Megjelent a Kaleidoszkóp Könyvek című új tudományos ismeretterjesztő zsebkönyvsorozat első négy kötete

Maróth Miklós, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat elnöke a sorozat indításával kapcsolatban elmondta: „A Kaleidoszkóp Könyvek ismeretterjesztő sorozatban átfogó, közérthető módon kívánjuk megismertetni az olvasókkal a kutatóhálózatban fellelhető rendkívüli tudást, a tudomány legfrissebb eredményeit, legyen szó a matematika, a biológia, a fizika, a történelem, az irodalom vagy akár az űrtudomány érdekfeszítő témáiról. Nem titkolt célunk arra ösztönözni a fiatalokat, hogy minél többen válasszák hivatásul a kutatást, hiszen egyre gyorsuló világunkban a számtalan új kihívásra csak a kutatás révén tudunk valódi, hosszú távon fenntartható válaszokat adni.”

A Kaleidoszkóp Könyvek első köteteinek megjelenésekor Sárközy Bence, a Libri Kiadói Csoport ügyvezetője és kiadási igazgatója így fogalmazott: „Hogy egy nép nyelvét a tudományos közeg a tudományos nézetek alakulásával párhuzamosan képes-e megújítani, az azon is múlik, hogy folyamatos lehetősége nyílik-e az adott nyelven az eredményeit publikálni; akad-e olvasó, akit érdemes megszólítania, és csatorna, melyen keresztül el tudja érni a lehetséges olvasóját. Ha nincs ilyen lehetőség és nincs megfelelő számú befogadó, akkor a tudomány szükségszerűen nyelvet vált. De amennyiben ezt a lehetőséget mégis megteremtjük, képesek lehetünk lefordítani korunk nemzetközi tudományos diskurzusát, és a saját hozzáadott eredményeinket a saját közegünkben is megméretni. A Kaleidoszkóp Könyvek kötetei erre vállalkoznak. Ehhez a Libri Könyvkiadó annyit tehet hozzá, amennyit a könyvkiadás évszázadok óta hozzátesz a műveltséghez: szöveget gondoz, becsomagolja és terjeszti, hogy a szövegbe kódolt tartalom a lehetséges legjobb formájában legyen elérhető, követhető – és idővel akár meghaladható.”

Demeter Szilárd, a Magyar Kultúráért Alapítvány kuratóriumi elnöke szerint: „A pandémia mutatta meg azt, hogy a kommunikációs tér megváltozása mekkora veszélyeket rejt magában. Ennek ellenszere az, hogy olyan folyamatokat indítunk el, amelyek egyrészt erősítik a tudomány hitelességét, másrészt visszahelyezik a magyarokat a saját valóságukba. Ezért amikor Maróth professzor úr megkeresett bennünket egy olyan tudomány-népszerűsítő sorozat ötletével, amelynek szerzői az ELKH kutatói, örömmel álltunk az ügy mellé. Mi abban tudunk segíteni, hogy ezeket a műveket eljuttatjuk iskolai és közkönyvtárakba, illetve a Petőfi Kulturális Ügynökség programkínálatában kiemelt szerepet szánunk a kötetek bemutatásának.”

A Kaleidoszkóp Könyvek első négy kötete

Iancu Laura: Miért csángó, ha magyar? A moldvai magyarság története és elcsángósítása

A moldvai magyarság több száz éves fennmaradása a magyar államhatárokon kívül régóta a néprajztudomány izgalmas kérdése. Mivel magyarázhatjuk, hogy ezek a közösségek a sokszor viharos és embert próbáló évszázadokon keresztül is meg tudták őrizni identitásukat? Hogyan formálódtak kulturálisan és alakítottak ki egy sajátos, csak rájuk jellemző népi kultúrát és folklórt? Miért nevezi őket ma csángóknak a tudományos beszéd és a magyar sajtó, ha Moldvában ez a kifejezés gúnynév volt, és napjainkig sokan megbélyegzőnek tartják az érintettek közül?

Iancu Laura néprajzkutató alapos és figyelemre méltó munkájában a történelmi háttér felvázolásával és a néprajzi, kulturális sajátosságok bemutatásával keresi a válaszokat e kérdésekre. A könyvet különböző korszakokból és településekről származó szöveggyűjtemény gazdagítja, amely bepillantást enged a moldvai magyarság világképébe, gondolkodásmódjába.

