Veszélyben a mocsári teknősök jövője: kutatók mutatták be, mi jelenti a legnagyobb gondot

2025.01.30.

Nemcsak élőhelyeinek romlása és a közvetlen emberi tevékenységek, hanem a ragadozók is jelentősen csökkentik a mocsári teknősök állományát – állapították meg magyar kutatók.

A HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem és a Pécsi Tudományegyetem kutatói két évig vizsgálták a mocsári teknősökre leselkedő veszélyeket, miután a Kis-Balaton és a Balaton déli részén természetvédők és kutatók évről évre kifosztott teknősfészkekre bukkantak. A probléma súlyosságát mesterséges fészkekbe helyezett gyurmatojásokkal és a kikelő teknősöket imitáló gyurmamodellekkel térképezték fel. A gyurmatojásokon maradó fog- és csőrlenyomatok elárulták a ragadozók kilétét.

BLKI mocsári teknősök

A kutatás eredményei szerint elsősorban a vörös róka pusztítja a tojásokat, a frissen kikelt teknősök megtámadásáért pedig szintén a vörös róka, továbbá a varjúfélék és a vaddisznó a felelős.

A kutatók szerint meglepő, hogy a túlélés a legkevésbé zavart Kis-Balatonon volt a legrosszabb, a bolygatottabb balatoni berkekkel (fonyódi Nagyberek, Ordacsehi-berek) szemben. A műfészkek nagy részét kifosztották a ragadozók, a kikelő fiókák túlélési esélyei valamivel jobbak. Ugyanakkor azt is megállapították, hogy a szárazföldi fészekhelyek korlátozott elérhetősége és a víztől való távolság tovább növeli a veszteségeket. A kutatók szerint célzott védekezési intézkedések – például ragadozóállomány-szabályozás és élőhelyvédelem – nélkül a mocsári teknősök helyzete tovább romolhat.

A kutatás részletei a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet honlapján olvashatóak.

A HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat célja, hogy Európa egyik leghatékonyabb kutatási szervezetévé váljon, és jelentős mértékben hozzájáruljon Magyarország társadalmi és gazdasági sikeréhez. A 2025. január elsején életbe lépett törvény megfelelő keretet nyújt ahhoz, hogy a HUN-REN a kihívásokra jobban reagáló, együttműködő, a teljesítményt szem előtt tartó, jól működő hálózattá alakuljon, amely biztosítja a tudományos kutatás szabadságát, a felfedező kutatások folytatásának lehetőségét, miközben multidiszciplináris válaszokat kínál a hazai és nemzetközi közösséget érintő komplex kérdésekre. A szervezetében korszerűsödő Magyar Kutatási Hálózatban dolgozók hosszú távú, következetes, értékkövető és teljesítményközpontú finanszírozási rendszerre, egymást erősítő struktúrára és működésre, versenyképes bérekre, valamint tervezhető kutatói életpályára számíthatnak.

Megosztás