Az ELKH Agrártudományi Kutatóközpont Mezőgazdasági Intézete (ATK MGI) az első európai hibridkukorica, az Mv 5 martonvásári születésének 70. évfordulóján, 2023. május 24-én egy tudományos konferencia keretében emlékezett meg a hibrid nemesítőjéről, Pap Endréről (1896–1991), valamint a hibridkukorica-nemesítés és a vetőmagtermesztés hazai kialakulásáról. Emellett időszaki kiállítást is rendeztek a témában, amely november végéig látogatható az Agroverzumban.
Dr. Pap Endre (1896–1991)
„A nemesítő alapkarakteréhez hozzátartozik a játékosság és a kíváncsiság.
A tudományosság és a játékosság nagyon nagy mértékben azonos.”
Az Mv 5 nevű martonvásári hibrid 1953-ban kapott állami minősítést, és nemcsak Magyarországon, hanem egész Európában gyorsan utat tört a hibridkukoricák térhódításában. A fejlesztés olyan elsöprő erejű volt, hogy alig hét év alatt az ország teljes kukoricatermesztési területén felváltotta a korábbi kukoricafajtákat és fajtahibrideket. Ez azért történhetett, mert egységnyi területre számolva az Mv 5 egyharmaddal több termést eredményezett, így a gazdáknak nem is volt kérdés, hogy lecseréljék a régi fajtáikat. Martonvásár volt az első a hibridkukoricavetőmag-termelés szántóföldi technológiájának és vetőmagüzemi feldolgozásának kidolgozásában is. A nemesítési program hatékonyságának javítására kiszélesítették a tesztelőbázist, és gépesítették a nemesítési folyamat minden elemét a vetéstől a betakarításon át az adatfeldolgozásig.
Az Mv 5 hibridkukorica ma is megtalálható
a Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központban
A magyar hibridkukorica megszületése Pap Endre életműve volt, amelyet a magyar növénynemesítés egyik legnagyobb teljesítményének ismernek el a világon. Még mindszenti évei alatt kezdte el a hibrid előállításához szükséges beltenyésztéses vonalak nemesítését, majd munkáját a martonvásári kutatóintézetben fejezte be. Az Mv 5 előállításával az akkor alig néhány éve alapított kutatóintézet óriási lendületet kapott. A martonvásári kukoricanemesítés évtizedekig egyeduralkodóan ontotta a sikereket a tudományos és a gyakorlati eredmények területén egyaránt.
A hibridkukorica Magyarországon mindössze hét év alatt terjedt el, és 1983-ig ezekből a hibridekből 20,3 millió hektárt meghaladó vetésterületre elegendő vetőmagot adtak el. Számos további hibrid kapott külföldön regisztrációt, így az összes eladás megközelítőleg 25 millió hektár vetőmagszükségletét elégítette ki.
Napjainkra a Martonvásáron nemesített hibridek száma összesen 243 darab, amelyek közül az elmúlt tíz évben 55-öt minősített a NÉBIH, illetve jogelődje, az OMMI. Köztük szerepel az azóta már széles körben termesztett és közkedvelt Mv 204, Mv 214, Mv 272, Danietta, valamint az Mv Admirasil nevű silóhibrid. Az ATK MGI-ben megszületett szellemi termékek, ez esetben a kukoricahibridek állami minősítésben részesülnek, ami a kereskedelemi forgalomba hozatalhoz szükséges, míg a szülőtörzseik szabadalmi eljárásban vesznek részt, és fajtaoltalmat kapnak, ami az értékesítésükhöz és szerződéses felhasználásukhoz elengedhetetlen. Az ATK MGI Kukoricanemesítési Osztályán jelenleg 69 darab beltenyésztéses vonal szabadalmi elismerését tartják nyilván, és 5 eljárásszabadalom született az elmúlt harminc évben.
A nemesítési programot mindig kiterjedt nemzetközi együttműködés jellemezte, ami a hazai felhasználású hibridek nemesítését és az exportra szánt hibridek előállítását is segítette. Ennek keretében több mint 50 hibrid kapott állami elismerést Európa több országában. A martonvásári és a kooperációban született hibridek Magyarországon kívüli vetésterülete napjainkig meghaladta a 12 millió hektárt.
A jubileum alkalmával rendezett konferencián Vida Gyula, az ATK főigazgatójának köszöntője után Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke áttekintette a legfontosabb termesztett növények aktuális helyzetét. A további előadók ezután bemutatták a hazai hibridkukorica-nemesítés és vetőmag-integráció kialakulását, a martonvásári kukoricához kapcsolódó termesztéstechnológiai kutatásokat, a nemesítés új irányzatait. Szó esett a hibridnemesítés kezdeti nehézségeiről, a jelenkor kihívásairól, a hagyományos és a modern nemesítés eszközeinek ötvözéséről, az új és régi követelmények változásairól, továbbá a felgyorsult ütemben, mindig változó világ tudományos és kereskedelmi igényeihez igazodó hibridek nemesítésének lehetőségeiről. A nemesítés mellett kulcsfontosságú az agrotechnika eszköztárának okszerű és megfelelő kihasználása, az öntözés fejlesztése és a megújuló energiaforrások felhasználása is. A jövőben mind nagyobb szerepet kap a kisebb energiafelhasználású rendszerek bevezetése és az extenzív termesztéstechnológiában felhasználható hibridek nemesítése is (ökológiai mezőgazdálkodás, green-deal irányzat).
Az előadásokban többször elhangzott kulcsszó a fejlesztés, az innováció, a tudomány eredményeinek széles körű alkalmazása a gyakorlatban, a társadalmi hasznosíthatóság. Mindez a martonvásári ATK MGI-ben már a kezdetektől fogva meghatározó szempont volt.
Koszorúzás és főhajtás Pap Endre szobra előtt
az Mv 5 hibridkukorica születésének 70. évfordulóján, 2023. május 24-én
A konferencia zárásaként a résztvevők megkoszorúzták a Pap Endre születésének 100. évfordulója alkalmából felavatott szobrot a Brunszvik-kastély előtti parkban.