A Balaton változó világa: a jövő kockázatai és a tudomány válaszai

2025.04.28.

„A változó balatoni élővilág” volt a témája a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (HUN-REN BLKI) „Őszintén a Balatonról” tudományos előadóülés-sorozat áprilisi eseménynek. Az előadók arra a kérdésre kerestek választ, hogy vajon a Klebelsberg születése óta eltelt 150 év, és a tihanyi kutatóintézet alapítása óta eltelt majd 100 év alatt mi minden változott a Balatonnál. Hogyan hatott ez a tóra, a tó élővilágára, és mi lesz velük a jövőben? 

Az előadók a HUN-REN BLKI legavatottabb vezető szakértői voltak, akik a Balaton kutatásában és monitorozásában az utóbbi években a legtöbb vizsgálatot, kutatást, elemzést végezték. Az esemény résztvevői pedig településfejlesztési, önkormányzati, vízügyi, természetvédelmi és fejlesztési döntéshozók, kutatók és más, a Balatonnal foglalkozó szakemberek voltak.

Valamennyi előadó az élővilágot érő ökológiai, fizikai és kémiai hatásokra és ezek nyomában járó változásokra irányította a figyelmet. Legfőképpen arra, hogy ezek a változások kockázatokat hordoznak a Balaton élete és az emberi használat számára, és ha a változások folytatódnak, nem garantálható, hogy a jövőben is biztosítható lesz-e a Balaton jó ökológiai állapota, térsége természeti, társadalmi és gazdasági értékeinek, kialakult emberi használatának megmaradása.

BLKI Őszintén a Balatonról

Mindannyian felhívták a figyelmet arra, hogy az utóbbi 100-150 év alatt rengeteg volt a változás, és hogy még ma is komoly változások zajlanak a térségben. A Kutatóintézetnek is köszönhetően a tudomány sok jelenséget vizsgál és ismer, de számos változás jövőbeli veszélyeiről keveset tudunk. Vannak egyértelmű tények, így például az, hogy sokkal több ember, sokkal nagyobb igényekkel akarja használni a tó élő rendszereinek szolgáltatásait, mint régen. Tény, hogy kisebb lett a tó, összeszűkült a partvonala, és meg is változott. Gyökeresen átalakult a területhasználat, a környező talajokat mind többfelé építményekkel, beton- és aszfaltpáncéllal zárják le, a tópart nádas-maradékait betöltésekkel szabdalják szét. Az emberi beavatkozások és a globális éghajlatváltozás miatt máris módosult és még tovább fog a klíma és a vízjárás: több lesz a meleg és kevesebb a csapadék. Átalakulnak a víztestben a táplálékláncok, idegenhonos lények szorítanak ki őslakókat. Emberi eredetű mesterséges anyagok kerülnek a tóba, és sósabb lesz a tó vize.

Vasas Gábor, a HUN-REN BLKI megbízott főigazgatója az algavirágzások változásait mutatta be. Előadásában kitért arra, hogy még 60-70 éve is ritkák, kisebbek és lokálisak voltak az algavirágzások, de a hatvanas évektől a kilencvenes évek derekáig a tó egészére kiterjedtek. Balatoni sajátosság, hogy a melegedésre hajlamos sekély víz, amelyben tápanyagok jelenlétében az algák szaporodása gyors. A vízvirágzást előidéző fajok ökológiai, fiziológiai stratégiái egyediek, toxikus és más anyagcseretermékeik változatosak. Részletezte a kékalgák toxintermelésének kockázatait, ökológiai és gazdasági következményeit, kiemelte a kutatás és monitorozás fontosságát.

A további előadásokról és az eseményről bővebben a HUN-REN BLKI honlapján lehet olvasni.

A HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat célja, hogy Európa egyik leghatékonyabb kutatási szervezetévé váljon, és jelentős mértékben hozzájáruljon Magyarország társadalmi és gazdasági sikeréhez. A 2025. január elsején életbe lépett törvény megfelelő keretet nyújt ahhoz, hogy a HUN-REN a kihívásokra jobban reagáló, együttműködő, a teljesítményt szem előtt tartó, jól működő hálózattá alakuljon, amely biztosítja a tudományos kutatás szabadságát, a felfedező kutatások folytatásának lehetőségét, miközben multidiszciplináris válaszokat kínál a hazai és nemzetközi közösséget érintő komplex kérdésekre. A szervezetében korszerűsödő Magyar Kutatási Hálózatban dolgozók hosszú távú, következetes, értékkövető és teljesítményközpontú finanszírozási rendszerre, egymást erősítő struktúrára és működésre, versenyképes bérekre, valamint tervezhető kutatói életpályára számíthatnak.

Megosztás