény hagyománnyá válik, így a jövőben minden évben lehetőség nyílik arra, hogy a nagyközönség közvetlenül a kutatóktól hallhasson a Csomád mélyének legújabb titkairól.