Már az árvalányhaj szárazságtűrő-képessége sem elég a Kiskunságban

2025.08.18.

A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont kutatói szerint az elmúlt évek rendszeressé váló szélsőséges aszályai a Kiskunság nyílt homokpusztagyepes területein sok olyan évelő füvet is elpusztítottak, amelyek a „hagyományos” szárazsághoz voltak alkalmazkodva. Lassan a legszárazságtűrőbb fűfajok is veszélybe kerülnek.

A kiskunsági Fülöpháza mellett végeznek megfigyeléseket a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont Ökológiai és Botanikai Intézetének kutatói, melyek szerint 2022 után a vizsgált területek közel felén a füvek több mint 95 százaléka, a területek háromnegyedében pedig a fűfélék legalább fele elpusztult.

A kutatást vezető Csecserits Anikó egy rádióinterjúban hangsúlyozta, a klímaváltozás teljesen átrendezheti az alföldi tájakat teret engedve az inváziós növényfajoknak.

A HUN-REN ÖK kutatója hozzátette, hogy a kiskunsági terület már 20 éve is félsivatagos élőhely volt, sőt a homokos talajtani adottságok miatt mindig is szárazságtűrő fűfajok (magyar csenkesz és homoki árvalányhaj) éltek itt, ám az utóbbi évek extrém aszálya már ezeknek a fajoknak a tűrőképességét is meghaladja.

A teljes beszélgetés itt hallgatható vissza.

Az egyre súlyosabb aszályok még a legszárazságtűrőbb fűfajainkkal is végezni fognak

Az elmúlt évek rendszeressé váló szélsőséges aszályaiban a Kiskunság nyílt homokpusztagyepes területein nagyon sok olyan évelő fű is elpusztult, amelyek a „normális” szárazsághoz alkalmazkodtak, tapasztalták a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont kutatói. Némi reményre adhat okot, hogy a buckák északi lejtőin, illetve a facsoportok közelében élő fűegyedek nagyobb eséllyel éltek túl.