Iancu Laura etnográfus, költő, író, az ELKH Bölcsészettudományi Kutatóközpont Néprajztudományi Intézetének munkatársa. Fő kutatási területe a moldvai magyarság vallásossága és identitásának kérdései.

Majláth Imre: A fényevés bajnokai – Betekintés a növények táplálkozásába

Növények nélkül a világ nem lenne olyan, amilyennek ma ismerjük. Ők képezik ugyanis a tápláléklánc alapját, amelytől az állatok és az emberek léte függ. De hogyan és mivel táplálkoznak maguk a növények? Hogyan képesek az élet nélküli vízből és napfényből életet jelentő, szerves vegyületeket előállítani? A válasz ezekre az összetett kérdésekre egyetlen szó: a fotoszintézis. A könyv bemutatja a növények leveleiben működő parányi naperőművet és cukorgyárat, a napfény csapdázásától kezdve a cukrok keletkezéséig. Mint minden gyárban, itt is előfordulnak rendszerhibák, ezért ezeknek a megoldása is szóba kerül, például hogy miként fotoszintetizálnak az extrém körülmények között élő növények. Végül arra a kérdésre is választ kapunk, lehet-e javítani ezen a precízen szabályozott folyamaton modern biotechnológiai eszközökkel.

Majláth Imre PhD, okleveles biológus, az ELKH Agrártudományi Kutatóközpont Mezőgazdasági Intézetének tudományos főmunkatársa. Szakterülete többek között a növényi stresszélettan, a fotoszintézis, a levélgázcsere, a nitrogén-anyagcsere és a növényökológia.

Nagy Kornél: Az Ararát hegyéről a Hargitára ‒ Örmények Erdélyben a 17–18. században

Az örmény egy kis nép – nagy történelmi hagyománnyal. Eredetüket egészen az ókorig vezetik vissza: ők voltak az elsők, akik államvallássá tették a kereszténységet. A birodalmak ütközőzónájában fekvő országnak azonban számtalan megpróbáltatást kellett elviselnie a történelme során. A vallási és etnikai üldöztetések miatt hatalmas méreteket öltött az örmények elvándorlása az eredeti hazájukból.

Így jutott az örmények egy csoportja – hosszú vándorlás után – az Ararát hegyéről a Hargitára, a Kaukázus vidékéről Erdélybe. Ez a könyv az ő történetüket mutatja be a 17–18. században, a kolóniáik alapításától kezdve a közösségük felvirágzásáig. Emellett igyekszik tágabb kontextusba helyezni az erdélyi örmények történetét, így kitér arra is, hol és miképp alakult ki az örmény nyelv és nép, valamint foglalkozik a kelet-európai kolóniák születésével is.

Nagy Kornél történész–armenológus, az ELKH Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársa. 2010-ben a hazai armenisztika ügyéért folytatott tevékenységéért megkapta az Országos Örmény Önkormányzat kitüntetését.

Raskó István: Génrégészet – Az emberiség eredetének genetikai története

Az emberiség történelme csupa lenyűgöző fordulat. Birodalmak emelkednek fel és tűnnek el a semmibe, népek csatáznak és szövetkeznek egymással, felfedezők kelnek útra és keresnek maguknak új hazát. Talán nem is gondolnánk, de a történelem nagy eseményeit mi is ott hordozzuk magunkban. Mindaz, amit őseink átéltek, meghatározza, kik vagyunk, és milyen örökséget adunk tovább utódainknak.

Az archeogenetika célja, hogy a régészeti leletekben talált DNS-minták alapján felvázolja a modern ember történetét, nyomon kövesse az ősök vándorlásait, és felderítse az elfeledett rokonsági szálakat. A kutatások révén nem csupán a tegnap, hanem a ma kérdéseire is választ kaphatunk, megérthetjük például a járványok és az örökletes betegségek működését, és megtudhatjuk, mi tesz mindannyiunkat hasonlóvá, mégis egyedivé.

Raskó István, a biológiai tudomány kandidátusa, az orvostudomány doktora. Az ELKH Szegedi Biológiai Kutatóközpont Genetikai Intézetében csoportjával úttörő szerepe volt a magyarországi archeogenetikai kutatások megalapozásában. Az archeogenetika mellett fő kutatási területei az emlőssejt- és a humángenetika.