A „csendes világjárvány” megfékezésére keresnek új megoldásokat szegedi kutatók

Az antibiotikum-rezisztencia globális kihívás. Még a legújabb fejlesztés alatt álló antibiotikumok esetében is gyorsan megjelenik a rezisztencia, ahogy azt a kutatások is bizonyítják, mondta Pál Csaba, a kutatócsoport vezetője. „Ezért létfontosságú mélyebben megérteni az antibiotikumok hatékonyságát meghatározó alapelveket. Ezen ismeretek révén új utak nyithatók a rezisztencia kockázatát csökkentő antibiotikumok tervezésében.”

Az antimikrobiális rezisztenciát ma már „csendes világjárványként” emlegetik, és az előrejelzések szerint 2050-re évente akár 10 millió haláleset is bekövetkezhet emiatt. Különösen a Gram-negatív baktériumok okoznak kihívást, mivel külső membránjuk jelentősen akadályozza az antibiotikumok behatolását. A kutatócsoport által kidolgozott kettős célpontú membránpermeabilizáló – a külső burok átjárhatóságát lehetővé tevő – megközelítés lényegesen csökkenti a rezisztencia kialakulását a Maharramov Elvin és Czikkely Márton által irányított vizsgálatok során tanulmányozott kritikus kórokozók esetében. A membránok megbontását egy másik létfontosságú sejtfunkcióval kombinálva drasztikusan csökkenthető a baktériumok ellenállóképességének kialakulása.

Ez rávilágít arra, hogy nemcsak az számít, hány célpontja van egy antibiotikumnak, hanem az is, melyek azok. Laboratóriumi evolúciós kísérletek során a kettős célpontú antibiotikumok rendre alacsonyabb rezisztenciaszintet eredményeztek a hagyományos antibiotikumokhoz képest. A környezeti minták vizsgálata is megerősítette, hogy az ilyen antibiotikumokhoz kapcsolódó rezisztenciagének lényegesen ritkábban fordulnak elő.

Figyelemre méltó, hogy az egyik vizsgált antibiotikum – a tridecaptin M152-P3 – esetében nem voltak rezisztenciát okozó gének környezeti mintákban, miközben a legújabb antibiotikumoknál ezek már jelen vannak a természetben.

A baktériumok gyorsan képesek rezisztenciát kialakítani, még az olyan végső védvonalként használt antibiotikumokkal szemben is, mint a kolisztin. A csoport kutatása egy olyan új stratégiát javasol, amely a sejtmembránon keresztüli anyagtranszportot valamilyen mechanikai hatásra lehetővé tevő – mechanoszenzitív – csatornákra épít. Ez a megoldás új utakat nyithat a multidrog-rezisztens Gram-negatív kórokozók elleni antibiotikumok fejlesztésében. A kutatás megmutatja, hogy a tudatosan tervezett kettős célpontú antibiotikumok jelentősen csökkenthetik a rezisztencia kockázatát. Ez nemcsak a baktériumok rezisztencia-mechanizmusainak jobb megértését teszi lehetővé, hanem hozzájárul a biztonságosabb és hatékonyabb antibiotikumok fejlesztéséhez is, amely a közegészségügy számára világszerte kulcsfontosságú.