Az elnöki és vezérigazgatói közös előadás, a miniszteri beszéd, valamint a nemzetközi értékeléseket vezető professzor legfontosabb megállapításai a HUN-REN V. Stratégiai Workshopján
„Egy jól működő HUN-REN a magyar gazdaság és társadalom alapvető érdeke, a kormányzat támaszkodik a HUN-REN kutatási kapacitására és tudásbázisára” – hangsúlyozta Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter a HUN-REN V. Stratégiai Workshopján. A tárcavezető a kiválóság alapú és hatásvezérelt kutatások támogatásának magyarországi megerősítéséről beszélt, külön kiemelve a HUN-REN hálózatában a teljesítményalapú finanszírozás bevezetésének, valamint a HUN-REN működéséhez kapcsolódó ingatlanvagyon rendezésének szükségességét. Hankó Balázs ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy a Magyar Kutatási Hálózatban még nem sikerült fordulatot elérni, hozzátéve, hogy a HUN-REN saját, ám elodázhatatlan feladata a feltárt kihívások alapján a hálózat szerkezetének megújítása, valamint a belső átszervezés megvalósítása. „A kormányzat nyitott a HUN-REN javaslatainak megtárgyalására és a kutatási kiválóság továbberősítésére” – fejtette ki a kulturális és innovációs tárca vezetője, aki partnerséget ajánlott az átalakuló HUN-REN-nek, és többször hangsúlyozta a magyar kutatás és innováció megemelt finanszírozásának szükségességét, valamint a kutatói bérszínvonal emelésének jelentőségét.
„Korszakhatárhoz érkeztünk, lezajlott a kutatóhelyeink átvilágítása, azaz a HUN-REN-ben zajló kutatások minőségének és társadalmi relevanciájának bemutatása; a kutatóink bevonásával felállított és fél éve dolgozó munkacsoportjaink elkészültek a HUN-REN stratégiájának megalapozásával. Levontuk a legfontosabb következtetéseket” – jelentette be Gulyás Balázs, a hálózat elnöke a miniszteri előadás előtt a kutatóhelyek vezetőiből és nemzetközi kutató szaktekintélyekből álló hallgatóságnak.
„Hosszú távú, kiszámítható, értékkövető finanszírozási rendszer, egymást erősítő struktúra és működés, hazai és nemzetközi szinten versenyképes bérek, kiszámítható kutatói életpálya és jelentős forrásbővítés már a megújulás idején” – sorolta az elnök a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat jövőképének alappilléreit a kutatóközpontok és intézetek nemzetközi értékelésének lényeges megállapításait összegezve. Eszerint a tudományos eredmények a legtöbb kutatóhely esetében megfelelőnek, esetenként kiválónak is mondhatók, ám a kutatóhálózat egészének szerkezete módosításra szorul, legyen szó az egyes intézmények irányításáról vagy a működés számos egyéb területéről. Szintén fejlesztésre szorul és nemzetközi összehasonlításban szokatlan, hogy a legtöbb kutatóhely nem rendelkezik stratégiával, a kutatási infrastruktúrákat nem kezelik hatékonyan és azok elérhetősége korlátozott a kutatók számára.
„A kutatóhelyek potenciálját jobban ki kell használni”– nyomatékosította Gulyás Balázs, majd a nemzetközi értékelők álláspontját idézve hozzátette, hogy a kutatási spektrum sok kutatóhelyen túl széles, a kutatási portfóliók széttagoltak, egymást átfedő és párhuzamosan futó kutatási témák is vannak. „Kiderült, hogy a teljesítmény értékelése a legtöbb esetben nem működik megfelelően” – erősítette meg az elnök, és úgy vélte, ilyen helyzetben nem meglepő, hogy a kutatóhelyek jelentős része utánpótlási problémákkal szembesül, valamint gyenge és alacsony számú együttműködések jellemzők a kutatóközpontokon belül, a kutatóhálózat tagjai között és külső szereplőkkel is.
„Az értékelők számos területen látták a szervezet széttagoltságát és az egyes kutatóhelyek irányításának hiányosságait. A hálózati és kutatóhelyi szinten feltárt strukturális gondok miatt alapvető változtatásra van szükség” – hívta fel a figyelmet Gulyás Balázs, utalva egyúttal az Európai Unió minap elkészült ún. Draghi-jelentésére, amelyhez teljes mértékben illeszkednek a HUN-REN-ben is feltárt kihívások.
„Bevonás és bevonódás elvén működtek a HUN-REN stratégiáján dolgozó tematikus munkacsoportok, amelyek konkrét javaslatokat tettek egy hosszú távon versenyképes, stabil, a globális élvonalba tartozó kutatóintézeti hálózat létrehozásának és fenntartásának megvalósítására” – vette át a szót Jakab Roland vezérigazgató. Jakab Roland a legfontosabb tényezőkként a finanszírozás megteremtése mellett többek között a vállalkozói és együttműködő szemlélet erősítéséről, a tudomány és az innováció összhangjának megteremtéséről, a teljesítményalapú, minőségi kritériumokat alkalmazó szemléletről, az adminisztratív és beszerzési folyamatok egyszerűsítéséről beszélt, külön kiemelve a kommunikáció, a láthatóság jelentőségét, illetve a tudományos szférán kívüli kapcsolatok erősítésének, a PhD hallgatói jövedelmek emelésének és általában a versenyképes bérek elérésének szükségességét.
A HUN-REN felsővezetői annak a véleményüknek adtak hangot, hogy a Draghi-jelentés a HUN-REN szempontjából is fontosnak minősíthető. A HUN-REN képes a megújulásra, amely a konkrét értékelési eredmények alapján immár megtervezhető és megvalósítható, és amelynek nyomán a HUN-REN sikeres, jól finanszírozott, nyitott, a társadalmi és gazdasági problémákra fókuszáló tudományos intézményrendszerré válhat, így jelentős mértékben járulhat hozzá Magyarország sikerességéhez.
Magyarország tudásmotorjának nevezte a HUN-REN-t a nemzetközi értékeléseket vezető Alexander Zehnder professzor, a Magyar Kutatási Hálózat Tanácsadó Testületének elnöke. Úgy vélte, hogy a kutatási hálózatban olyan tevékenységet folytatnak, amelyre például egyetemek nem képesek. „A HUN-REN-nél a bennünket körülvevő tudásból olyat alkotnak, amely a társadalom hasznára válik” – emelte ki a professzor, majd hozzátette: ahhoz, hogy a hálózat versenyképes, független és rugalmas lehessen, valódi változásra van most szükség.
