Új felfedezéssel jelentkeztek magyar kutatók a szaporodás agyi szabályozásával kapcsolatban

2025.01.31.

A laterális szeptum kisspeptint termelő idegsejtjei eddig kevéssé voltak ismertek, pedig kulcsszerepet játszanak a szaporodás agyi szabályozásában. A HUN-REN Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet (HUN-REN KOKI) kutatóinak a Journal of Neuroscience folyóiratban közölt tanulmánya jelentős új felfedezésekkel gazdagítja a kisspeptin idegsejteknek szerepének megértését a szaporodás agyi szabályozásában.

Az agy hipotalamusz nevű területe nélkülözhetetlen szerepet játszik olyan alapvető élettani folyamatok szabályozásában, mint a táplálékfelvétel, a testhőmérséklet szabályozása, a napi biológiai ritmus fenntartása, a szervezet só- és vízháztartásának egyensúlyban tartása, valamint a szaporodás. Ez utóbbi irányításában kulcsszerepet játszanak a kisspeptin nevű neuropeptidet termelő idegsejtjek. Fő feladatuk az ivarszervekben termelt nemi szteroid hormonok hatásait közvetíteni a gonadotropin-felszabadító hormont (GnRH) termelő idegsejtek felé.

Mi a kisspeptin szerepe?

A kisspeptint, vagy annak receptorát kódoló gének mutációi a hipogonadotrop hipogonadizmusnak elnevezett, a pubertás elmaradásával és a termékenység hiányával járó megbetegedéshez vezetnek. A kisspeptin neuronok emellett a szaporodás és a táplálékfelvétel közötti kapcsolat biztosításában is nélkülözhetetlenek. Bár a két szabályozási folyamat legfőbb színtere a hipotalamusz két területe (preoptikus és arcuatus idegmag), kisspeptin termelő idegsejtek több, hipotalamuszon kívüli régióban is találhatók. Ezek szerepéről azonban eddig keveset tudtunk.

A Hrabovszky Erik vezetésével dolgozó kutatócsoport anatómiai, fejlődéstani, transzkriptomikai és elektrofiziológiai módszerekkel vizsgálta a laterális szeptum kisspeptin neuronjait. Kísérleteikben a használt génmódosított egérmodell zölden világító fluoreszcens fehérjéje tette láthatóvá az idegsejteket. A laterális szeptumban a kisspeptint termelő idegsejtek fejlődéséhez az ösztrogén hormon elengedhetetlen. Ezek az idegsejtek nőstény egerekben korábban, a születés utáni 33–36. napon, míg hímeknél később, a 40–45. napon jelennek meg. A fluoreszcens sejtek száma felnőttkorig folyamatosan nő, és nőstényekben kétszer-háromszor több jelenik meg, mint hímekben.

Vírusvektor alapú pályajelöléssel a kutatók azt is igazolták, hogy a kisspeptin neuronok közvetlen kapcsolatban állnak a GnRH-t termelő idegsejtekkel. Ez a nem várt anatómiai megfigyelés arra utal, hogy ezek is képesek lehetnek közvetlenül befolyásolni a reprodukciót irányító agyi folyamatokat.

Az ösztrogén által szabályozott gének feltérképezésére a kutatók új generációs szekvenálást alkalmaztak (RNA-Seq), és 571 gént azonosítottak a laterális szeptumban.

Post mortem, emberi laterális szeptum agyminták vizsgálatával sikerült bizonyítani, hogy a rágcsálókban leírt kisspeptin neuronok itt is megtalálhatók. Ez arra utal, hogy ennek az ösztrogénfüggő rendszernek szerepe az evolúció során megőrződött a reprodukció központi szabályozásában.

A tanulmány Szentkirályi-Tóth Soma és Göcz Balázs első szerzőségével készült, a teljes kutatást pedig a Journal of Neuroscience oldalán lehet elolvasni.

A HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat célja, hogy Európa egyik leghatékonyabb kutatási szervezetévé váljon, és jelentős mértékben hozzájáruljon Magyarország társadalmi és gazdasági sikeréhez. A 2025. január elsején életbe lépett törvény megfelelő keretet nyújt ahhoz, hogy a HUN-REN a kihívásokra jobban reagáló, együttműködő, a teljesítményt szem előtt tartó, jól működő hálózattá alakuljon, amely biztosítja a tudományos kutatás szabadságát, a felfedező kutatások folytatásának lehetőségét, miközben multidiszciplináris válaszokat kínál a hazai és nemzetközi közösséget érintő komplex kérdésekre. A szervezetében korszerűsödő Magyar Kutatási Hálózatban dolgozók hosszú távú, következetes, értékkövető és teljesítményközpontú finanszírozási rendszerre, egymást erősítő struktúrára és működésre, versenyképes bérekre, valamint tervezhető kutatói életpályára számíthatnak.