🔄 A parajdi sóbánya katasztrófája tudományos szemszögből
Nem csak a közvéleményt foglalkoztatja a parajdi sóbánya helyzete és a természeti kincs jövője – a székelyföldi katasztrófa tudományos kérdéseket is felvet. Cikkünkben folyamatosan követjük az aktuális eseményeket, és kutatóinkkal elhozzuk a sóbányában történtek tudományos magyarázatait.
Cikkünk folyamatosan frissül!
június 19. - A vízbetörés óta nem észleltek hirtelen elmozdulást a magyar kutatók
Egy új, felszálló irányú Sentinel-1 műholdfelvétel integrálásával, valamint korábbi felvételek felhasználásával végeztek előzetes radar-interferometriai mozgásvizsgálatot Parajd térségére vonatkozóan a HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet (HUN-REN FI) kutatói. Az eredmények csekély mértékű (évi néhány milliméteres) felszínmozgásokat mutatnak, amelyek nagyrészt összhangban állnak más intézmények – például a TerraSigna vagy a Datelite Kft. – korábbi becsléseivel, tájékoztattak a kutatók.
„A parajdi Sóháton elhelyezett radar-reflektoraink esetében a vízbetörések óta nem észleltünk hirtelen elmozdulást” – írták legújabb jelentésükben a HUN-REN FI kutatói, akik hozzátették, fontos hangsúlyozni, hogy a vizsgálat jelenleg korlátozott, mivel a rendelkezésükre álló adatsor csupán mintegy két évet ölel fel, és kizárólag az ún. felszálló irányból készült műholdfelvételeken alapul.
A térség délnyugati részén, különösen a Dózsa-bánya környezetében, enyhe süllyedést és/vagy kelet felé történő elmozdulást (műholdtól való távolodást) figyeltek meg. A Sóháton telepített három reflektor közül kettő megbízható jelet szolgáltat a radar-interferometriai feldolgozásokhoz, ez lehetővé teszi a térbeli mozgások részletesebb értékelését. A kialakult helyzet átfogóbb és megbízhatóbb értelmezéséhez elengedhetetlen további műholdfelvételek bevonása felszálló és leszálló irányból is, vélik a kutatók.
Ezzel párhuzamosan helyi földtudományi és geodéziai szakembereik intenzíven dolgoznak a kiépített szeizmikus és geodéziai monitoringrendszer adatainak gyűjtésén és értelmezésén. „Bízunk benne, hogy a jövőben további korszerű InSAR-szórópontokat is tudunk telepíteni, amelyek elősegítik a térség földtani folyamataiban zajló változások jobb megértését és pontosabb követését” – tették hozzá a HUN-REN FI kutatói.
A műholdfelvételek feldolgozását Békési Eszter, a HUN-REN FI kutatója végezte.
június 10. - Parajd geológus és geofizikus szemmel
A Magyarhoni Földtani Társulat podcastjének vendégei dr. Bozsó István geofizikus, a HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet fiatal kutatója, valamint dr. Papp Richárd Zoltán geológus, az UNEXMIN Georobotics Kft. ügyvezető igazgatója. A beszélgetést dr. Hatvani István Gábor, a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földtani és Geokémiai Intézetének tudományos főmunkatársa vezeti.
A teljes beszélgetést itt érhető el:
június 6. – A Parajd térségében elhelyezett reflektorok elhelyezkedése terepi és interferometrikus koherencia térképen
A telepített reflektorok így segítik a radar-interferometrikus mozgásvizsgálatokat a sótest tetején és Parajd környezetében és ezért lehet fontos továbbiak telepítése egy lehetséges jövőbeli monitoring rendszerben.
június 6. – „A katasztrófát nem lehet előjelezni, de hosszú távú folyamatokat meg lehet figyelni” – A legfontosabb feladat Parajdon a víz eltávolítása
- mondta Bozsó István, a HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet főmunkatársa az index.hu-nak. A lapnak Kovács István János megbízott főigazgató pedig elmondta a legfrissebb tudnivalókat a parajdi sóbánya állapotáról és a HUN-REN FI űrgeodéziai megfigyelőrendszerének pontos működéséről is beszélt.Mi lesz a természeti kincs sorsa a kutatók szerint? Kiderül a teljes cikkből.
június 5. – Milliméter pontossággal tudják megmondani, hogyan mozognak a parajdi sótömzsök
A Topo-Transylvania keretében három ország, Románia, Hollandia és Magyarország kutatói csaknem 10 éve dolgoznak együtt Erdély földtanilag aktív területein, hogy megértsék, milyen folyamatok mennek ott végbe. Kutatják a sódómokat, illetve a Kárpát-kanyarban a Vráncsa földrengéses övezetet – mondta az InfoRádióban a HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet megbízott igazgatója, Kovács István János.
A parajdi területen először azt szerették volna megnézni, hogy maga a sótömzs milyen módon mozog, de most ez a tragikus eseménysorozat ráirányította a figyelmüket arra is, talán ilyen összefüggésben is hasznosak lehetnek a műszerek az ottani szakembereknek és hatóságoknak, emelte ki Kovács István János, hozzátéve, hogy ez az űrgeodéziai megfigyelőrendszer csak egy része a monitoring hálózatnak.

