Svájc és Szingapúr példája: hogyan lesz a kutatásból innováció?

A rendezvény elhangzott előadások és az utánuk tartott kerekasztal-beszélgetés izgalmas intellektuális párbeszéddé álltak össze. A felszólalók gondolatai olykor rímeltek egymásra, máskor viszont alapvető strukturális dilemmákat és a kutatásszervezés eltérő modelljeit ütköztették. 

Szingapúr vagy Svájc? 

A kerekasztal-beszélgetés során Gulyás Balázs, a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat elnöke Szingapúr példáját hozta be a diskurzusba, amely – Svájccal ellentétben – erősen államvezérelt, küldetésorientált, a kényszer és a szűkös erőforrások által mozgatott sikeres ökoszisztéma. Gulyás szerint a legfontosabb hajtóerő a társadalmi és nemzeti hasznosság iránti elkötelezettség, azaz az „éhség valami olyasmi megtételére, ami jó a társadalomnak, jó az országnak, jó a nemzetnek.”  

Alexander Zehnder, az ETH Zürich igazgatótanácsának korábbi elnöke – aki egyben a HUN-REN Nemzetközi Tudományos Tanácsadó Testületének tagja is – viszont úgy vélte, nincs egyetlen üdvözítő módszer. Svájc a piacvezérelt bottom-up, Szingapúr az államilag irányított top-down modell csúcsa. Bármelyik működhet, a lényeg a következetesség: „Ha egyszer eldöntötted, melyik rendszert választod, ne állj meg félúton, és ne köss kompromisszumokat.” 

Zehnder kifejezetten kiemelte a magyar kutatók világszínvonalú teljesítményét a matematika, a fizika, az energetika és az anyagtudományok területén. Ugyanakkor kíméletlen őszinteséggel mutatott rá a legnagyobb gyengeségre is: a fragmentáltságra és az együttműködés hiányára. Véleménye szerint, ha ezeket a széttagolt képességeket erős nemzeti kutatási központba fognák össze, Magyarország nemcsak Európában, de globálisan is vezető pozícióba kerülhetne. 

Az akadémia és az ipar fúziója: a laboratóriumon túl 

A rendezvény másik nagy visszatérő hívószava a tudomány és a piac összekapcsolása volt. Noszek Péter, a Nestlé Hungária vezérigazgatója és a Magyar Menedzser Szövetség elnöke a vállalati oldal gyakorlati igényeit hangsúlyozta: a szakképzés megerősítését és a gyakorlati, ipari tapasztalatokat, különösen a robotika és automatizáció területén.  

Gulyás Balázs és Alexander Zehnder ezzel kapcsolatban teljes mértékig egyetértettek abban, hogy a kutatás nem állhat meg a publikációknál. Gulyás hangsúlyozta, hogy azok a legproduktívabb tudósok, akik az alapkutatások mellett az ipari együttműködésekben is részt vesznek. Mint mondta: „Az ipari partnerekkel való együttműködés a kutatói karrier fontos része kell, hogy legyen.” Ennek szellemében a HUN-REN már most is aktívan támogatja a spin-off és startup cégeket, kockázati tőkealapot hoz létre, és innovációs képzéseket biztosít a kutatóknak.