Fotó: Márton Eszter
Bozsó István, a kutatóintézet tudományos munkatársa a rendszer működéséről elmondta: az úgynevezett ikerreflektorok képesek visszaverni a Sentinel-1-es műholdrendszer mikrohullámú jeleit. Azok alapján, a műholdképek feldolgozásával lehetséges meghatározni a felszíni elmozdulásokat – a legideálisabb esetben milliméteres pontossággal.
"E hónap végéig mindenképpen lesz egy feldolgozásunk, amit meg tudunk osztani a helyi hatóságokkal, illetve geológusokkal, bányamérnökökkel" – válaszolta a HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet tudományos munkatársa arra a kérdésre, mikorra alkothatnak képet a vízzel elöntött parajdi sóbánya térségének földtani mozgásairól.
június 5. – Hihetetlen és megdöbbentő volt a helyszínen látni a parajdi tragédiát
Kovács István János, a HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet megbízott igazgatója az M1 műsorában elmondta, űrgeodéziai módszereikkel elsősorban a felszíni elmozdulásokat tudják figyelni, azonban további eszközök telepítésére van szükség, amelyekkel még részletesebben fel tudnák térképezni a terület változásait.
június 5. – Egy nagyon szerencsétlen egybeesés történt Parajdon
„A parajdi sóbánya lényegesen kisebb vízhozamra volt felkészülve, mint amekkora érkezett a Korond-patakon az elmúlt hetekben. Szerencsétlen események láncolata alakult ki” – mondta Kovács István János, a HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet megbízott igazgatója csütörtökön a TV2 Mokka című műsorában, majd hozzátette, mindezzel együtt a veszély ismert volt, lehetett rá számítani.
Arra kérdésre, hogy a HUN-REN FI kutatói hogyan dolgoznak a helyszínen, Bozsó István tudomány főmunkatárs elmondta, a reflektorok telepítéséhez a helyszínen egy elég komoly betonalapzatot kell építeniük, majd a beton megszilárdulása után fel lehet szerelni az eszközöket, amelyek segítségével monitorozzák a helyzetet. „Ezután lényegében a műholdképek alapján dolgozunk, tehát nincs szükség terepi megfigyelésre” – tette hozzá a kutató.
június 4. - Magyar kutatók űrgeodéziai módszerekkel figyelik, hogyan mozognak a parajdi sóbánya sótömbjei
Az elmúlt hetekben Parajdra figyel a térségünk. A turisztikailag is népszerű sóbányát be kellett zárni az áradások miatt, mivel május 29-én a turisták által látogatott rész is feltelt vízzel. Lezárták a sóbánya bejáratát, jelenleg fennáll a veszély, hogy a régi bányarész födémje beomlik. Miután süllyedést tapasztaltak a Dózsa-bánya fölött, elővigyázatosságból evakuálnak lakosokat a parajdi sóbánya környékén. Először 10, majd 45 házból telepítették ki a lakókat, számolt be a maszol.ro.
A helyiek a HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézethez (HUN-REN FI) is segítségért fordultak, mivel kutatóintézetünk több mint öt éve vesz részt a nemzetközi Topo-Transylvania kutatási projektben, amelynek részeként egy korszerű műholdas megfigyelőrendszert telepítettek Parajd térségébe, közvetlenül a Sóhát felszínére.
A rendszer űrgeodéziai módszereken alapul, amellyel rendkívül pontos méréseket végezhetnek a kutatók. A felszín alatti sótömbök mozgásait akár milliméteres pontossággal is észlelni tudják. Ezen eszközök nem bocsátanak ki jelet, viszont kiválóan visszaverik a Sentinel–1 műholdak által kibocsátott mikrohullámú radarjeleit, amelyeket az Európai Unió Copernicus földmegfigyelő programja működtet. A műholdak 6–12 naponta repülnek el ugyanazon terület felett, ezért a változások napi szintű megfigyelésére nem alkalmasak. Ugyanakkor hosszabb távon, néhány hónapos időszakban megbízhatóan kimutatható, hogy a bányát ért vízbetörés előtt és után milyen felszíni mozgások történtek.
Egyébként Erdélyben nemcsak Parajdon, hanem Csomád és Kovászna környékén, valamint hazánk több területén is – például Dunaszekcsőn és Fonyódon – működtetnek hasonló monitoring rendszereket, hogy a kritikus infrastruktúrák és természeti képződmények környezetében zajló felszíni elmozdulásokat pontosan követhessék a megelőzés és a beavatkozás miatt.
A HUN-REN FI jelenleg is együttműködik magyar és román kutatókkal annak érdekében, hogy minél pontosabb adatokkal szolgálhassanak a kialakult helyzetben, és segítsenek közös megoldást keresni.

Kövess minket Facebookon is!
Friss tudományos hírek, kutatási eredmények és a legfontosabb események egy helyen!